építészet

Budapest100: Hogyan tud egy város újraindulni?

A tizenegyedik Budapest100 fesztivál témája az Újratervezés – Redesign: a résztvevő épületeket ezúttal az köti össze, hogy vagy a két világháború után (1921-1930 és 1945-1957) épültek, vagy ebben az időszakban építették újjá, alakították át vagy adták át őket. Ha az ember egy hétvégére turistává szeretne válni a saját városában, ennél egyszerűen nincs jobb időtöltés. Szőke Tímeát, a Budapest100 egyik projektvezetőjét kérdeztük a főváros mára emblematikussá vált programjáról, melyet idén a 2021. szeptember 11-12-én rendeznek.

A fesztivál az elmúlt tíz év alatt foglalkozott már százéves házakkal, a rakpartokkal, a Bauhaussal, most pedig az újratervezés a téma. Ebben van valamilyen áthallás a Budapest100 életére vonatkozóan?

Magára a fesztiválra nincs, de azért szimbolikusan érthetjük kicsit a jelen helyzetre is: hogyan tud egy város újraindulni, hogyan lehet újratervezni az életet, milyen folyamatok játszódnak le egy-egy nagyobb trauma után, mint amilyen a világháború is volt. Ebben lehet áthallás arra is, hogy egy pandémiás helyzetben, vagy azután mihez lehet kezdeni egy nagyvárosban. 

A Budapest100-nak egyébként is az az egyik különlegessége, hogy nemcsak az épületekkel foglalkozunk, hanem a bennük lakókkal, az ő történeteikkel is. 

És mikor lenne aktuálisabb a lakóközösségekről beszélni, ha nem akkor, amikor mindenki másfél évig otthon volt a saját lakóközösségében?

Védett ólomüveg ablakok a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében. Ez volt többek közt a Rajk-per helyszíne is.Fotó: Ránki Dániel / Budapest100

A járványhelyzet miatt nem volt félelem a lakókban, hogy beáramlik egy csomó látogató a házukba?

Meglepő módon nem, akik nyitottak, azok továbbra is nagyon nyitottak. Egy-két helyen voltak hasonló aggodalmak, ott regisztrációhoz kötötték a bejárást vagy limitálták, hogy egyszerre hány látogatót engednek be a zárt terekbe. Szerencsére a lelkesedésben és a motivációban nem látunk visszaesést.

Vannak olyan épületek, amelyek kiemelt helyszínnek számítanak valami miatt?

Nincsenek, az alapmottónk is az, hogy „Minden ház érdekes”. Többféle építészeti stílusú és funkciójú épületet lehet megnézni. Összesen 42 izgalmas helyszínünk lesz és nyolc sétánk, amik folyamatosan mennek majd a hétvégén. A honlapunkon már élnek a programok, a telefonos applikációnk minden készülékre elérhető, de van hagyományos leporellónk is térképpel.

A Zenta utca 3. udvara.Fotó: Ránki Dániel / Budapest100

Van olyan intézmény, amit máskor nem lehet látogatni?

Ilyen például a BKV székház, ahol hagyományosan nem szoktak bejárásokat szervezni, de most több túrával is készülnek. Szuper helyszín a Gyermekvasút is, ahol szintén különleges programok lesznek. 

De szerintem mégis a lakóházak a legizgalmasabbak: sok helyen vannak olyan lakók, akik nagyon régóta ott élnek és nagyon sokat tudnak mesélni a házról vagy akár a környék történetéről. Személyes kedvencem a budai oldalon az Ugocsa utca 2. és a Kék Golyó utca 15. Mind a két helyen nagyon aktív a lakóközösség, színes programkínálattal várnak mindenkit, a reggeli jógától a koncerten át a háztörténeti kiállításig.

A pesti oldalról érdemes lesz a Bajcsy-Zsilinszky út 5-öt megnézni, ott kifejezetten zenei ihletettségű programmal készülnek, mivel sok előadóművész élt a házban és él most is. Építészetileg, látványban pedig szintén nagyon izgalmas a Honvéd utca 22-24., ahol a kedvenceim a homlokzati szobrok, amik jellemzőek a korszakra.

A Zenta utca 2. eredeti lakónyilvántartó könyve, melyet a házmester vezetett.Fotó: Ránki Dániel / Budapest100

Mennyi emberre számítotok?

A korábbi években 7-12 ezer között mozgott a látogatószám. Az önkénteseink mindig számolják a házakba érkezőket, és úgy átlagolunk, hogy egy ember három-négy helyszínre jut el a hétvége során. Sok múlik az időjáráson, ha szép, sétálós idő várható, akkor sokan lesznek.

Nagy kép: Víg utca 22., a Hofstätter Béla által tervezett lakóház udvarában bérgarázs, később benzinkút is működött.

(Fotók: Ránki Dániel / Budapest100)