Glenn Gould szelleme, a nagybőgő apoteózisa és őszi avantgárdok
Nyakunkon a vírus, de megfelelő óvintézkedésekkel hál’ istennek még mindig tartanak klasszikus zenei koncerteket, nem is keveset. Újra itt a „Zajszűrő”, a 444 hangversenyajánlója, segít a kínálat áttekintésében, hogy ha dacolunk a vírussal, és úgy döntünk, élőben akarunk zenét hallgatni, semmiképp ne fussunk lyukra.
2020. szeptember 30. (szerda), 19.30 – Müpa
RÁCZ ÖDÖN ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR
Ha valaki azt gondolná, hogy a nagybőgő egy nehézkes
hangszer, amely afféle lomha, de megbízható segédmunkatársként mindig ott van a
szimfonikus zenekarban, hogy megfelelő mélységet biztosítson a hangzásnak,
nagyot téved, vagy nem hallotta még Rácz Ödönt játszani. Rácz Ödönről talán
elég annyit mondani, hogy 2009 óta a Bécsi Filharmonikusok szóló bőgőse, de
hosszan sorolhatnánk a különböző díjait és szólófellépéseit. Bachot éppoly meggyőzően
játszik hangszerén, mint virtuóz
műveket, szeptember 30-án a 19. századi olasz nagybőgővirtuóz, Giovanni
Bottesini (1821–1889) egyik nagybőgőversenyét fogja előadni a remek Liszt
Ferenc Kamarazenekarral, akik előtte Mozartot, utána Bartókot játszanak.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2020. október 6. (kedd), 19.00 – Zeneakadémia
IN MEMORIAM GLENN GOULD - BORBÉLY LÁSZLÓ ZONGORAESTJE
Nem kevés bátorságra vall egy zongorista részéről, ha
Glenn Gould előtt tisztelgő koncertet ad, hiszen ha voltak felülmúlhatatlan
előadóművészek a 20. században, akkor a kanadai zseni bizonyosan közéjük tartozott.
Borbély Lászlónak persze nincs félnivalója, különösen hogy tavaly lemezen is
megjelentette saját olvasatát a leggouldibb műből, Bach Goldberg-variációiból,
és zongoratechnikailag, illetve az analitikus megközelítés mélységét tekintve
egyaránt méltó a felvétel a nagy elődéhez (aki nem hiszi, hallgasson
bele). A koncert műsorán Gould legkedvesebb zenéi szólalnak meg: Bach
(naná!), a Bach-előd Sweelinck, Beethoven egyik kései szonátája, a Gould
számára oly fontos 20. századi bécsiek, Schönberg és Berg, no és egy valódi
ritkaság, Bizet Kromatikus variációi, amit a romantikával hadilábon álló
Gould a maga epés stílusában „a 19. század utolsó harmadában felbukkanó kevés
remekmű egyikének” tartott (a korszak – ugye – a romantikus zongorázás
aranykora volt).
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2020. október 10. (szombat), 19.30 – BMC
ÚJ MAGYAR ZENESZERZŐ FÓRUM 2020
A zeneszerzők közötti versengésnek sok száz éves
hagyománya van, még ha korábban nem hivatalos versenyek adtak is ennek keretet,
hanem a mindennapi élet. A 18. századi Londonban Händelnek az olasz Porpora
volt a riválisa, a század végén Mozartnak Salierivel kellett versengenie, a 19.
századi zeneszerzők szinte kivétel nélkül Beethoven szellemét próbálták
legyőzni. Napjaink zeneszerzőversenyei, például az Új Magyar Zeneszerzői Fórum
nem is annyira a rivalizálásról szólnak, mint inkább a lehetőségről: hogy a
fiatal zeneszerzők egy ilyen verseny révén lehetőséget kapnak arra, hogy
izgalmas műveket írjanak, ezeket a műveket aztán be is mutatják, mi több
szélesebb körben is szó esik róluk (lám, itt a 444-en is). Október 10-én a
BMC-ben az Új Magyar Zeneszerzői Fórum döntőjébe jutott kamarazenei és/vagy
ensemble-műveket hallgathatjuk meg. A négy zeneszerző Dargay Marcell, Dinyés
Dániel, Cservenák Ármin és Horváth Balázs, műveiket pedig összekapcsolja, hogy
valamennyiben szólisztikus szerepet kap a trombita. Az pedig, hogy ezt a
bizonyos trombitát Pálfalvi Tamás szólaltatja meg, már önmagában érv amellett,
hogy ott legyünk a koncerten: a tanulmányait Magyarországon és Amerikában
végző, sokszorsan díjnyertes fiatal trombitafenomén a csillagokat is képes
letrombitálni az égről. Közreműködik az UMZE Kamarazenekar, vezényel: Tihanyi
László.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
Október 13–15. (kedd, szerda, csütörtök), 19.00 –
Tesla Loft
KOMP 3.1–3
Ha valakit érdekel, hogy 2020-ban hol tart a magyar
művészi zene, akkor érdemes elmennie erre a háromkoncertes minifesztiválra
(amelyre a CAFe Budapest keretein belül kerül sor). A nyolcvan fölötti nagy
öregek (az idén kilencven éves Soproni József vagy a nyolcvanöt éves Balassa
Sándor) új művei éppúgy hallhatóak lesznek a koncerteken, mint a középgeneráció
és az ifjú titánok ősbemutatói. Korábban „Mini-Fesztivál” volt a neve a kortárs
zene őszi seregszemléjének, de talán nem baj, hogy idéntől KOMP néven él tovább
ez a hagyomány: hátha a közönség is nagyobb lesz, ha a fesztivál nem nevezi
magát mininek. Stilisztikai korlátok nincsenek: kísérletező művek éppúgy helyet
kapnak a műsorban, mint klasszikus mintákat követő kompozíciók, neotonális
darabok vagy éppen műfajok fölött átnyúló zenék. Az idén hetvenéves Dukay
Barnabás (akinek ezúton is boldog születésnapot kívánunk) külön blokkot kapott
az első hangversenyen.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
Október 16. (péntek), 19.00 – BMC
100 ÉV AVANTGÁRD - BALOG JÓZSEF ZONGORAESTJE
Az európai művészi zene egyik legfontosabb sajátossága,
hogy folyamatosan tart valamerre, sőt folyamatosan előre tart. Kis túlzással
azt is mondhatnánk, hogy a klasszikus zene történetét azok írták, akiket ma
avantgárdoknak nevezünk, és bár ezzel a címkével csak a 20. századtól illeték a
zene addig ismeretlen területeit felfedező alkotókat, ilyen szellemeket minden
korszakban találunk: Monteverdi vagy Beethoven a maga korában avantgárdnak
számító zenét (is) írt. Balog József az elmúlt száz év avantgárd szerzőit
tekinti át zongoraestjén, de sokkal mélyebbet merít, mint elsőre gondolnánk.
Nemcsak Schönberg vagy éppen Boulez darabjai szólalnak meg (Boulez lejátszhatatlanul
nehéz, és elképesztően izgalmas Incises
című darabját, amit az egész világon jó, ha tíz zongorista mer eljátszani,
Balog József éppen idén vette fel lemezre, és most élőben is meghallgathatjuk
tőle), hanem a dán Gunnar Berg (1909–1989) vagy a „török Bartókként” számon
tartott Ahmet Adnan Saygun (1907–1991) egy-egy darabja is hallható lesz a
koncerten. A második félidőben aztán Vidovszky László legendás műve, az 1975-ös
Schroeder halála szólal meg: a mű, amely a Snoopy-képregényből ismert,
Beethoven-rajongó figurát használja a művészi zene halálának szimbólumaként, s
amelyben a folyamatosan skálázó zongorista mellett ott áll három preparátor
(ebben az esetben kettő: Balogh Máté és Dargay Marcell), akik meghatározott
rend szerint preparálják a zongora húrjait, amelyek fokozatosan elnémulnak, így
a végén a zongorista már csak némán játszik a billentyűzeten fel és alá. Olyan
műről van szó, amit élőben szabad csak meghallgatni: megrázó hatást kelt. A koncert házigazdája Tóth Endre zenetörténész.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>