kiállítás

Így is élhettünk volna: zár a Kollektív álmok és burzsuj villák című kiállítás

Kétnapos programsorozattal ér véget a hétvégén az a kiállítás, amely Budapest történetének egyik nagyon izgalmas és sok szempontból ma is igen aktuális korszakára koncentrál.  

A 20. század első felének meghatározó mozgalma volt a modern építészek nemzetközi kongresszusa, a CIAM, amelynek tagjai nemcsak szűken vett építészeti, hanem várostervezési, lakhatási kérdésekkel is foglalkoztak. Ebbe a mozgalomba kapcsolódott be a magyar CIRPAC-csoport, melynek tagjai elsősorban a Budapestet a két világháború között sújtó lakhatási válság felől kezdtek el gondolkodni egy ideális város szerkezetén és működésén. 

Az OSA Archívumban látható kiállítás a Bauhaus-centenáriumra időzítve jött létre, hiszen a CIRPAC-csoport tagjai szorosan kötődtek a Bauhaushoz is. A Kollektív álmok és burzsuj villák – A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza című kiállítás ezért egyszerre építésztörténeti és történelmi tárlat, nemcsak a Bauhaus ismert hazai mestereinek életébe és munkásságába lehet betekinteni, de meg lehet ismerni azt a társadalmi légkört is, melyben alkotni akartak, és amely szükségszerűen korlátokat is vont köréjük.

A magyar csoportot vezető két építész, Molnár Farkas és Fischer József élettörténetét is bemutató kiállítás kétnapos záróprogrammal búcsúzik, pénteken a Lakhatás: aktorok és attitűdök konferencia a jelen felé elmozdulva vizsgálja a lakhatási válság aspektusait, a lezajlott megoldási kísérleteket, illetve a mindezek kapcsán megfigyelhető építészi szerepvállalásokat, szakmai önértelmezéseket. 

A program így alakul majd:

14:15 A második világháborút követően

  • Branczik Márta (BTM Kiscelli Múzeum Építészeti Gyűjteménye): Kollektív álmok a szocializmusban. Hatott-e a CIRPAC a második világháború utáni magyar lakásépítésre?
  • Keller Márkus (ELTE-TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék és MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport): Tervezésből termelés. Építészet és építészek 1945 után

15:25 A rendszerváltástól napjainkig

  • Kőszeghy Lea (Eötvös Loránd Kutatóhálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont): Szakember? Közvetítő? Problémamegoldó? – Várostervezői szerepek a rendszerváltás előtt és után 
  • Czirfusz Márton (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont): Az önkormányzatok mint a lakhatási politika aktorai Magyarországon

16:35 A narratívaalkotás eszközei

  • Bátorfy Attila (Átló/ELTE-BTK Média és Kommunikáció Tanszék): Adatvizualizáció és bölcsészet
  • Ferencz Judit (The Bartlett UCL): A képregény mint új műemléki módszer az építészeti örökségben: Robin Hood Gardens hóráskönyve.

Szombaton pedig záró tárlevezetés lesz, filmvetítéssel és koncerttel: Moholy-Nagy László és Paul Wolff némafilmjeit a 12z zenekar koncertje kíséri.