Régi és új zenék a Stabat Matertől Parti-Nagy Lajosig

Rövidesen – remélhetőleg – a végére érünk a streamelt koncertek időszakának, és újra hallgathatunk élőben is klasszikus zenét, de addig még vár ránk egy intenzív időszak a különböző online koncerttermekben. Újra itt a „Zajszűrő”, a 444 rendszertelenül jelentkező, de határozott esztétikai iránytűt kínáló hangversenyajánlója. 

2021. május 7. (péntek), 19.30 – Teatro alla Scala
Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed elő streamben látogat el a hegyhez. A Müpa által szervezett új fesztivál, a Bartók Tavasz nyitókoncertjét a Milánói Scalából közvetítik, ha már a vírushelyzet nem tette lehetővé, hogy a legendás operaház zenekara Budapestre látogasson. Riccardo Chailly 2017-ben tért vissza zeneigazgatóként a Scalába, ahol húsz éves korában (több mint negyven éve) Claudio Abbado asszisztenseként indult el a karmesteri pályán. A koncert programján az 1910-es évek három remekműve szerepel: Bartók 1915-ös Román népi táncai (vagy ahogy az eredeti, zongoraváltozat címében szerepel: Magyarországi román népi táncok), és két Stravinsky-darab: az ördöggel cimboráló orosz katona fausti meséjét zenévé formáló A katona története 1918-ból, valamint a szimfonikus zenekarból addig nem ismert ritmikai és hangzásbeli energiákat felszabadító, frissességét máig őrző, botrányos 1913-as balett zenéje, A tavaszi áldozat.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2021. május 8. (szombat), 19.30 – Don Bosco Basel
René Jacobs és a Kammerorchester Basel
Haydnt a zenetörténet-írás hagyományosan a hangszeres műfajokkal kapcsolja össze: előszeretettel nevezték régebbi zenetörténeti munkák a szimfónia és a vonósnégyes atyjának (műfajelméleti kekeckedőként feltehetnénk a kérdést, hogy ki az anya, de nem tesszük). Csakhogy a saját korában vokális műveit is rendkívül nagyra tartották: a május 8-án Bázelből közvetített koncerten elhangzó nagyszabású, 1767-es Stabat mater például elsőként tette Európa-szerte híressé Haydn nevét (és ez volt az első egyházzenei kompozíciója, miután az Esterházy-család szolgálatába lépett). Az egyszerre elmélyült, megindító és a kor zenei stílusának megfelelően mégis könnyű hallgatnivalót kínáló darab önmagában is érdemes a figyelmünkre, ha valakinek mégis kételyei volnának azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e szombat este a facebook hírfolyamának végtelenített görgetése helyett a bázeli koncertközvetítést néznie, azt feltétlenül meg kell győzze a historikus előadói gyakorlat egyik legjelentősebb képviselőjének, René Jacobsnak a karmesteri jelenléte, valamint a nagyszerű szólisták és a kiváló Bázeli Kamarazenekar közreműködése.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2021. május 9. (vasárnap), 19.30 – Zeneakadémia
Eötvös Péter és a Ligeti Ensemble
Hogy mit tekintünk új zenének, és mit réginek, az viszonyítás kérdése, a kamaszlányom számára például már a Guns N’ Roses is kínosan régi zene. A nemrégiben a legrangosabb elismerések egyikét, a BBVA Frontiers of Knowledge Awardot elnyerő Eötvös Péter vezényelte esten a Ligeti Ensemble például kizárólag 2000 előtt, vagyis kamaszszemmel rendkívül régi zenéket játszik. Eötvös 1996-os, Shadows című kompozíciója mellett két 1984-es darab hangzik el, a nemzetközi újzenei életben ráadásul mindkettő „klasszikusnak” számít: Pierre Boulez Dérive 1, illetve Sir Harrison Birtwistle Secret Theatre című műve a 20. század végi ensemble-irodalomnak egyaránt alapdarabja. Hogy a három említett műhöz Durkó Zsolt 1971-es Fire Music című kompozíciója is csatlakozik, az annál is inkább örömteli, mert Durkót, aki a nemzetközi zenei élet legismertebb magyar zeneszerzői közé tartozott a hatvanas-hetvenes években, alig-alig tűzik manapság műsorra. Pedig éppen ebben a társaságban derül ki, hogy Durkó zenéje mennyire „menő” volt akkoriban, de társaságtól függetlenül is rengeteg szellemi izgalmat tartogat a mai hallgató számára.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2021. május 11. (kedd), 19.00 – BMC
Csalog Gábor–Parti-Nagy Lajos: Létbüfé
A klasszikus zene története tele van nagyszerű billentyűs-zeneszerzőkkel, valójában azok számítanak kivételnek, akik úgy voltak képesek nagy szerzővé válni, hogy nem zongoráztak/csembalóztak/orgonáltak. Bachtól Beethovenen, Mozarton és Bartókon át Kurtági hosszú a sor. Az se ritka, hogy valaki előbb zongoristaként válik ismertté, miközben zeneszerzőként is aktív. Utóbbi csoportba tartozik napjaink egyik legeredetibb magyar zongoraművésze, Csalog Gábor is, aki ezúttal saját dalciklusát fogja előadni a BMC-ben a nagyszerű tenor Kéringer László partnereként. A dalok alapanyagát Parti-Nagy Lajos versek szolgáltatják, és a költő annyira inspirálónak tartotta a műveket, hogy a versek felolvasásával maga is részt vesz a koncerten. Csalog Gáborhoz írott levelében így fogalmazott a dalokról: „Mindegyik hozzáad a szöveghez, nem is keveset, egyszerűen más dimenzióba kerülnek, nagy élvezet hallgatni, mintha abból a világból szólalna meg mindegyik, amikor még csak kép volt, érzet, formasejtelem, tűnődési gyakorlat, feljegyzés.”
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2021. május 12. (szerda), 20.00 – Müpa
Farkas Bence: Az arany ember – Filmkoncert
A magyar klasszikus zenei élet – a kultúra többi területéhez hasonlóan – katasztrofális 2020-as évet tudhat maga mögött. A covidos időszak kevés pozitív élménye közé tartozik azonban a Müpa által tizennégy kategóriában meghirdetett zeneszerző pályázat, amely számos alkotónak nyújtott nemcsak ihletet, hanem konkrét támogatást is. A „Filmzene” kategóriájának nyertes pályaművét hallhatjuk május 12-én. A Zeneakadémia Alkalmazott Zeneszerzés tanszékén 2019-ben diplomázott Farkas Bence érzékeny kísérőzenét komponált Korda Sándor 1918-as Jókai-feldolgozásához, Az arany emberhez. Gyakran előfordul, hogy mai filmek régi zenéket választanak kísérőzenének, ez esetben azonban a kapcsolat éppen fordított: a régi képsorok kapnak új zenei öltözéket.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>