Liszt, Haydn és kortárs koponyák
2021.
október 6. (szerda), 20.00 – Zeneakadémia
Haydneum
nyitófesztivál – Berecz Mihály és a Freiburger Barockorchester
A
régizene viszonylagos fogalom: a kamaszlányom szerint például már egy 2019-es
sláger is réginek számít. A „Haydneum – Magyar Régizenei Központ”, amelynek
alapítását egész fesztivál ünnepli, mégpedig a nemzetközi régizenei élet kiválóságaival,
ennél persze mélyebbet merít. Honlapja
szerint „a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus
repertoár (1630–1830) népszerűsítését tűzi ki céljául”. A szerdai koncert műsorának
időbeli kereteit ennek szellemében 1791 és 1821 jelöli ki: Haydn „Csoda”
melléknevet kapott szimfóniáját 1791-ben mutatták be, de nem azért nevezik így,
mert a zenéje csodálatos (bár valóban az), hanem azért, mert az ősbemutató
végén leszakadt a mennyezetről a terem egyik csillárja, ám senkinek nem esett
bántódása, mivel a tömeg a színpad előtt tömörült a nagy lelkesedésben. A
szünet előtt két, ritkán hallható koraromantikus darab hangzik el, Weber
spanyolos stílusú operája, a Preciosa nyitánya, valamint a 19. század első évtizedeinek
egyik legjelentőseb virtuózától, Johann Nepomuk Hummeltől az a-moll
zongoraverseny, amely Chopin és Schumann számára is fontos viszonyítási pont
volt. A koncert szólistája az ifjú zongoristatitán, Berecz Mihály, partnere pedig
a historikus előadói gyakorlat egyik legmeghatározóbb együttese, a Gottfried
von der Goltz művészeti vezetésével működő Freiburgi Barokk Zenekar lesz.
BŐVEBBEN >>>
2021.
október 7. (csütörtök), 19.00 – Márai Sándor Kulturális Központ
EP33Haydn
– Performansz hegedűre, csellóra és koponyára
Hogy
létezik-e egyáltalán régizene, az persze jó kérdés: hiszen végső soron minden
zene, amit ma hallgatunk, kortársnak számít. Különösen, ha megfelelő a
kontextus. Haydn például remekül érzi magát a Budapesti Őszi Fesztiválon is,
különösen, ha munkaadóinak leszármazottja teremti meg számára a szellemi
közeget. 2009-ben Esterházy Péter rá jellemző, szellemes dramaturgiai és vibráló
nyelvi fordulatokban gazdag színdarabot írt Haydn koponyájának abszurd
története köré. A történet röviden: Haydn koponyáját kutatás céljából titokban kiásták
az 1809-es temetést követően nem sokkal, ám amikor a bűntettre fény derült, a koponyarablók
nem az eredeti koponyát adták vissza a hercegi családnak. Végül Haydn valódi
koponyája csak 1954-ben talált vissza a zeneszerző földi maradványaihoz. Ezen
az esten az Örkény Színház színészei kerítenek szövevényes szellemi hálót a
zene köré, amelyet nemcsak Haydn jegyez: a csodálatos, op. 76-os G-dúr kvartett mellett
ugyanis megszólal a tizennyolc éves Felix Mendelssohn a-moll vonósnégyese is,
mégpedig a Magyarországon először hallható, számos nemzetközi sikert arató, Los
Angeles-i székhelyű Viano Kvartett előadásában.
BŐVEBBEN >>>
2021.
október 8. (péntek), 20.00 – Mátyás-templom
A
Liszt Ünnep nyitókoncertje
Alig
startolt el a Haydneum alapítását ünneplő fesztivál, a kortárs művészetet
ünneplő Budapesti Őszi Fesztivál, már indul is az első Liszt Ünnep, amely
mostantól évről évre társunk lesz az őszi koncertévadban. Liszt
egyénisége és zenei személyisége olyan mérhetetlenül gazdag, hogy bőven lesz
mire építeni, no és bizonyos szempontból a teljes magyar zenei élet Liszt
köpönyegéből bújt ki, vagy ahogy Kocsis Zoltán fogalmazott: „Amikor egy magyar
zongorista ráteszi a kezeit a billentyűkre, abban ott van Liszt Ferenc is.” A Liszt
Ünnep nyitókoncertjén két nagyszabású Liszt-mű szerepel: a Debreceni
Kodály Kórus, válogatott szólisták és Banda Ádám hegedűművész közreműködésével,
Kocsis-Holper Zoltán vezényletével a Ferenc József magyar királlyá koronázására
írott mise szólal meg (mégpedig azon a helyszínen, ahol először is elhangzott:
a Mátyás-templomban), valamint Liszt egyik legizgalmasabb zenei látomása
is, a Sixtus-kápolna ihlette nagyszabású orgonamű. Ebben összekapcsolódik
egymással a nyugati művészi zene történetének két csodája, Gregorio Allegri 16.
századi Misereréjének és Mozart Ave verum corpus című
motettájának zenei anyaga (Allegri Misereréjét hosszú időn keresztül
csak a pápai udvarban lehetett előadni, kottájához senki nem férhetett hozzá, a
gyerek Mozart azonban hallás után – törvénytelenül – lekottázta, amikor Rómában
hallotta a darabot). No és ha Liszt darabjai megszólalnak, természetesen az eredeti
művek, Allegri és Mozart is hallható lesz.
BŐVEBBEN >>>
2021.
október 9. (szombat), 19.30 – BMC
Cracow
Singers
„Muzsikusként
egyetlen célom volt és maradt, hogy dárdámat a jövő határtalan terébe vessem”.
Liszt Ferenc fogalmazott így egyik 1874-es levelében, és ekkor már a zenei
sajtó egy része is a „Zukunftmusik” (vagyis a „jövő zenéje”) képviselőjeként
tekintett rá. Liszt kései stílusa valóban messze túllép
a korszak zenei toposzain, és hosszú évtizedekbe tellett, amíg értő közönségre talált
(sokan még ma sem szeretik az utolsó darabjait, de ez nem baj, mert mások meg a
korai darabjait tartják sikerületlennek, van, aki meg az összeset - van ilyen?). Akárhogy is, Liszt zenéje remekül
érzi magát későbbi korok kompozícióinak társaságában, hogy mennyire, azt magunk is
megtapasztalhatjuk a nagyszerű lengyel kamarakórus, a Cracow Singers
koncertjén. A Karol Kusz művészeti vezetésével működő énekegyüttest ezúttal Pad
Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezetője fogja dirigálni, a műsoron pedig Liszt mellett kelet-európai
szerzők darabjai is szerepelnek. Szymanowski és Kodály
képviselik a 20. század első felét, Penderecki és Górecki a második világháború
utáni nemzedéket, napjainkat pedig – mily meglepő – kortárs zeneszerzők,
köztük magyarok is: Horváth Márton Levente és Gyöngyösi Levente.
BŐVEBBEN >>>
2021.
október 11. (vasárnap), 19.30 – Zeneakadémia
Szabó
Balázs orgonakoncertje
Bár
Lisztre a zongorajáték forradalmáraként szoktunk gondolni – és nem is tévedünk nagyot,
ha ezt gondoljuk –, zenei tevékenysége messze nem korlátozódott egyetlen
hangszerre. Egészen kivételes orgonista volt például, amit számos nagyszabású
darab tanúsít, s persze káprázatos improvizációi, amelyeknek a kortársak
lehettek csak fültanúi. Liszt legjelentősebb orgonaművei, és izgalmas átiratok
szerepelnek Szabó Balázs, a Zeneakadémia orgonatanárának hangversenyén, amely a
Liszt-életmű valódi keresztmetszetét fogja nyújtani. A koncertet már azért is
érdemes meghallgatni, mert a Zeneakadémia felújított orgonáján hihetetlenül szépen
szól Liszt orgonazenéje (függetlenül attól, hogy a hangszer évtizedekkel Liszt
halála után készült). No és az sem utolsó szempont, hogy Szabó Balázs volt a
felújítás egyik szakmai vezetője, vagyis lenyűgöző otthonossággal játszik a
Nagyterem Voit-orgonáján.
BŐVEBBEN >>>