A rovat támogatója
négynegyed

C.P.E. Bach, éneklő kanapé és Philipp Glass

Nyakunkon a vírus, de megfelelő óvintézkedésekkel hál’ istennek még mindig tartanak klasszikus zenei koncerteket, nem is keveset. Újra itt a „Zajszűrő”, a 444 hangversenyajánlója, segít a kínálat áttekintésében, hogy ha dacolunk a vírussal, és úgy döntünk, élőben akarunk zenét hallgatni, semmiképp ne fussunk lyukra. 

2020. október 14. (szerda), 20.00 – Várkert Bazár
Vizin Viktória és a Jazzical Trio
Vegyünk egy operaénekest, egy jazztriót és egy 20. század eleji balettzenét, hagyjuk, hogy a három összetevő kémiai reakcióba lépjen egymással, és máris előttünk van Vizin Viktória és a Jazzical Trio koncertje. A Káel Norbert (zongora), Oláh Péter (nagybőgő) és Lakatos „Pecek” András alkotta trió Bartók A fából faragott királyfi című balettjének zenei anyagát gondolja újra a klasszikus jazztrió eszköztárával (a trió évek óta folytat izgalmas és sikeres kísérletezést Bartók zenéjével, itt egy példa). Vizin Viktória a New York-i Mettől a londoni Covent Gardenig és a bécsi Staatsoperig számos jelentős operaszínpadon lépett fel az utóbbi két évtizedben, több mint százszor öltötte magára Carmen szerepét, de Wagner, Mozart és Bartók zenéjében is otthonosan mozog, s szívügye a kortárs opera (nemrég jelent meg Eötvös Péter Senza sangue című operája lemezen, Vizin Viktória énekli a női főszerepet, káprázatosan), és nem először tér le a klasszikus zene vágányáról a jazz irányába: a harmincas-negyvenes évek slágereit is lefegyverző hitelességgel énekli. 
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2020. október 15. (csütörtök), 19.30 – Zeneakadémia
Keller András, Perényi Miklós és Várjon Dénes kamaraestje
Keller, Várjon, Perényi – Beethoven, Haydn, Dvořák. Ez a hat szó talán elég is kedvcsinálóként, hiszen Keller András, Várjon Dénes és Perényi Miklós triója a nagy magyar kamarazenei hagyomány fénykorát idézi meg, amely a Zeneakadémia legendás kamarazene-professzorával, Weiner Leóval indul (vagy talán még korábban), és olyan muzsikusok fémjelzik, mint Végh Sándor vagy Kurtág György (a Keller–Várjon–Perényi trió tagjai mindkettejükkel dolgoztak együtt). Vagyis nincs más dolgunk, mint kinyitni a fülünket, és – ahogy a Zeneakadémia Nagytermének mennyezetére van írva – „felemelni szívünket”. Beethoven „Szellem”-triója és Haydn kései darabja, a „magyaros rondóval” záruló G-dúr trió mellett Dvořák ritkán hallható, végtelenül drámai f-moll zongoratrióját hallhatjuk tőlük. 
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2020. október 16. (péntek) 19.00 – Belvárosi Plébániatemplom 
2020. október 16. (péntek) 20.30 – Három Holló
Fischer Annie Night • 2.1–2
Hol vannak a klasszikus zenéből a zeneszerző nők? Hát itt. A korábbi évszázadokban társadalmi-politikai-történelmi okokból a nők csak rendkívül ritkán kerülhettek közel azokhoz az erőforrásokhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a művészi zene komponálásához: a zeneszerző léthez például mindig is hozzátartozott (legalábbis itt Európában), hogy az ember tud kottát írni, és hogy olyan állásba kerül, ahol zenéket lehet/kell előadni – a nők számára egyik sem adatott meg (többnyire). A 20. század végére szerencsésen megváltozott a helyzet, és a CAFe Budapest keretében megvalósuló két koncert (amely akár egymás után is látogatható, mert a két helyszín között a távolság nagyjából 150 méter) arról tanúskodik, hogy a jövő ebből a szempontból egészen más lesz, mint amilyen a múlt volt. Itt vannak ezek a csodálatos fiatal zeneszerzők, akiknek a műveit ifjú tehetségek adják elő (kivétel nélkül Fischer Annie-ösztöndíjasok) árad belőlük a tehetség, a lelkesedés és a zene, és végső soron semmi jelentősége annak, hogy nők, mert pont olyan izgalmas darabokat írnak, mint a férfiak. Aki nem hiszi, járjon utána. És persze memorizáljuk a nevüket: Mihalicza Csenge, Persányi Zsófia, Szászi Petra, Tarr Bernadett, Varga Abigél, Várallyay Petra. 
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK

2020. október 16. (péntek), 20.00 – Eiffel Műhelyház
Philipp Glass: Veszedelmes Éden (magyarországi bemutató)
„Témájának élményszerűsége, a kamaszkor álomvilága, az a holdkóros biztonság, amellyel Cocteau a gyermekkor emlékei, őrületei s kicsapongásai között bolyog, s főképp az a mély, megértő s szinte fájó költészet, amely ennek a történetnek legszomorúbb, legkockázatosabb részleteit is bevilágítja, s az egésznek valami rejtett zenei ritmust kölcsönöz – ezt a kis könyvet nemcsak Cocteau, hanem az új francia regényirodalom egyik legnevezetesebb remekévé avatja.” Jean Cocteau Les enfants terrible című regényéről írt így magyar fordítója, Gyergyai Albert. Philipp Glass, a zenei minimalizmus kultikus alakja a Gyergyai által említett „rejtett zenei ritmust” ragadta meg a regényből, és épített fel belőle különös struktúrájú táncoperát, amelyben az énekhangok legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint a tánc. Aki 16-án, pénteken nem kortárs zeneszerzőnők műveit hallgatja, az feltétlenül menjen az Eiffel Műhelyházba. A rendező-koreográfus Barta Dóra, a karmester Dobszay Péter. 
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK

2020. október 17. (szombat), 18.00 – Bartók Emlékház
Kemenes András zongoraestje
Mi a különbség a profi zenészek és az amatőrök között? – szól a kérdés a régi viccből. Az amatőrök szeretik a zenét. A francia „amateur” és német megfelelője, a „Liebhaber” fontos kategóriája volt a 18. századi esztétikai gondolkodásnak, a műkedvelőket előszeretettel állították szembe a hozzáértőkkel (= Kenner). A két csoport persze nem zárta ki egymást, sőt az számított igazán nagy truvájnak, ha egy zeneszerző egyszerre volt képes megszólítani mindkét társaságot. Ilyen zeneszerző volt például Carl Philipp Emanuel Bach, a nagy Johann Sebastian második fia, aki az 1770–80-as években hat kötetnyi szonátát publikált „für Kenner und Liebhaber”. A nagyszerű, és koncerten ritkán hallható Kemenes András ezekből a különleges szonátákból válogat a Bartók-emlékház által szervezett koncerten. A Zeneakadémia csodálatos zeneelmélet-professzora, Komlós Katalin így írt ezekről a darabokról néhány éve: „Nem tudom, hallott- e valaki valaha egyet is koncertelőadásban ezekből a szonátákból, rondókból és fantáziákból, az érett C. P. E. Bach művészetének summájából. Tapasztalatom szerint intelligens billentyűs játékosok egy szűk csoportja tiszteli, tán ismeri is őket, de eljátszásuktól inkább tartózkodik.” Kemenes András nem tartozik közéjük. Kennerek, Liebhaberek, ne hagyjátok ki a lehetőséget!
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK

2018. október 18. (vasárnap), 19.00 – Zeneakadémia
Julian Philips: A sárga kanapé (magyarországi bemutató)
A walesi születésű, ötvenegy éves Julian Philips nemcsak zeneszerzőként aktív és sikeres (11 operáját mutatták be az elmúlt 15 évben), hanem tanárként is: több mint másfél évtizede a rangos londoni Guildhall School of Music zeneszerzés tanszékét, amelyet rendkívül nyitott szellemiséggel és határtalan kreativitással vezet. 2009-es egyfelvonásos operáját, A sárga kanapét a Glyndebourne-i Operafesztiválon mutatták be, 2012-ben újra elővették, majd országos turnéra vitték, és a londoni Covent Gardenben is előadták. A cselekmény alapját adó klasszikus szerelmi háromszög-történet egy portugál novellán alapul, a főszereplője azonban nem egy ember, hanem a mezzo-szoprán hangon éneklő sárga kanapé, sok szerelmi légyott szemtanúja. A lenyűgöző drámai érzékkel megkomponált, sokféle zenei stílust használó (így például a portugal fado hagyományból mélyen merítő) darabot először láthatjuk-hallhatjuk Budapesten, a Zeneakadémia Solti termében. A kanapé szerepében Meláth Andrea, a szerelmi háromszög főhőseit Haja Zsolt, Horti Lilla, és Bartos Barna alakítja, a zenekart Vajda Gergely vezényli, a rendező Almási-Tóth András. 
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>