Csend és újrakezdés, várakozás és eufória
Hétvégi délelőttökre kitalált zenés sorozatunk kisebb szünet után tér vissza, rögtön egy világzenei válogatással, a közelgő Budapest Ritmo apropóján.
A Ritmo minden évben (persze amikor a koronavírus épp nem szól közbe) a világ legkülönfélébb zenei műfajait és előadóit hozza el Budapestre, idén a beharangozó szerint például nyugat-afrikai örömzene, torokszorító fado, az Indiai-óceán hangjaival játszó jazz és pörgős izraeli-perzsa dalok lesznek majd műsoron. Három budapesti helyszínen, április 7-e és 10-e között fut majd a fesztivál, a számtalan koncert mellett filmvetítésekkel és szakmai programokkal. Tájékozódni a fesztivál honlapján, illetve az esemény oldalán lehet.
Ezek a válogatásban elhangzó dalok:
- Amadou & Mariam - La réalité
- Antonio Zambujo - Foi deus
- Besh O Drom - Ha megfogom az ördögöt
- Damir Imamovic - Adio kerida
- Liraz - Bia Bia
- Ayom - A maré e o luar
- Sutari - Kuchenny
- Oquestrada - Fogos de verao
- Cserepes - Bartók: Romanian Dances
- Divanhana - ’Opa ’opa
- Boi Akih - Mahina
- Kalascima - Meridionale
- Deva - Hyacinth
- Hannah James & Toby Kuhn - Jezerka
És a dalok mellé kaptunk egy ajánlót is a szervezőktől:
„Minél hosszabb egy csönd, annál nehezebb utána megszólalni, mert a csönd növeli a megszólalás a tétjét. A Budapest Ritmo két ha nem is kimaradt, de gúzsba kötve táncoló járvány-kiadása után ez most egy ilyen csönd utáni megszólalás, ami talán ezért is lett eklektikusabb, többet markoló, vissza- és előre is néző, minden érzelmet megszólítani és minden beszáradt kreativitást kirobbantani akaró. Benne van másfél év szépségtől sem mentes és sok tanulással járó bénultsága és az utóbbi fél-háromnegyed év eufórikus újrafelfedező vágya is.
A járvány vége óta körbeszaladtuk ha nem is a világot, de legalább Európát, hogy megnézzük, hogy mi minden új született a csend évei alatt. Így találtuk és választottuk ki a tel-avivi perzsa színésznő-énekesnő Lirazt, Portóban a zöld-foki szigeteki-brazil-spanyol-olasz Ayomot, Manchesterben a Brexit elől Szlovéniába költözött Hannah James és Toby Kuhn duóját, így győzött meg Pistioában a Kalascima vagy Tallinban a három fiatal lányból álló lengyel Sutari. Indokot találni mindenre lehet, de valljuk be, Amadou és Mariam vagy Antonio Zambujo fellépésével egyszerűen csak megajándékoztuk magunkat – annál jobb indok sosem kell, mint hogy „ennyit csak megérdemlünk ennyi szívás után”.
Mint minden évben, idén is összehoztunk-ösztönöztünk magyar vonatkozású nemzetközi együttműködéseket, így megmutatjuk az indonéz-guineai-holland-magyar Boi Akih-t, a kanadai-magyar, Maliban korázást tanult Sophie Lukácsot és ezért ismertettük össze a Kalascimát a Besh O Drommal, hogy saját koncertjeik mellett együtt is csináljanak valamit.
A csend másfél évét a túlélés közben tanulással töltöttük. Rengeteget dolgoztunk például balkáni előadókkal, akik közül három bosnyák előadó is lesz a programban, nem is akármilyenek: Damir Imamovic 2020-ban nyerte el a Songlines az év európai előadójának járó díját, a Divanhana pedig épp vezeti az aktuális világzenei slágerlistát. De ebből a munkából nőtt ki a szintén mostari Nairuz vagy a szerb női folktrió, a Rodjenice meghívása is.
Megtanultuk aztán filmben is gondolkodni és a tavalyi még kényszerpályának megélt filmes Ritmo-kiadás idénre beépült a programba – készítettünk filmet idén Devával, tavaly Cserepes Károllyal, de rajtuk kívül ezen a playlisten most nem szereplő előadókkal, így Paár Julcsi Uljana Quartetjével, Dresch Mihály Vonós Quartetjével, a Mordái-jal, az ODD ID-val is. Sőt, már zenei filmfesztivál is lesz a Ritmo programjai között, benne például a Lisszabon hangjai című film Marta Miranda főszereplésével, akit az Oquestrada zenekar énekeseként hallani ebben a válogatásban.
Ez az egy órányi zene csak a töredéke annak az élménynek, amit mi már átéltünk és amit átadni remélünk. Egy vasárnap-kompatibilis töredék, kétévnyi hordalék, csend és újrakezdés, várakozás és eufória.”