Kozmikus zongoraművek, kortárs opera és műfaji határszegők
Nyakunkon a vírus, de megfelelő óvintézkedésekkel hál’ istennek még mindig tartanak klasszikus zenei koncerteket, nem is keveset. Újra itt a „Zajszűrő”, a 444 hangversenyajánlója, segít a kínálat áttekintésében, hogy ha dacolunk a vírussal, és úgy döntünk, élőben akarunk zenét hallgatni, semmiképp ne fussunk lyukra.
2020.
október 22. (csütörtök), 19.00 – Zeneakadémia
Kozmikus
interakciók – Borbély László és Kiss Péter kétzongorás estje
„Van
egy hangszer, vagyis egy zenét közvetítő eszköz, amely a muzsikát hallhatóvá
teszi ugyan, de félig-meddig érzékietlen, szinte elvont, tehát szellemi
természetének sajátosan megfelelő módon teszi hallhatóvá – és ez a hangszer a
zongora. […] A zongora, ha közelebbről vizsgáljuk, a muzsika közvetlen,
szuverén képviselője a maga szellemi mivoltában.” Thomas Mann képzeletbeli
zenetanárától, Wendell Kretschmartól származnak ezek a gondolatok (a Doktor
Faustus című regényből), és ha létezik olyan koncert, ahol a zongorát ebben
a szellemileg vegytiszta formájában, afféle esztétikai laboratóriumban
vizsgálhatjuk, az a Zeneakadémia két tanárának, Borbély Lászlónak és Kiss
Péternek a hangversenye lesz. A természettudósokra jellemző kutatói ösztönnel
és kreativitással rendelkező Ligeti György három kétzongorás darabja, Bartók kristályszerkezetű
kétzongorás, ütőhangszeres műve, és a Bartók-mű tovább gondolásának
tekinthető Eötvös Péter-kompozíció, a két zongorára, szintetizátorra és három
ütőhangszeresre írott Sonata per sei lesz műsoron. A két zongoraművészhez
Demény Balázs, Láposi Dániel, Hencz Kornél és Demeter László csatlakozik Eötvös
művében, a koncert moderátora a kortárs zene szakértője, Molnár Szabolcs lesz.
Kíváncsiaknak, kísérletező szellemeknek a részvétel kötelező.
>>>
TOVÁBBI RÉSZLETEK
2020.
október 24. (szombat), 19.00 – Eiffel Műhelyház
Vajda
János: A képzelt beteg, avagy Őfelsége komédiása
„Felséges
uralkodónk dicsőséges, fárasztó és győzedelmes munkája után az lenne a helyes,
ha mindenki, aki mestere a tollnak, azon tevékenykednék, hogy nevét dicsőítse,
vagy őt szórakoztassa” – Bulgakov drámájában hízeleg így XIV. Lajosnak a
drámaíró Molière. Az Őfelsége komédiása (Képmutatók cselszövése, illetve
Molière címen is ismert) korszakoktól és politikai rendszerektől független
témáról szól: művészet és hatalom, magánélet és közélet viszonyáról. A Kossuth-díjas
zeneszerző, Vajda János Bulgakov művét választotta új operája alapjául
(szövegkönyv: Várady Szabolcs), de izgalmasan megcsavarva az eredeti művet: „Az
eredeti elképzelésem a Bulgakov-darab megkomponálása volt, amely Molière
életéről szól, s amelynek a hátterében zajlik A képzelt beteg című
darab. A helyzet nálam megfordult: előttünk zajlik a Molière-vígjáték; a
francia szerző élete, küzdelmei a hatalommal a háttérben húzódnak meg.” A mű ősbemutatóját
október 24-én tartják, a rendező Szabó Máté, a karmester Kovács János, az egyik
mellékszerepben még az Operaház igazgatója, Ókovács Szilveszter is felbukkan.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2020.
október 25. (vasárnap), 19.00 – Zeneakadémia
Oláh
Krisztián: Parallel Reflections
„Párhuzamos
tükröződések” – ez a címe a nagyszerű fiatal jazz-zongorista, Oláh Krisztián
kompozíciójának, amely először fog elhangozni ezen az estén. A jazzkvartettre
és vonószenekarra írott mű érzékenyen világít rá a hagyományos műfaji határok
tarthatatlanságára (érdemes meghallgatni Oláh Krisztián előadásában
a My favourite things című sztenderdet: ellenponttankönyvekbe illő polifóniába
csomagolja a zenét, nem tudnám eldönteni, hogy ez jazz vagy klasszikus zene). Valójában mindegy is, hogy Oláh
Krisztián mit játszik (illetve, hogy minek nevezzük, amit játszik): káprázatos
zongorista, akit méltán hívtak meg 2018-ban a Thelonius Monk Intézet versenyére
(elsőként a magyar zenészek közül), s nem véletlen, hogy húszévesen 3. helyet
szerzett a Montreux-i Jazz Fesztivál szóló zongoraversenyén. Kvartettjének tagjai mellett a Budapesti Vonósok lesznek a partnerei.
>>>
TOVÁBBI RÉSZLETEK
2020.
október 26. (hétfő), 19.00 – Zeneakadémia
Langer
Ágnes és Fülei Balázs hangversenye
Három
hegedű-zongora szonáta szerepel Langer Ágnes és Fülei Balázs koncertjének
műsorán: kettő 14 évvel a 20. század előtt, a harmadik 14 évvel 1900 után keletkezett.
A norvég Edvard Grieg és a belga Cézar Franck hegedűszonátája a romantikus
repertoár slágerdarabja, minden bennük van, amit az ember egy 1886-ban
komponált műtől elvár: szenvedély, dráma, virtuozitás, széles gesztusok és
bensőséges pillanatok. A cseh Leoš Janáček szonátája ritkábban hallható: az
1914-es műben ott lüktet a háború feszültsége, a sors
kiszámíthatatlansága. A számos díjjal büszkélkedhető fiatal hegedűművész,
Langer Ágnes partnere a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője, Fülei
Balázs lesz. Két vérbeli kamarazenész játszik tehát vérbeli kamarazenét. Ott a
helyünk!
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2020.
október 27. (kedd), 19.30 – Müpa
Oláh
Kálmán: Modern Renaissance
Pár
sorral korábban a fiúról volt szó, most az atyáról kell beszélnünk, ilyen az
élet, pontosabban a pesti koncertkínálat: két nappal Oláh Krisztián ősbemutatója
után Oláh Kálmán egyik új darabját hallgathatjuk meg a Müpában. Az elméleti
kérdés itt is ugyanaz (az alma nem esett messze a fájától): hol vannak a műfaji
határok? Válasz nincs, és ne is legyen: zene van, Oláh Kálmán zenéje, egyebek
mellett a Müpa 15. évfordulójára írott új kompozíció, a Return to Pangea, amelyben
az Óbudai Danubia Zenekar lesz a zeneszerző-zongoraművész partnere, no és ott
vannak még a káprázatos muzsikustársak, köztük a legendás bőgős, John Patitucci,
akivel több lemezen is együtt játszottak már. Reméljük, hogy a járványhelyzet
megengedi az újratalálkozást, e cikk megjelenésekor minden jel erre utal. És
ha Patitucci ide tud utazni, nekünk sem okozhat gondot a Müpáig elmenni.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2020.
november 3. (kedd), 19.30 – Müpa
Jeremy
Joseph és Gottlieb Wallisch
Mozart
a hangszerek királyának nevezte az orgonát, s erre a címre valóban predesztinálja
a hangszert a mérete és a komplexitása. A Müpa orgonája ráadásul a világ egyik
legizgalmasabb orgonája, amely most kistestvérével, a zongorával fog közös
produkciót bemutatni. A két hangszer között persze kiváló a viszony, gondoljunk
az orgonaművekből készített sok csodálatos zongoraátiratra (Liszt egyik
Bach-átirata ezen a koncerten is megszólal). Két, Bécsben élő billentyűs
játékos áll (pontosabban ül) majd a színpadon, a Hofburg kápolnájának
orgonistája, Jeremy Joseph, valamint a berlini Művészeti Akadémia
zongoraprofesszora, Gottlieb Wallisch. Szólóban is hallhatjuk majd őket, de két
különleges, eredetileg is zongorára és orgonára írott művet is előadnak majd: a
francia Marcel Dupré variációsorozatát, és a 20. századi belga szerző, Flor
Peteers versenyművét. Összeszokott párosról van szó: aki hallotta őket ebben a
felállásban, úgy érezheti, hogy nincs is természetesebb kamaraformáció, mint az
orgona-zongora duó. Azért otthon senki ne próbálja ki!
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>