Kozmikus zongoraművek, kortárs opera és műfaji határszegők
Nyakunkon a vírus, de megfelelő óvintézkedésekkel hál’ istennek még mindig tartanak klasszikus zenei koncerteket, nem is keveset. Újra itt a „Zajszűrő”, a 444 hangversenyajánlója, segít a kínálat áttekintésében, hogy ha dacolunk a vírussal, és úgy döntünk, élőben akarunk zenét hallgatni, semmiképp ne fussunk lyukra.
2020. október 22. (csütörtök), 19.00 – Zeneakadémia
Kozmikus interakciók – Borbély László és Kiss Péter kétzongorás estje
„Van egy hangszer, vagyis egy zenét közvetítő eszköz, amely a muzsikát hallhatóvá teszi ugyan, de félig-meddig érzékietlen, szinte elvont, tehát szellemi természetének sajátosan megfelelő módon teszi hallhatóvá – és ez a hangszer a zongora. […] A zongora, ha közelebbről vizsgáljuk, a muzsika közvetlen, szuverén képviselője a maga szellemi mivoltában.” Thomas Mann képzeletbeli zenetanárától, Wendell Kretschmartól származnak ezek a gondolatok (a Doktor Faustus című regényből), és ha létezik olyan koncert, ahol a zongorát ebben a szellemileg vegytiszta formájában, afféle esztétikai laboratóriumban vizsgálhatjuk, az a Zeneakadémia két tanárának, Borbély Lászlónak és Kiss Péternek a hangversenye lesz. A természettudósokra jellemző kutatói ösztönnel és kreativitással rendelkező Ligeti György három kétzongorás darabja, Bartók kristályszerkezetű kétzongorás, ütőhangszeres műve, és a Bartók-mű tovább gondolásának tekinthető Eötvös Péter-kompozíció, a két zongorára, szintetizátorra és három ütőhangszeresre írott Sonata per sei lesz műsoron. A két zongoraművészhez Demény Balázs, Láposi Dániel, Hencz Kornél és Demeter László csatlakozik Eötvös művében, a koncert moderátora a kortárs zene szakértője, Molnár Szabolcs lesz. Kíváncsiaknak, kísérletező szellemeknek a részvétel kötelező.
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK
2020. október 24. (szombat), 19.00 – Eiffel Műhelyház
Vajda János: A képzelt beteg, avagy Őfelsége komédiása
„Felséges uralkodónk dicsőséges, fárasztó és győzedelmes munkája után az lenne a helyes, ha mindenki, aki mestere a tollnak, azon tevékenykednék, hogy nevét dicsőítse, vagy őt szórakoztassa” – Bulgakov drámájában hízeleg így XIV. Lajosnak a drámaíró Molière. Az Őfelsége komédiása (Képmutatók cselszövése, illetve Molière címen is ismert) korszakoktól és politikai rendszerektől független témáról szól: művészet és hatalom, magánélet és közélet viszonyáról. A Kossuth-díjas zeneszerző, Vajda János Bulgakov művét választotta új operája alapjául (szövegkönyv: Várady Szabolcs), de izgalmasan megcsavarva az eredeti művet: „Az eredeti elképzelésem a Bulgakov-darab megkomponálása volt, amely Molière életéről szól, s amelynek a hátterében zajlik A képzelt beteg című darab. A helyzet nálam megfordult: előttünk zajlik a Molière-vígjáték; a francia szerző élete, küzdelmei a hatalommal a háttérben húzódnak meg.” A mű ősbemutatóját október 24-én tartják, a rendező Szabó Máté, a karmester Kovács János, az egyik mellékszerepben még az Operaház igazgatója, Ókovács Szilveszter is felbukkan.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>
2020. október 25. (vasárnap), 19.00 – Zeneakadémia
Oláh Krisztián: Parallel Reflections
„Párhuzamos tükröződések” – ez a címe a nagyszerű fiatal jazz-zongorista, Oláh Krisztián kompozíciójának, amely először fog elhangozni ezen az estén. A jazzkvartettre és vonószenekarra írott mű érzékenyen világít rá a hagyományos műfaji határok tarthatatlanságára (érdemes meghallgatni Oláh Krisztián előadásában a My favourite things című sztenderdet: ellenponttankönyvekbe illő polifóniába csomagolja a zenét, nem tudnám eldönteni, hogy ez jazz vagy klasszikus zene). Valójában mindegy is, hogy Oláh Krisztián mit játszik (illetve, hogy minek nevezzük, amit játszik): káprázatos zongorista, akit méltán hívtak meg 2018-ban a Thelonius Monk Intézet versenyére (elsőként a magyar zenészek közül), s nem véletlen, hogy húszévesen 3. helyet szerzett a Montreux-i Jazz Fesztivál szóló zongoraversenyén. Kvartettjének tagjai mellett a Budapesti Vonósok lesznek a partnerei.
>>> TOVÁBBI RÉSZLETEK
2020. október 26. (hétfő), 19.00 – Zeneakadémia
Langer Ágnes és Fülei Balázs hangversenye
Három hegedű-zongora szonáta szerepel Langer Ágnes és Fülei Balázs koncertjének műsorán: kettő 14 évvel a 20. század előtt, a harmadik 14 évvel 1900 után keletkezett. A norvég Edvard Grieg és a belga Cézar Franck hegedűszonátája a romantikus repertoár slágerdarabja, minden bennük van, amit az ember egy 1886-ban komponált műtől elvár: szenvedély, dráma, virtuozitás, széles gesztusok és bensőséges pillanatok. A cseh Leoš Janáček szonátája ritkábban hallható: az 1914-es műben ott lüktet a háború feszültsége, a sors kiszámíthatatlansága. A számos díjjal büszkélkedhető fiatal hegedűművész, Langer Ágnes partnere a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője, Fülei Balázs lesz. Két vérbeli kamarazenész játszik tehát vérbeli kamarazenét. Ott a helyünk!
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>
2020. október 27. (kedd), 19.30 – Müpa
Oláh Kálmán: Modern Renaissance
Pár sorral korábban a fiúról volt szó, most az atyáról kell beszélnünk, ilyen az élet, pontosabban a pesti koncertkínálat: két nappal Oláh Krisztián ősbemutatója után Oláh Kálmán egyik új darabját hallgathatjuk meg a Müpában. Az elméleti kérdés itt is ugyanaz (az alma nem esett messze a fájától): hol vannak a műfaji határok? Válasz nincs, és ne is legyen: zene van, Oláh Kálmán zenéje, egyebek mellett a Müpa 15. évfordulójára írott új kompozíció, a Return to Pangea, amelyben az Óbudai Danubia Zenekar lesz a zeneszerző-zongoraművész partnere, no és ott vannak még a káprázatos muzsikustársak, köztük a legendás bőgős, John Patitucci, akivel több lemezen is együtt játszottak már. Reméljük, hogy a járványhelyzet megengedi az újratalálkozást, e cikk megjelenésekor minden jel erre utal. És ha Patitucci ide tud utazni, nekünk sem okozhat gondot a Müpáig elmenni.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>
2020. november 3. (kedd), 19.30 – Müpa
Jeremy Joseph és Gottlieb Wallisch
Mozart a hangszerek királyának nevezte az orgonát, s erre a címre valóban predesztinálja a hangszert a mérete és a komplexitása. A Müpa orgonája ráadásul a világ egyik legizgalmasabb orgonája, amely most kistestvérével, a zongorával fog közös produkciót bemutatni. A két hangszer között persze kiváló a viszony, gondoljunk az orgonaművekből készített sok csodálatos zongoraátiratra (Liszt egyik Bach-átirata ezen a koncerten is megszólal). Két, Bécsben élő billentyűs játékos áll (pontosabban ül) majd a színpadon, a Hofburg kápolnájának orgonistája, Jeremy Joseph, valamint a berlini Művészeti Akadémia zongoraprofesszora, Gottlieb Wallisch. Szólóban is hallhatjuk majd őket, de két különleges, eredetileg is zongorára és orgonára írott művet is előadnak majd: a francia Marcel Dupré variációsorozatát, és a 20. századi belga szerző, Flor Peteers versenyművét. Összeszokott párosról van szó: aki hallotta őket ebben a felállásban, úgy érezheti, hogy nincs is természetesebb kamaraformáció, mint az orgona-zongora duó. Azért otthon senki ne próbálja ki!
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>