Mozart, Bach és kortárs párbeszédek

Rövidesen – remélhetőleg – a végére érünk a streamelt koncertek időszakának, és újra hallgathatunk élőben is klasszikus zenét, de addig még vár ránk egy intenzív időszak a különböző online koncerttermekben. Újra itt a „Zajszűrő”, a 444 rendszertelenül jelentkező, de határozott esztétikai iránytűt kínáló hangversenyajánlója.

2021. május 14. (péntek), 19.30 – Zeneakadémia
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Egy varázslatos francia szoprán, Juliane Banse és egy páratlan csellistafenomén, nem mellesleg a Liszt Ferenc Kamarazenekar új művészeti vezetője, Várdai István lesznek a péntek esti zeneakadémiai koncert főszereplői, no meg az átiratok. Elsőként egy Bach-szonáta szólal meg vonószenekari átiratban, utána Mendelssohn-dalok következnek a 20. század egyik legjelentősebb német zeneszerzője, az 1936-os születésű Aribert Reimann átiratában (és összekötő zenéivel), a koncert második felében pedig két Sosztakovics-mű lesz hallható: legmerészebb ifjúkori művek egyike, a vonósoktett, illetve a csellóirodalom egyik legnehezebb darabja, a Mjsztszlav Rosztropovicsnak komponált Esz-dúr csellóverseny.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2021. május 14. (péntek), 19.30 – Sheldonian Theatre
John Eliot Gardiner &English Baroque Soloists & Monteverdi Choir
Bach János-passióját gyakran hasonlítják fiatalabb, de kifinomultabbnak tűnő testvérdarabjához, a Máté-passióhoz, mondván, hogy szerkezetét és felépítését tekintve utóbbi sokkal összefogottabb, a koncepcióját tekintve erőteljesebb. Az efféle méricskélés és okoskodás természetesen sehová nem vezet, viszont alkalmat ad arra, hogy az ember kiemelje a János-passió erényeit: Jézus szenvedéstörténetének sodró lendületű elbeszélését, az elképesztő – korabeli operákat megszégyenítő – drámaiságot, a szövegek agytekervényeibe belemászó kórustételeket, a sor hosszan folytatható. Ahogy Pilinszky János fogalmazott a darabról: „Zajlik a passió, drámaian, ahogy senki más tolmácsolásában, s az egész mű egy helyben lüktet, mintha Isten szívverését hallanánk.” Péntek este Bach zenéjének legavatottabb tolmácsolói, Sir John Eliot Gardiner és együttesei adják elő a darabot káprázatos fiatal szólisták társaságában.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2021. május 17. (hétfő), 19.30 – Royal Albert Hall
Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra
Vaszilij Petrenko, az orosz karmester, akit 22 évesen neveztek ki a Szentpétervári Opera karmesterévé, 2004 óta a Liverpooli Filharmonikus Zenekar vezető dirigense, a jövő évadtól pedig a nagy múltú Royal Philharmonic Orchestra zeneigazgatója lesz, elképesztő energiákat képes felszabadítani a színpadon, és szívesen nyúl ritkán hallható művekhez. A Royal Albert Hallból közvetített koncerten egy Weber-nyitány és egy Brahms-szimfónia szendvicsében két különlegesség lesz hallható, s mindkettőnek Jess Gillam szaxofonos lesz a szólistája. A Bartók-kortárs brazil Heitor Villa-Lobos szaxofonversenye, és a film- és színházi zenéiről ismert kortárs John Harle „RANT!” című darabja – amelyet kifejezetten Gillamnek komponált – egyaránt azt tanúsítja, hogy a szaxofon már rég nem csupán a jazz műfajában érzi magát otthonosan.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2021. május 18. (kedd), 19.30 – Müpa
Mozart-est
Mozart negyvenegy szimfóniájából az első harmincötöt – egy-két kivétellel – gyakorlatilag soha nem játsszák a szimfonikus zenekarok, úgyhogy az már önmagában örömteli, ha egy ilyen, ritkán hallható Mozart-szimfóniát tűz műsorára egy együttes, mint most Vashegyi György és az Orfeo Zenekar (K. 319-es B-dúr darabot). Én annak is nagyon tudok örülni, amikor egy Mozart-zongoraverseny fortepianón szólal meg, mert a modern zongora filigrán őse a maga kifinomultságával és szélsőséges „személyiségével” sokkal jobban illik Mozart zenéjéhez, mint a mai nagydarab Steinway-modellek (ebben persze semmi meglepő nincs: Mozart – miként valamennyi korabeli szerző – nem a jövő hangszereivel kapcsolatos spekulációkkal töltötte az idejét, hanem zenéléssel, és azokra a hangszerekre komponált, amelyek a rendelkezésre álltak). De az igazi öröm számomra, ha a c-moll misét hallhatom, Mozartnak azt a művét, amelyet felesége számára komponált (és sosem fejezett be), és amely méltó párja a Requiemnek. Ezúttal ráadásul a kiváló magyar énekesgárdához napjaink legcsodálatosabb koloratúrszopránjainak egyike, a francia Sabine Devieilhe csatlakozik, hogy remek Purcell-kórus közreműködését ne is említsem.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>

2021. május 18. (kedd), 19.30 – BMC
UMZE Kamaraegyüttes: Képzeletbeli beszélgetések
Ha valaki nem Mozartot hallgat éppen kedden, akkor feltétlenül tekerjen át a BMC csatornájára, onnan ugyanis at UMZE Kamaraegyüttes kortárs zenei koncertjét közvetítik (vezényel: Vajda Gergely). Tornyai Péter zenei emlékezettel játszó Új anamorfózisok című darabja mellett megszólal Bella Máté távoli csillagok pislákolását zenévé formáló műve, a francia Ensemble Intercontemporain számára komponált Hesperus (Bársony Péter szólójával), Serei Zsolt műve, a Levelek az ismeretlenbe, amely a tragikus körülmények között elhunyt nagyszerű fuvolista, Gyöngyössy Zoltán emlékére készült, valamint Tihanyi László darabja, a Moszkvai Új Zenei Stúdió számára komponált Két képzeletbeli párbeszéd, amely Eisenstein és Tarkovszkij, a legendás orosz filmrendezők alakját idézi meg.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>