Liszt, Haydn és kortárs koponyák

2021. október 6. (szerda), 20.00 – Zeneakadémia
Haydneum nyitófesztivál – Berecz Mihály és a Freiburger Barockorchester
A régizene viszonylagos fogalom: a kamaszlányom szerint például már egy 2019-es sláger is réginek számít. A „Haydneum – Magyar Régizenei Központ”, amelynek alapítását egész fesztivál ünnepli, mégpedig a nemzetközi régizenei élet kiválóságaival, ennél persze mélyebbet merít. Honlapja szerint „a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630–1830) népszerűsítését tűzi ki céljául”. A szerdai koncert műsorának időbeli kereteit ennek szellemében 1791 és 1821 jelöli ki: Haydn „Csoda” melléknevet kapott szimfóniáját 1791-ben mutatták be, de nem azért nevezik így, mert a zenéje csodálatos (bár valóban az), hanem azért, mert az ősbemutató végén leszakadt a mennyezetről a terem egyik csillárja, ám senkinek nem esett bántódása, mivel a tömeg a színpad előtt tömörült a nagy lelkesedésben. A szünet előtt két, ritkán hallható koraromantikus darab hangzik el, Weber spanyolos stílusú operája, a Preciosa nyitánya, valamint a 19. század első évtizedeinek egyik legjelentőseb virtuózától, Johann Nepomuk Hummeltől az a-moll zongoraverseny, amely Chopin és Schumann számára is fontos viszonyítási pont volt. A koncert szólistája az ifjú zongoristatitán, Berecz Mihály, partnere pedig a historikus előadói gyakorlat egyik legmeghatározóbb együttese, a Gottfried von der Goltz művészeti vezetésével működő Freiburgi Barokk Zenekar lesz.
BŐVEBBEN >>>

2021. október 7. (csütörtök), 19.00 – Márai Sándor Kulturális Központ
EP33Haydn – Performansz hegedűre, csellóra és koponyára
Hogy létezik-e egyáltalán régizene, az persze jó kérdés: hiszen végső soron minden zene, amit ma hallgatunk, kortársnak számít. Különösen, ha megfelelő a kontextus. Haydn például remekül érzi magát a Budapesti Őszi Fesztiválon is, különösen, ha munkaadóinak leszármazottja teremti meg számára a szellemi közeget. 2009-ben Esterházy Péter rá jellemző, szellemes dramaturgiai és vibráló nyelvi fordulatokban gazdag színdarabot írt Haydn koponyájának abszurd története köré. A történet röviden: Haydn koponyáját kutatás céljából titokban kiásták az 1809-es temetést követően nem sokkal, ám amikor a bűntettre fény derült, a koponyarablók nem az eredeti koponyát adták vissza a hercegi családnak. Végül Haydn valódi koponyája csak 1954-ben talált vissza a zeneszerző földi maradványaihoz. Ezen az esten az Örkény Színház színészei kerítenek szövevényes szellemi hálót a zene köré, amelyet nemcsak Haydn jegyez: a csodálatos, op. 76-os G-dúr kvartett mellett ugyanis megszólal a tizennyolc éves Felix Mendelssohn a-moll vonósnégyese is, mégpedig a Magyarországon először hallható, számos nemzetközi sikert arató, Los Angeles-i székhelyű Viano Kvartett előadásában.
BŐVEBBEN >>>

2021. október 8. (péntek), 20.00 – Mátyás-templom
A Liszt Ünnep nyitókoncertje
Alig startolt el a Haydneum alapítását ünneplő fesztivál, a kortárs művészetet ünneplő Budapesti Őszi Fesztivál, már indul is az első Liszt Ünnep, amely mostantól évről évre társunk lesz az őszi koncertévadban. Liszt egyénisége és zenei személyisége olyan mérhetetlenül gazdag, hogy bőven lesz mire építeni, no és bizonyos szempontból a teljes magyar zenei élet Liszt köpönyegéből bújt ki, vagy ahogy Kocsis Zoltán fogalmazott: „Amikor egy magyar zongorista ráteszi a kezeit a billentyűkre, abban ott van Liszt Ferenc is.” A Liszt Ünnep nyitókoncertjén két nagyszabású Liszt-mű szerepel: a Debreceni Kodály Kórus, válogatott szólisták és Banda Ádám hegedűművész közreműködésével, Kocsis-Holper Zoltán vezényletével a Ferenc József magyar királlyá koronázására írott mise szólal meg (mégpedig azon a helyszínen, ahol először is elhangzott: a Mátyás-templomban), valamint Liszt egyik legizgalmasabb zenei látomása is, a Sixtus-kápolna ihlette nagyszabású orgonamű. Ebben összekapcsolódik egymással a nyugati művészi zene történetének két csodája, Gregorio Allegri 16. századi Misereréjének és Mozart Ave verum corpus című motettájának zenei anyaga (Allegri Misereréjét hosszú időn keresztül csak a pápai udvarban lehetett előadni, kottájához senki nem férhetett hozzá, a gyerek Mozart azonban hallás után – törvénytelenül – lekottázta, amikor Rómában hallotta a darabot). No és ha Liszt darabjai megszólalnak, természetesen az eredeti művek, Allegri és Mozart is hallható lesz.
BŐVEBBEN >>>

2021. október 9. (szombat), 19.30 – BMC
Cracow Singers
„Muzsikusként egyetlen célom volt és maradt, hogy dárdámat a jövő határtalan terébe vessem”. Liszt Ferenc fogalmazott így egyik 1874-es levelében, és ekkor már a zenei sajtó egy része is a „Zukunftmusik” (vagyis a „jövő zenéje”) képviselőjeként tekintett rá. Liszt kései stílusa valóban messze túllép a korszak zenei toposzain, és hosszú évtizedekbe tellett, amíg értő közönségre talált (sokan még ma sem szeretik az utolsó darabjait, de ez nem baj, mert mások meg a korai darabjait tartják sikerületlennek, van, aki meg az összeset - van ilyen?). Akárhogy is, Liszt zenéje remekül érzi magát későbbi korok kompozícióinak társaságában, hogy mennyire, azt magunk is megtapasztalhatjuk a nagyszerű lengyel kamarakórus, a Cracow Singers koncertjén. A Karol Kusz művészeti vezetésével működő énekegyüttest ezúttal Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezetője fogja dirigálni, a műsoron pedig Liszt mellett kelet-európai szerzők darabjai is szerepelnek. Szymanowski és Kodály képviselik a 20. század első felét, Penderecki és Górecki a második világháború utáni nemzedéket, napjainkat pedig – mily meglepő – kortárs zeneszerzők, köztük magyarok is: Horváth Márton Levente és Gyöngyösi Levente.
BŐVEBBEN >>>

2021. október 11. (vasárnap), 19.30 – Zeneakadémia
Szabó Balázs orgonakoncertje
Bár Lisztre a zongorajáték forradalmáraként szoktunk gondolni – és nem is tévedünk nagyot, ha ezt gondoljuk –, zenei tevékenysége messze nem korlátozódott egyetlen hangszerre. Egészen kivételes orgonista volt például, amit számos nagyszabású darab tanúsít, s persze káprázatos improvizációi, amelyeknek a kortársak lehettek csak fültanúi. Liszt legjelentősebb orgonaművei, és izgalmas átiratok szerepelnek Szabó Balázs, a Zeneakadémia orgonatanárának hangversenyén, amely a Liszt-életmű valódi keresztmetszetét fogja nyújtani. A koncertet már azért is érdemes meghallgatni, mert a Zeneakadémia felújított orgonáján hihetetlenül szépen szól Liszt orgonazenéje (függetlenül attól, hogy a hangszer évtizedekkel Liszt halála után készült). No és az sem utolsó szempont, hogy Szabó Balázs volt a felújítás egyik szakmai vezetője, vagyis lenyűgöző otthonossággal játszik a Nagyterem Voit-orgonáján.
BŐVEBBEN >>>