Greta Thunberg, akinek nem volt más választása
Egy iskolás lány kétségbeesett akciójaként indult, az egész világon jelentős mozgalom született belőle: az elmúlt években kevesekre jutott akkora figyelem, mint a svéd klímaaktivista Greta Thunbergre. Arról, hogy hogyan vált Thunberg alakja ennyire meghatározóvá, és hogyan lett egy globális klímamozgalom vezéralakjává, idén ősszel mutatták be az I am Greta című dokumentumfilmet, amit nálunk a járvány miatt online megrendezett Verzió Filmfesztiválon lehet megnézni.
Az I am Greta rendezője, Nathan Grossman bár filmszakot végzett, soha nem készített korábban dokumentumfilmet, a család barátjaként ugyanakkor érdekesnek találta, hogy a 15 éves lány kiül a svéd parlament elé sztrájkolni a klíma védelmében, ezért egyik nap megjelent a kamerájával, és forgatni kezdett. Ekkor még fogalma sem volt arról, hogy hamarosan a legfelkapottabb téma közvetlen közelében találhatja magát, olyan hozzáféréssel, amelyről a világ vezető dokumentumfilmesei sem álmodhatnak.
Az I am Greta egyik legnagyobb ereje a rengeteg exkluzív felvétel: Grossman nemcsak beleshetett a színfalak mögé, hanem tényleg napról napra követhette közvetlen közelről Greta Thunberg és családja életét. Ott volt a lakásukban, amikor befutottak az első jelei annak, hogy a klímasztrájk világszerte sokak érdeklődését felkeltette, vagy például, amikor Schwarzenegger osztotta meg Greta posztját Twitteren. Elkísérhette Thunberget, amikor vonattal a lengyelországi ENSZ-csúcsra utazott, Brüsszelbe ment megismerkedni a helyi klímaaktivistákkal, vagy Párizsban fogadta Emmanuel Macron.
Grossman annyira erősnek érezhette ezeket a felvételeket, hogy nem is nagyon támaszkodik más, bevett dokumentumfilmes elemekre: elvétve vannak megszólalók a filmben, nincs narráció, főleg Greta és az apja közötti párbeszédeket mutató jelenetek viszik előre a filmet. Emiatt is lehet, hogy nem minden kritikus szerette az I am Gretát, és aki egy hagyományosabb vezetésű dokumentumfilmet vár, az lehet, hogy tényleg csalódni fog.
Arra viszont elég jó Grossman filmje, hogy megmutassa, mi minden lapul azok mögött a jelenetek mögött, amelyeket már szinte mindenki látott Greta Thunbergről, és amelyek híressé tették. Volt, hogy keményen és hidegen osztotta ki a világ vezető politikusait, máskor alig bírta visszafogni az érzelmeit, miközben a jövő generáció esélyeinek felélését vetette szemére egy rakás nagyon befolyásos embernek, de arról eddig keveset lehetett tudni, hogy mi minden történt a híres beszédek között.
Az egyik megkerülhetetlen tényező Greta Thunberg Asperger-szindrómája, amiről ő is beszél a filmben, és amiről egy interjúrészletben ki is javítja a kérdezőjét, hogy ez nem olyasvalami, amitől szenved, hanem amije van. Ez a szindróma nagyban befolyásolhatta, hogy ennyire elkötelezett az ügy mellett. A filmben azt mondja erről, hogy szerinte a klímaváltozás olyasvalami, amire ha egyszer felfigyelsz, többé nem tudsz nem gondolni rá, de ez a legtöbb emberre nyilvánvalóan nem igaz: ugyan ma már rengetegen vannak, akik elismerik, hogy a klímaváltozás komoly és fenyegető, de túllépnek ezen vagy eltolják maguktól.
Greta viszont képtelen így lerázni magáról a témát: az elmúlt években megjelent interjúkból és a filmből is kiderül, hogy a klímasztrájk kezdete előtti években nagyon rosszul volt, annyira komolyan vette a fenyegetést, hogy időnként már enni sem tudott, nem találkozott senkivel, teljesen maga alatt volt. Épp ezért a család számára is örömteli volt, amikor látták, hogy a sztrájk megkezdésével lányuk is egyre inkább magára talál.
Az I am Greta története az első klímasztrájktól indul és kicsit több mint egy éven át követi Thungberg életét, egészen addig, amikor vitorlással elindul, át az óceánon, New Yorkba, a klímacsúcsra.
A filmet érezhetően optimista végkicsengésűre szerette volna hangolni a készítő, mégsem lett túl vidám. A világszerte több millió fiatalt megmozdító Fridays for Future tűnhet abszolút sikertörténetnek, de folyamatosan ott munkál az az érzés is, hogy ez valójában nem sokat ér. A színfalak mögött időnként Greta is kifakad: hiába fogadják a világ vezető politikusai, sokszor úgy érzi, hogy a politikusok csak eljátsszák, hogy érdekli őket a klíma kérdése, nagyon örülnek, hogy vele mutatkozhatnak, de aztán semmiféle érdemi lépést nem tesznek.
Greta elmondása szerint a film nem elsősorban róla, hanem a klímaválságról szól, de azért bőven akadnak benne személyes pillanatok, és átjön az a sok feszültség és nehézség is, ami azzal jár, hogy hirtelen ennyi figyelem szakad rá, hogy vele vannak tele a lapok, és hol Juncker fogadja, hol meg Ferenc pápa. Emlékezetes pillanat a filmben, amikor egy másik klímaaktivistával épp arról beszélgetnek, hogy hogyan lehet elkerülni a kiégést, és hogyan lehet azt bírni, hogy újra és újra ugyanazt az üzenetet kell sulykolnod.
A dokumentumfilm egyik legerősebb jelenete, amikor Greta egy kertben ülve nevetgélve olvassa fel telefonján az őt gyalázó kommenteket. Ott ül vele az apja is, akinek viszont egész másmilyen érzelmeket látni az arcán: meredten és szomorúan hallgatja, hogy miket írtak ismeretlenek a lányáról.
Greta Thunbergnek nemcsak rengeteg rajongója lett, hanem sokak gyűlöletének céltáblájává is vált, és erre 16 évesen senki sem lehet felkészülve. A filmbe is bevágták azokat a Putyin-, Bolsonaro-, Trump-beszédeket, amelyekben becsmérlően beszélnek róla, és Greta is kitér arra, hogy kap halálos fenyegetéseket. De mégsem akarja abbahagyni azt, amit elkezdett, mert szerinte a klímaváltozás sokkal félelmetesebb, mint ezek a fenyegetések.
Épp a napokban jelent meg egy hosszabb interjú a New York Timesban a svéd lánnyal, és szóba került a film is. Azt mondta, jobban szerette volna, ha a film inkább a tudományos kérdésekre fókuszált volna, és kevésbé rá, de érti, hogy ez ilyen műfaj. Ugyanakkor a film épp ezért meg tudja mutatni, mennyire abszurd az a celebkultúra, amiben élünk: hogy mindenki az ő személyével van elfoglalva, miközben sokkal inkább a klíma kérdésével kéne foglalkozniuk.
„Mindez a felelősség ránk, gyerekekre hárul, ahelyett hogy a most nekünk tapsoló emberek tennének lépéseket. Gyerekekre, akik nem is akarták ezeket a dolgokat megtenni, de úgy érzik, hogy meg kell tenniük, mert a nekik tapsoló felnőttek nem tették meg” – mondta.
Az I am Gretát a Verzió Filmfesztiválon lehet megnézni, amit idén online rendeznek meg november 10-e és 22-e között. Részletek a filmek online kölcsönzéséről a fesztivál oldalán olvashatók.