35 dolog, amit egy Magyarország-útikönyv megírása közben az országról tanulni lehet

2019 nyarán, de főleg a végén, leginkább a 444 jó hely Magyarországon kalauz megírásával foglalkoztam. Az útikönyv kész, meg lehet venni könyvesboltban vagy az interneten, és nem azért mondom, mert a 444-ből olyan 385-öt én írtam, de a végeredmény tényleg hasznos, sokat segíthet rövidebb-hosszabb belföldi kiruccanások megtervezésében. Karácsonyi ajándéknak sem rossz.

Muraszemenyétől Mogyoróskáig és Balftól Biharugráig láttam egy csomó érdekes dolgot, ami nem fér be egy útikönyvbe, és időm is bőven volt gondolkodni azokon, amik viszont igen. A nagy gondolkodás közben egyébként Rakaca és Rakacaszend között majdnem frontálisan karamboloztam a Family Frost teherautójával, amelynek sofőrje valószínűleg szintén elbambult a kihalt, kanyargós úton. Azóta is azon gondolkodom, hogy milyen szép lett volna, ha az ütközés erejétől beindul a Szólj anyádnak hozzon pénzt, és még akkor is szól, amikor a helyszínelők kihúzzák holttestemet a roncsból. De akkor nem lett volna, aki megírja ezt a 35 észrevételt:

1. Nem akartam elárulni, csak annak, aki meg is veszi a könyvet, de mivel már a Bűvös Szakács blog is megírta, nincs értelme tovább titkolózni. A Békéscsaba és Gyula közötti Veszely Csárda ha nem is a legjobb vidéki étterem Magyarországon, de egyértelműen a legjobb volt azok közül, amiket korábban nem ismertem. És ez tényleg egy csárda, magyaros ételek méretes adagjaival, olyan színvonalon elkészítve, ahogy talán sehol az országban. Csak annyit mondok, hogy pacalpörkölt marhalábszárral és vele főtt burgonyával. Budapesttől nagyon messze van, de aki egy órás távolságon belül van, zarándokoljon el ide egy étkezésre.

2. A legjobb Facebook-oldala a tiszacsegei kompnak van.

3. Az 50 000 lakos feletti magyar városok közül egyértelműen Kaposvár a leghalottabb egy nyári szombat estén. A sétálóutcán is alig lehet éttermet találni, és a szél szó szerint ördögszekereket fúj a bedeszkázott boltok között. Igaz, Szolnokon nem voltam.

4. Szibériától nyugatra a legtöbb szúnyog a Keleméri Mohos-tavak Természeti Területen van.

5. Magyarország legturistásabb pontja meglepő módon nem Budapesten van, hanem az egri Szépasszonyvölgyben. Éppen csak annyival vannak kevesebben a velencei Szent Márk téri tömegnél, mint amennyivel érdektelenebb hely.

6. A legjobb hangulatú magyar település a magyar Kuvait és Texas egyszemélyben: Bázakerettye. Itt a 20. század elején egész tekintélyes adag kőolajat találtak a föld alatt, és nem világos, hogy ezért, de mindenesetre egészen különleges falu épült fel. Szemben a nyeles telkeken egymás nyakába épített házakkal teli magyar falvakkal, itt kellemesen tágas minden, nagy kertekben állnak nem olyan nagy házak, helyenként még kerítés sincs - tiszta Amerika. Bázakerettyén annyi a zöld, hogy az még az ipari romokat is megszépíti, van egy pofás kis termálfürdőjük, a falu végén pedig egy nagyon jó étterem, fehér kesztyűs pincérekkel.

7. A legjobb vidéki szálláshelyek közt aránytalanul sok van külföldi kézben. Különösen túlreprezentáltak a hollandok.

8. Az sem rossz, hogy a nógrádi Páris-patak völgyét Palóc Grand Canyonként próbálják eladni, de abszolút kedvencem a Mura-Dráva-Duna, mint Európa Amazóniája.

9. Szubjektív, ki mit érez isten háta mögöttinek, nekem mindenesetre Magyarország legistenhátamögöttibb részének a Nyírbátortól délkeletre található Bátorliget és környéke tűnt. Nem azért, mert olyan különösen szörnyű hely lenne, a környék mércéjével mérve egyáltalán nem az, csak valahogy ott az volt az érzésem, hogy erre a madár se jár.

10. Magyarország legfurcsább temploma a nagyszekeresi Szent Rita kápolna. Ha valaki tudja, hogy került Szatmárba ez az Oscar Niemeyer munkáira emlékeztető templomocska, kérem írja meg.

11. A világ érdekes nagyvárosainak listáján Budapest előkelőbb helyen van, mint Magyarország az országokén.

12. Értem, hogy különben jönnének a quadosok és az illegális szemétlerakók, de akkor is túlszabályozottnak érzem a magyar természeti szépségek látogatását. Nem tudom mi lenne az ideális rendszer, talán valami igazolványhoz vagy vizsgához kellene kötni a védett és fokozottan védett területek látogatását. De az nem jó, hogy ilyen sok helyre sehogy, vagy csak nagyon bonyolultan megszerezhető engedélyek megszerzésével juthat be a végül is az egészért fizető adófizető állampolgár.

13. Budapestről nem látja az ember, hogy a horgászat milyen kitüntetett szerepet tölt be Magyarország életében, csak erre kialakított tórendszerek körül üldögélő férfiak hadseregeivel. A MOHOSZ egészen elképesztő adata, hogy az országban akár félmillió horgász is lehet, nekem már egyáltalán nem tűnik hihetetlennek.

14. Botrány, hogy az inotai erőmű melletti Béke Művelődési Házat hagyják szétrohadni. Az hagyján, hogy az 1950-es évek egyik jellegzetes magyarországi épülete, de tele van olyan terebélyes képzőművészeti alkotásokkal, amik köré múzeumot szokás építeni. Még az épület külső falára is jutott egy olyan grandiózus, téglába vésett kép, hogy érdemes érte megállni (és bemászni a kerítésen, de ha kérdeznék, ezt nem én mondtam).

15. OK, hogy szüreti időszakon kívül egy borvidéken nem feltétlenül van nagy élet, de hogy Tokaj település olyan halott, amilyen, az azért elég ciki.

16. Nem tudom, melyik a legjobb étterem Magyarországon, de hogy a legszebb a hosszúhetényi Almalomb kerthelyisége a patak felé lejtő méregzöld domboldallal, az tuti. Egyébként jól is főznek. Második helyezett a pannonhalmi Viator nagy terasza.

17. Valamikor kamaszkoromban olvastam egy interjút a Lonely Planet útikönyvek egyik szerzőjével, aki arról beszélt, hogy sokan azt hiszik, ez a világ legjobb munkája, pedig neki 6 hete van egy Indonézia-méretű ország végigrohanására, amikor frissíteni kell az előző kiadást. Akkor azt gondoltam, hogy csak siránkozik, mert ez tényleg a világ legjobb melója lehet. Most viszont már tudom, hogy cseppet sem túlzott, semmi jó nincs a 10-16 órás munkanapokban, amik jelentős része rohangálásból és vezetésből áll. Néha az ember lát valami szépet, de ez nem elég ahhoz, hogy a negatívumokat kompenzálja. Bár azért egy Indonézia-könyvnek még szívesen nekifutnék.

18. Berettyóújfaluban egymástól alig 100 méterre két MOL-kút is áll. A jövő régészei sem fogják érteni, és nagyon remélem, hogy majd „alföldi ikerbenzinkutas kultúra” néven emlegetik a korszakunkat.

19. Magyarországon másfél olyan vidék van, ami tényleg igazán különleges, és a világon sem nagyon vár párja. A Balaton még így, szinte teljesen körbeépített állapotában is páratlan nyílt vízi vidámpark, a Balaton-felvidék pedig látványos formájú tanúhegyeivel világszinten is nagyon szép. A gond csak az, hogy itt, főleg a Káli-medencében és nyáron, az én ízlésemnek elviselhetetlen a tömeg. Persze ha az embernek van egy nagyobb birtoka a Szent György-hegy déli lankáin, mindjárt más a helyzet, de aki egy ilyen ingatlan hiányában szeretne errefelé pihenni, annak nehezebb lesz. De azért a könyvbe így is sikerült találni például egy olyan kilátót, ahol egy büdös lélek sincs még a főszezonban sem, mégis tökéletes a panoráma a Badacsonyra és a többi hegyre.

20. Nem tudom, hogy a nyomott ingatlanárak tehetnek-e róla, de Északkelet-Magyarországon, Nógrádban, Hevesben és Borsodban meglepően sok a színvonalas szálláshely.

21. Ha az ember bejárja Magyarországot, elég sok nyomorúságot lát. Kimagaslóan a leglehangolóbb helyek azonban azok az egykori bányásztelepülések voltak, ahol semmi nincs a vidéki szegénységet kicsit kevésbé nyomasztóvá tevő vidéki romantikából, csak borzalmas állapotban lévő szalagházak. Sokáig azt hittem, hogy Rudabánya a legrosszabb, de aztán elkeveredtem a Mecsekben a Pécshez tartozó Istvánaknára, ahol a magyarországi nyomor egészen új szintjét láthattam. A kelet-tádzsikisztáni Murghab jutott eszembe, ahol 3600 méter magasságban, lepusztult szovjet lakóházak és autóroncsok közt szeméttel játszanak a gyerekek és unatkoznak a felnőttek. Itt csak a 3600 méter hiányzott.

22. Magyarországon több mint 444 jó hely van. A látnivalók és túraútvonalak szekcióját bőven lehetett volna még nyújtani, de vannak még vendéglátóhelyek is. Már a könyv leadása után futottam bele például a balatonfenyvesi Hubertus Hof éttermébe, ahol teljesen osztrák körülmények közt adnak Magyarországon páratlan színvonalú steakeket.

23. Magyarország nem a magas hegyek és a fenyegető bércek hazája, de a Bél-kő Bélapátfalva felől nézve, legalábbis viharban, egész hegyszerűen néz ki.

24. A legjobb tájjellegű szót a Szamost átszelő olcsvai kompon tanultam a másik autó beszélgető utasaitól. A paloló a szatmári szilvalekvárkészítés fontos eszköze. Ez az a bevizezett, csúszdaszerű deszka, amin a leszüretelt gyümölcsöt legurítják, hogy az elváljon a levelektől és ágaktól.

25. Az öt legjobb magyar településnév: Harc, Mesteri, Mekszikópuszta, Encsencs és Béb.

26. A „hova menjünk el a családdal néhány napra Magyarországon?” kérdésre nekem - a mindenki által ismerteken túl, sőt, azok helyett - két tippem van. Egyrészt Délnyugat-Tolna és Északkelet-Baranya, szóval a nagyjából Pécs és Szekszárd közötti vidék, másrészt a nagyjából a Szamos, a Túr és a Tisza által határolt csücsök az ország legkeletibb ficakjában. Az utóbbiban nem tengenek túl a színvonalas vendéglátóhelyek, de más hiba nincs.

27. Bizony vannak vidéki rendőrök, amik gyorshajtókból igyekeznek feltölteni az őrs kasszáját. De olyanok is, akik akkor is elengednek, ha semmilyen papír nincs a sofőrnél, viszont könyörög egy kicsit, hogy neki itt útikönyvet kell írnia.

28. Nagyon rég nem voltam az Őrségben, és nekem most csalódás volt. Szép-szép, de ilyet Szlovéniában és Ausztriában minden sarkon mutatnak. Ráadásul kezd elég felkapott lenni, és ez sem tesz neki jót.

29. Útikönyv-írás közben, a mindenféle látnivalók ellenőrzésekor az ember gyakran keveredik furcsa időpontokban furcsa helyekre, ahol joggal kelti fel a helyiek, civilek, egyenruhások érdeklődését. A felvont szemöldökre a legtutibb válasz a „GPS-adatokat rögzítek egy futóversenyhez”. Egyetlen egyszer sem kérdezett vissza senki.

30. Vidéki kocsmák közt nálam a bakonybéli Beli nyert.

31. Ahogy azt mindenki tudja, Magyarország nem az érintetlen vadon és az embert próbáló meredélyek hazája. Ez azonban nem akadályozza meg honfitársaink jelentős részét abban, hogy egy néhány órás zempléni sétára is úgy öltözzenek be, mint aki a Lhotse északi falára indul. Technikai ruházat tetőtől talpig, kamásli és egy duzzadó hátizsáknyi hülyeség egy olyan túrára, amire a mackónadrág zsebébe rakott szendvics is elég lenne.

32. A magyar nagyvárosok közül Debrecen kellemes meglepetés, Pécs csalódás volt olyan nyári, hétvégi estéken, amikor egy ekkora városnak a legjobb arcát kellene mutatnia.

33. Az egész könyvírás talán legérdekesebb felfedezése az volt, hogy a meglehetősen homogén Magyarország legmultikulturálisabb része a Dél-Dunántúl. A török hódoltságnak számtalan emléke van itt, a délszláv hatás a kolostorokban és a konyhákban is érezhető, Baranyában és Tolnában az évszázadok óta itt élő svábok sok nehéz évtized után ismét büszkén ápolják hagyományaikat, a legnagyobb beás cigány közösség pedig szintén Baranyában él.

34. A három kedvenc településem azok közül, ahol korábban nem jártam: Püspökszentlászló, Vérteskozma és a szellemfalu Derenk.

35. Budapesten valamikor a 2010-es évek első felében kezdett el megugrani a színvonalas vendéglátóhelyek száma. Ez a hullám most már egész Magyarországot elérte, még ha nem is az egész országot ugyanolyan erővel. Nyilván olyan robbanásra, mint a budapesti bulinegyedben nem kell számítani, mert Budapesten kívül soha nem lesz akkora vásárlóerő és annyi turista, de ez jól is van így. Mindenesetre most már majdnem minden megyében van egy jó étterem és jó szálláshely, a népszerűbbekben meg több is. Ez sem fogja meggyőzni külföldiek tömegeit arról, hogy érdemes Budapesten kívül mást is megnézniük az országból, viszont belföldi turistaként most már egész jó a helyzet.