Új őszinteség, düh és szentimentalizmus – Sötét hangulatú dallal tért vissza a makrohang
Ez a cikk a 444-es Jó blog és a KERET blog közötti együttműködés eredménye, Kilián Kornél írása, és olvasható a KERET oldalán is.
Hat év hallgatás után tért vissza a tízes években aktívan működő, európai színpadokat is megjárt instrumentális zenét játszó makrohang zenekar. Azóta már adtak egy teltházas koncertet, most pedig egy új dallal jelentkeztek, amit nálunk hallhattok először.
A tízes évek elején alakult, magukat “jazz for metalheads” címkével definiáló zenekar elég hamar berobbant a fővárosi koncertre járók köztudatába, 2014-ben nagyjából 2-3 hetente felléptek Budapesten, megnyerték az A38 tehetségkutatóját, a Talentométert, ami akkoriban még releváns zsűrivel és hasznos nyereményekkel (turnébusz, A38 koncert, színpadi próba) operált. Az eltelt idő azon is látszik, hogy a Hajó régóta nem látja el könnyűzenei központ szerepét, a jelenségről pedig cikket is írtunk.
Visszatérésük előtt 2017-ben léptek fel utoljára, tagjaik pedig azóta olyan zenekarokban játszanak mint a jazzbois vagy a New Fossils, de saját bevallásuk szerint hatalmas űr maradt mindannyiukban a hiátus alatt. A szeptemberi, Három Hollós teltházas koncert pedig arról árulkodik, hogy ezzel a közönség is hasonlóan érzett.
A makrohang most megjelent, ‘DIS’ című single-je jól adja vissza a mindig kísérletező zenekar hangzásának jelenlegi állapotát. A húzós, hiphop-alapú dobokat támogatják az olykor 808-asokra emlékeztető, máskor sűrű, motownban gyökerező basszusok, mindezek tetején pedig a pattogó, arpeggiator-jellegű gitár, ami aztán meglepő fordulattal vált midwest emo-s témákba. A ‘DIS’ egy műfajilag nehezen meghatározható, mégis egységes hat és fél perces számmá áll össze, ami semmilyen formában nem áll be az elmúlt években felhúzott trendek mögé, hanem önazonos marad.
A banda zenéit a ‘new sincerity’ jegyében készíti, a ‘DIS’ pedig a saját érzelmeink megéléséről és elfogadásáról szól, legyenek azok akár mélyen szentimentálisak, akár esetlenül tinis-lázadóak, melankolikusak vagy dühösek. Céljük, hogy a hallgatóknak is segítsenek kapcsolódni saját, autentikus érzelmeikhez.
A dal a basszusgitáron játszó Gyányi Marcell nevéhez köthető Morotva Records gondozásában kerül kiadásra, az artwork pedig Meruyert Bacheyeva munkája.
- A zenekar legközelebb november 2-án a Gödörben koncertezik Bartha Márk fénytervezésével kiegészült új műsorukkal a Budapest Showcase Hub keretein belül, ahova most a bloggal jegyet is nyerhettek, részletek itt!
- A koncertezés mellett pedig új számokon és új lemezen is dolgoznak, amelyeket hamarosan single formátumban hallhatunk.
Kiemelt kép: ozikek