Régi és új zenék a Stabat Matertől Parti-Nagy Lajosig
Rövidesen – remélhetőleg – a végére érünk a streamelt koncertek időszakának, és újra hallgathatunk élőben is klasszikus zenét, de addig még vár ránk egy intenzív időszak a különböző online koncerttermekben. Újra itt a „Zajszűrő”, a 444 rendszertelenül jelentkező, de határozott esztétikai iránytűt kínáló hangversenyajánlója.
2021.
május 7. (péntek), 19.30 – Teatro alla Scala
Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala
Ha a hegy nem
megy Mohamedhez, Mohamed elő streamben látogat el a hegyhez. A Müpa által
szervezett új fesztivál, a Bartók Tavasz nyitókoncertjét a Milánói Scalából közvetítik,
ha már a vírushelyzet nem tette lehetővé, hogy a legendás operaház zenekara
Budapestre látogasson. Riccardo Chailly 2017-ben tért vissza zeneigazgatóként a
Scalába, ahol húsz éves korában (több mint negyven éve) Claudio Abbado
asszisztenseként indult el a karmesteri pályán. A koncert programján az 1910-es
évek három remekműve szerepel: Bartók 1915-ös Román népi táncai (vagy
ahogy az eredeti, zongoraváltozat címében szerepel: Magyarországi román népi
táncok), és két Stravinsky-darab: az ördöggel cimboráló orosz katona fausti
meséjét zenévé formáló A katona története 1918-ból, valamint a
szimfonikus zenekarból addig nem ismert ritmikai és hangzásbeli energiákat
felszabadító, frissességét máig őrző, botrányos 1913-as balett zenéje, A
tavaszi áldozat.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2021.
május 8. (szombat), 19.30 – Don Bosco Basel
René Jacobs és a Kammerorchester Basel
Haydnt a
zenetörténet-írás hagyományosan a hangszeres műfajokkal kapcsolja össze:
előszeretettel nevezték régebbi zenetörténeti munkák a szimfónia és a vonósnégyes atyjának (műfajelméleti kekeckedőként feltehetnénk a kérdést, hogy ki az
anya, de nem tesszük). Csakhogy a saját korában vokális műveit is rendkívül
nagyra tartották: a május 8-án Bázelből közvetített koncerten elhangzó
nagyszabású, 1767-es Stabat mater például elsőként tette Európa-szerte
híressé Haydn nevét (és ez volt az első egyházzenei kompozíciója, miután az
Esterházy-család szolgálatába lépett). Az egyszerre elmélyült, megindító és a
kor zenei stílusának megfelelően mégis könnyű hallgatnivalót kínáló darab
önmagában is érdemes a figyelmünkre, ha valakinek mégis kételyei volnának azzal
kapcsolatban, hogy érdemes-e szombat este a facebook hírfolyamának végtelenített
görgetése helyett a bázeli koncertközvetítést néznie, azt feltétlenül meg kell
győzze a historikus előadói gyakorlat egyik legjelentősebb képviselőjének, René
Jacobsnak a karmesteri jelenléte, valamint a nagyszerű szólisták és a kiváló
Bázeli Kamarazenekar közreműködése.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2021.
május 9. (vasárnap), 19.30 – Zeneakadémia
Eötvös Péter és a Ligeti Ensemble
Hogy mit
tekintünk új zenének, és mit réginek, az viszonyítás kérdése, a kamaszlányom
számára például már a Guns N’ Roses is kínosan régi zene. A nemrégiben a
legrangosabb elismerések egyikét, a BBVA Frontiers of Knowledge Awardot elnyerő
Eötvös Péter vezényelte esten a Ligeti Ensemble például kizárólag 2000 előtt,
vagyis kamaszszemmel rendkívül régi zenéket játszik. Eötvös 1996-os, Shadows
című kompozíciója mellett két 1984-es darab hangzik el, a nemzetközi
újzenei életben ráadásul mindkettő „klasszikusnak” számít: Pierre Boulez Dérive
1, illetve Sir Harrison Birtwistle Secret Theatre című műve a 20.
század végi ensemble-irodalomnak egyaránt alapdarabja. Hogy a három említett
műhöz Durkó Zsolt 1971-es Fire Music című kompozíciója is csatlakozik,
az annál is inkább örömteli, mert Durkót, aki a nemzetközi zenei élet legismertebb
magyar zeneszerzői közé tartozott a hatvanas-hetvenes években, alig-alig tűzik
manapság műsorra. Pedig éppen ebben a társaságban derül ki, hogy Durkó zenéje
mennyire „menő” volt akkoriban, de társaságtól függetlenül is rengeteg szellemi izgalmat tartogat a mai hallgató számára.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2021.
május 11. (kedd), 19.00 – BMC
Csalog Gábor–Parti-Nagy Lajos: Létbüfé
A klasszikus
zene története tele van nagyszerű billentyűs-zeneszerzőkkel, valójában azok
számítanak kivételnek, akik úgy voltak képesek nagy szerzővé válni, hogy
nem zongoráztak/csembalóztak/orgonáltak. Bachtól Beethovenen, Mozarton és
Bartókon át Kurtági hosszú a sor. Az se ritka, hogy valaki előbb zongoristaként
válik ismertté, miközben zeneszerzőként is aktív. Utóbbi csoportba tartozik napjaink
egyik legeredetibb magyar zongoraművésze, Csalog Gábor is, aki ezúttal saját
dalciklusát fogja előadni a BMC-ben a nagyszerű tenor Kéringer László
partnereként. A dalok alapanyagát Parti-Nagy Lajos versek szolgáltatják, és a
költő annyira inspirálónak tartotta a műveket, hogy a versek felolvasásával
maga is részt vesz a koncerten. Csalog Gáborhoz írott levelében így fogalmazott
a dalokról: „Mindegyik hozzáad a szöveghez, nem is keveset, egyszerűen más
dimenzióba kerülnek, nagy élvezet hallgatni, mintha abból a világból szólalna
meg mindegyik, amikor még csak kép volt, érzet, formasejtelem, tűnődési
gyakorlat, feljegyzés.”
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>
2021.
május 12. (szerda), 20.00 – Müpa
Farkas Bence: Az arany ember – Filmkoncert
A magyar klasszikus
zenei élet – a kultúra többi területéhez hasonlóan – katasztrofális 2020-as
évet tudhat maga mögött. A covidos időszak kevés pozitív élménye közé tartozik
azonban a Müpa által tizennégy kategóriában meghirdetett zeneszerző pályázat,
amely számos alkotónak nyújtott nemcsak ihletet, hanem konkrét támogatást is. A
„Filmzene” kategóriájának nyertes pályaművét hallhatjuk május 12-én. A
Zeneakadémia Alkalmazott Zeneszerzés tanszékén 2019-ben diplomázott Farkas
Bence érzékeny kísérőzenét komponált Korda Sándor 1918-as
Jókai-feldolgozásához, Az arany emberhez. Gyakran előfordul, hogy mai
filmek régi zenéket választanak kísérőzenének, ez esetben azonban a kapcsolat
éppen fordított: a régi képsorok kapnak új zenei öltözéket.
TOVÁBBI
RÉSZLETEK >>>