Német barokk Bachon túl és filozófikus zenék
Itt a tavasz, itt a klasszikus zenei fesztiválszezon, újra itt a „Zajszűrő”, a 444 rendszertelenül jelentkező, de határozott esztétikai iránytűt kínáló hangversenyajánlója.
2023. április 7. (péntek), 19.30 – Pesti Vígadó
Vashegyi György, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus
A zenei múlthoz fűződő különös viszonyunkra jellemző, hogy amíg egy-egy előadói problémával kapcsolatban – ujjrend, díszítések és hasonlók – hajlamosak vagyunk mindenek felett álló tekintélyként kezelni a múlt zeneszerzőit, esztétikai értékítéleteiket csak ritkán fogadjuk el. Gottfried Heinrich Stölzel (1690–1749) neve például a barokk zene rajongói számára sem feltétlenül cseng ismerősen, pedig Johann Sebastian Bach rendkívül nagyra tartotta. 1734 húsvétján például nem saját valamelyik passióját adta elő Lipcsében, hanem Stölzel egyik művét, amelyből Vashegyi György és együttesei gyönyörű lemezt készítettek néhány éve. Ezen a koncerten egy másik Stölzel-passió fog megszólalni, az 1727-es Jézus a jó pásztor, aki szenved és meghal az elveszett bárányokért, amelyet közel háromszáz évvel a bemutatója után éppen Vashegyi és együttesei adtak elő először néhány évvel ezelőtt. Megrendítően szép zene, élő példája annak, hogy a német barokkban is van élet Bachon túl!
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>
2023. április 12. (szerda), 19.30 – Müpa
Kételkedés és útkeresés – Az ember tragédiája nyomán
Megragadhatók-e filozófiai kérdések a zene révén? Vannak, akik szerint nem, Richard Strauss és Gyöngyösi Levente azonban nem tartoznak közéjük. Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar összeművészeti koncertjén nemcsak Richard Strauss monumentális szimfonikus költeménye, a Nietzsche nyomán komponált Így szólott Zarathustra mellett ősbemutatóként hangzik el a változatos stílusokból építkező, invenciózus és káprázatosan hangszerelt zenéiről ismert Gyönyösi Levente új operájának első felvonása. Az idő tragédiája című darab, amelynek dramaturgja Visky András, librettistája pedig Kiss Judit Ágnes, szabadon kezeli az alapjául szolgáló, filozófikus Madách-drámát Az ember tragédiáját. Bizonyos színek kimaradnak, új színek bekerültek, az Úr, Lucifer, Ádám és Éva alkotta kvartett pedig egy ötödik szereplővel egészül ki, egy angyallal, aki már a teremtést megelőzően létezett (a gondolat a Példabeszédek könyvéből származik). Gyöngyösi Levente és Richard Strauss műve között pedig a Madách-mű előképének is tekinthető John Milton-eposzból, Az elveszett paradicsomból fog felolvasni Ónódi Eszter, a zenei-filozófiai porondmester szerepében pedig Lukács Sándor fogja össze majd az estét. A végső kérdés, amelyre választ próbálunk találni ezen az estén, hogy van-e értelme a teremtésnek? Nem szeretnék spoilerezni.
TOVÁBBI RÉSZLETEK >>>