C.P.E. Bach, éneklő kanapé és Philipp Glass
Nyakunkon a vírus, de megfelelő óvintézkedésekkel hál’ istennek még mindig tartanak klasszikus zenei koncerteket, nem is keveset. Újra itt a „Zajszűrő”, a 444 hangversenyajánlója, segít a kínálat áttekintésében, hogy ha dacolunk a vírussal, és úgy döntünk, élőben akarunk zenét hallgatni, semmiképp ne fussunk lyukra.
2020.
október 14. (szerda), 20.00 – Várkert Bazár
Vizin
Viktória és a Jazzical Trio
Vegyünk
egy operaénekest, egy jazztriót és egy 20. század eleji balettzenét, hagyjuk,
hogy a három összetevő kémiai reakcióba lépjen egymással, és máris előttünk van
Vizin Viktória és a Jazzical Trio koncertje. A Káel Norbert (zongora), Oláh
Péter (nagybőgő) és Lakatos „Pecek” András alkotta trió Bartók A fából
faragott királyfi című balettjének zenei anyagát gondolja újra a klasszikus
jazztrió eszköztárával (a trió évek óta folytat izgalmas és sikeres
kísérletezést Bartók zenéjével, itt egy példa). Vizin Viktória a New York-i Mettől a londoni
Covent Gardenig és a bécsi Staatsoperig számos jelentős operaszínpadon lépett
fel az utóbbi két évtizedben, több mint százszor öltötte magára Carmen
szerepét, de Wagner, Mozart és Bartók zenéjében is otthonosan mozog, s szívügye
a kortárs opera (nemrég jelent meg Eötvös Péter Senza sangue című operája lemezen, Vizin
Viktória énekli a női főszerepet, káprázatosan), és nem először tér le a
klasszikus zene vágányáról a jazz irányába: a harmincas-negyvenes évek slágereit is lefegyverző
hitelességgel énekli.
TOVÁBBI RÉSZLETEK
>>>
2020.
október 15. (csütörtök), 19.30 – Zeneakadémia
Keller
András, Perényi Miklós és Várjon Dénes kamaraestje
Keller,
Várjon, Perényi – Beethoven, Haydn, Dvořák. Ez a hat szó talán elég is
kedvcsinálóként, hiszen Keller András, Várjon Dénes és Perényi Miklós triója a nagy
magyar kamarazenei hagyomány fénykorát idézi meg, amely a Zeneakadémia legendás
kamarazene-professzorával, Weiner Leóval indul (vagy talán még korábban), és
olyan muzsikusok fémjelzik, mint Végh Sándor vagy Kurtág György (a
Keller–Várjon–Perényi trió tagjai mindkettejükkel dolgoztak együtt). Vagyis
nincs más dolgunk, mint kinyitni a fülünket, és – ahogy a Zeneakadémia
Nagytermének mennyezetére van írva – „felemelni szívünket”. Beethoven
„Szellem”-triója és Haydn kései darabja, a „magyaros rondóval” záruló G-dúr
trió mellett Dvořák ritkán hallható, végtelenül drámai f-moll zongoratrióját
hallhatjuk tőlük.
TOVÁBBI RÉSZLETEK
>>>
2020.
október 16. (péntek) 19.00 – Belvárosi Plébániatemplom
2020.
október 16. (péntek) 20.30 – Három Holló
Fischer
Annie Night • 2.1–2
Hol
vannak a klasszikus zenéből a zeneszerző nők? Hát itt. A korábbi évszázadokban
társadalmi-politikai-történelmi okokból a nők csak rendkívül ritkán kerülhettek
közel azokhoz az erőforrásokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a művészi zene
komponálásához: a zeneszerző léthez például mindig is hozzátartozott
(legalábbis itt Európában), hogy az ember tud kottát írni, és hogy olyan
állásba kerül, ahol zenéket lehet/kell előadni – a nők számára egyik sem
adatott meg (többnyire). A 20. század végére szerencsésen megváltozott a
helyzet, és a CAFe Budapest keretében megvalósuló két koncert (amely akár
egymás után is látogatható, mert a két helyszín között a távolság nagyjából 150
méter) arról tanúskodik, hogy a jövő ebből a szempontból egészen más lesz, mint
amilyen a múlt volt. Itt vannak ezek a csodálatos fiatal zeneszerzők, akiknek a
műveit ifjú tehetségek adják elő (kivétel nélkül Fischer Annie-ösztöndíjasok)
árad belőlük a tehetség, a lelkesedés és a zene, és végső soron semmi
jelentősége annak, hogy nők, mert pont olyan izgalmas darabokat írnak, mint a
férfiak. Aki nem hiszi, járjon utána. És persze memorizáljuk a nevüket: Mihalicza
Csenge, Persányi Zsófia, Szászi Petra, Tarr Bernadett, Varga Abigél, Várallyay
Petra.
>>> TOVÁBBI
RÉSZLETEK
2020.
október 16. (péntek), 20.00 – Eiffel Műhelyház
Philipp
Glass: Veszedelmes Éden (magyarországi bemutató)
„Témájának
élményszerűsége, a kamaszkor álomvilága, az a holdkóros biztonság, amellyel
Cocteau a gyermekkor emlékei, őrületei s kicsapongásai között bolyog, s főképp
az a mély, megértő s szinte fájó költészet, amely ennek a történetnek
legszomorúbb, legkockázatosabb részleteit is bevilágítja, s az egésznek valami
rejtett zenei ritmust kölcsönöz – ezt a kis könyvet nemcsak Cocteau, hanem az
új francia regényirodalom egyik legnevezetesebb remekévé avatja.” Jean Cocteau Les
enfants terrible című regényéről írt így magyar fordítója, Gyergyai Albert.
Philipp Glass, a zenei minimalizmus kultikus alakja a Gyergyai által említett „rejtett
zenei ritmust” ragadta meg a regényből, és épített fel belőle különös
struktúrájú táncoperát, amelyben az énekhangok legalább olyan fontos szerepet
játszanak, mint a tánc. Aki 16-án, pénteken nem kortárs zeneszerzőnők műveit
hallgatja, az feltétlenül menjen az Eiffel Műhelyházba. A rendező-koreográfus
Barta Dóra, a karmester Dobszay Péter.
>>>
TOVÁBBI RÉSZLETEK
2020.
október 17. (szombat), 18.00 – Bartók Emlékház
Kemenes
András zongoraestje
Mi
a különbség a profi zenészek és az amatőrök között? – szól a kérdés a régi viccből.
Az amatőrök szeretik a zenét. A francia „amateur” és német megfelelője, a „Liebhaber”
fontos kategóriája volt a 18. századi esztétikai gondolkodásnak, a műkedvelőket
előszeretettel állították szembe a hozzáértőkkel (= Kenner). A két csoport
persze nem zárta ki egymást, sőt az számított igazán nagy truvájnak, ha egy
zeneszerző egyszerre volt képes megszólítani mindkét társaságot. Ilyen zeneszerző
volt például Carl Philipp Emanuel Bach, a nagy Johann Sebastian második fia,
aki az 1770–80-as években hat kötetnyi szonátát publikált „für Kenner und
Liebhaber”. A nagyszerű, és koncerten ritkán hallható Kemenes András ezekből a
különleges szonátákból válogat a Bartók-emlékház által szervezett koncerten. A Zeneakadémia
csodálatos zeneelmélet-professzora, Komlós
Katalin így írt ezekről a darabokról néhány éve: „Nem tudom, hallott- e
valaki valaha egyet is koncertelőadásban ezekből a szonátákból, rondókból és
fantáziákból, az érett C. P. E. Bach művészetének summájából. Tapasztalatom
szerint intelligens billentyűs játékosok egy szűk csoportja tiszteli, tán ismeri
is őket, de eljátszásuktól inkább tartózkodik.” Kemenes András nem tartozik közéjük.
Kennerek, Liebhaberek, ne hagyjátok ki a lehetőséget!
>>> TOVÁBBI
RÉSZLETEK
2018.
október 18. (vasárnap), 19.00 – Zeneakadémia
Julian
Philips: A sárga kanapé (magyarországi bemutató)
A
walesi születésű, ötvenegy éves Julian Philips nemcsak zeneszerzőként aktív és
sikeres (11 operáját mutatták be az elmúlt 15 évben), hanem tanárként is: több
mint másfél évtizede a rangos londoni Guildhall School of Music zeneszerzés
tanszékét, amelyet rendkívül nyitott szellemiséggel és határtalan kreativitással
vezet. 2009-es egyfelvonásos operáját, A sárga kanapét a Glyndebourne-i
Operafesztiválon mutatták be, 2012-ben újra elővették, majd országos turnéra
vitték, és a londoni Covent Gardenben is előadták. A cselekmény alapját adó klasszikus
szerelmi háromszög-történet egy portugál novellán alapul, a főszereplője
azonban nem egy ember, hanem a mezzo-szoprán hangon éneklő sárga kanapé, sok
szerelmi légyott szemtanúja. A lenyűgöző drámai érzékkel megkomponált, sokféle zenei
stílust használó (így például a portugal fado hagyományból mélyen
merítő) darabot először láthatjuk-hallhatjuk Budapesten, a Zeneakadémia Solti
termében. A kanapé szerepében Meláth Andrea, a szerelmi háromszög főhőseit Haja
Zsolt, Horti Lilla, és Bartos Barna alakítja, a zenekart Vajda Gergely
vezényli, a rendező Almási-Tóth András.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>