Elvárások nélkül még akár élvezhető is a Semmelweis-film

Ha nem is annyira, mint Havas John visszatérését, de vártam a Semmelweis Ignácról szóló filmet, ami illeszkedik a hazai filmgyártás új vonalába, miszerint magyar hőstörténeteket kell a vászonra vinni.

Elvárások nélkül ültem be rá, a korábbi kísérletek ugyanis korántsem mondhatók sikeresnek:az 1,2-es IMDb-s átlaggal rendelkező Aranybulla esetében az egyik legrosszabb hírű magyar királyból próbált a fideszes megmondóember/producer, Rákay Philip csapata évszázados gondolkodót faragni, sikertelenül - vígjátéknak mondjuk nem rossz -, a Tündérkert sorozat egy fokkal szórakoztatóbb, de a jótól az is távol áll. A legnagyobb dobás, minden idők legdrágább magyar filmje még hátra van, Rákay Petőfi-filmjét, a Most vagy soha!-t a tervekkel ellentétben csak jövőre mutatják be, de szerencsére a producer-véleményvezér már a mohácsi csatáról szóló, A rettenthetetlenhez hasonló filmen is dolgozik. De készül a Hunyadi-sorozat, a tatárjárásról szóló 1242 - A Nyugat kapujában, és volt a Hadik című film is.

Mindegyikben közös, hogy elképesztő költségvetésből, rengeteg állami támogatással készültek:

• a Hunyadi-sorozat 10,5 milliárd forintot.
• a Most vagy soha! 4,5 milliárd forintot,
• a Hadik 2,36 milliárd forintot,
• Tündérkert-sorozat 2,15 milliárd forintot,
• az Aranybulla-sorozat pedig 692 millió forintot kapott.

A Semmelweis sem kivétel, összesen 2,3 milliárd forintot adott rá az Nemzeti Filmintézet (NFI).

A filmmel kapcsolatban volt még egy különös eset. Az orvos életéről Gárdos Péter is szeretett volna filmet készíteni, de a forgatókönyvét az NFI elkaszálta, helyette a semmiből felbukkanó Koltai Lajos és Lajos Tamás tervét támogatták. Lajos - aki Káel Csaba, a filmszakma legfontosabb embere több filmjében is operatőrködött - az új filmes támogatási rendszer legnagyobb győztese. Nem meglepő, hogy a neresített Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi tagja lett, ennél pedig már csak az természetesebb, hogy ott van a Fidesz-frakció ülésén. A másik producer, Vida József, a Takarékbank korábbi elnök-vezérigazgatója.

„Több forgatókönyvet is beadtunk, és úgy jártunk, mint magyar filmkészítők jelentős része” – mondta Gárdos tavaly szeptemberben a 24.hu-nak, ahogy azt is, hogy szerinte ideje a vásznon is elmondani az igazságot a legendás orvosról, akinek az élete az évtizedeken át mesélt történetekkel ellentétben tragikus volt, hiszen saját kora nem akart tudomást venni róla, a felesége pedig akadémikus társai segítségével bolondok házába záratta, ahol két héttel később agyonverték. A hvg.hu-nak pedig azt mondta, a tervet koncepcionális okokból utasították el, az NFI más teória mentén képzelte el Semmelweis életének feldolgozását.

Kiváló látvány

Koltai - aki 2007-ben rendezett utoljára és akit felkértek erre a munkára - tehát teljesen más irányból közelítette meg Semmelweis Ignác történetét, szó sincsen a Gárdosék által elképzelt elmegyógyintézetről és tragikus jövőről, egy kicsit árnyalt, tényeken alapuló, de fikciós hőstörténetet kapunk, annak minden kötelező elemével. A film 1847-ben játszódik, Bécsben, és a gyermekágyi láz gyógymódjának felfedezését mutatja be. Semmelweis (Vecsei H. Miklós) küzdelme azonban nem csak a kór ellen zajlik. A kórházigazgató, Klein doktor (Gálffi László) mindent megtesz, hogy megvédje saját és a kórháza tekintélyét, ugyanis ha a magyar orvos elmélete beigazolódik, hogy a szülészek terjesztik a betegséget, ők mind gyilkosok.

Ráadásul mivel a forradalom előtt egy évvel vagyunk, a magyar és az osztrák orvosok között is feszült a viszony. Semmelweist amellett, hogy őrültnek hiszik, igen agresszívnek is tartják, mert az anyák egészségéért minden szabályt hajlandó megszegni. A kór és a kétkedők elleni harcot nem egyedül kell megvívnia, csatlakozik hozzá egy fiatal osztrák bába, Emma, (Nagy Katica), akivel előre kitalálható módon egymásba szeretnek, majd összevesznek végül megint egymásba szeretnek.

Technikai szempontból nem igazán lehet belekötni a filmbe: a látványból egyértelmű, hogy sok pénzből készült. Pater Sparrow látványtervező díszletei hitelesen visszaadják a korabeli kórházakat, a boncteremtől kezdve a szülő-, dolgozó- és nővérszobán át a tantermekig. A jelmezes csapat is kitett magáért, Vecsei a vetítés után azt mondta, egy korabeli kabátot viselt, a kellékesek pedig Semmelweis naplóbejegyzései és rajzai alapján készítettek el bizonyos orvosi eszközöket, fémből. Az ilyen környezet sokat segít a színészek játékán, amivel szintén nem volt nagy gond.

link Forrás

A két főszerepre nem castingoltak, Koltai maga választotta ki Nagyot és Vecseit. Utóbbi a színházi szerepei, főként a Pál utcai fiúk sikermusical és a Mondjad Atikám! című József Attila-estje által lett ismert, ez az első filmes főszerepe. Nagy első komolyabb szerepe Reisz Gábor Rossz versek című filmjében volt, de játszott a Gólyatáborban, A tökéletes gyilkosban és a Jupiter holdjában is. Vecsei a színházra jellemző játékstílusa ellenére viszonylag pontosan ábrázolja a magának való zsenit, határozottabb megnyilvánulásai azonban sokszor erőtlennek hatnak. Nagy hiteles a bába szerepében, az pedig szintén felemelő, hogy kettejük között a kémia is működött.

Sorstalanság helyett súlytalanság

Az eddigiekből az is lejöhet, hogy a Semmelweis az év magyar filmje, azonban ez messze nincs így, igazából súlytalan az egész. A fikciós részek sablonosak, előre tudható, hogy pontosan mi fog történni. A „Semmelweis hátulról megvilágítva, újszülött babával a kezében, alatta drámai zene, mindez belassítva”-stílusú giccses jelenetek alatt meg inkább kuncogtam, mint sírtam a meghatottságtól. Az érzelemmentesség abban is érződik, hogy az, hogy mennyire tragikus is volt a gyermekágyi láz, egyáltalán nem jött át, a bábák helyzete az orvostársadalomban viszont annál inkább.

Természetesen az állami támogatásból készülő filmekbe muszáj bizonyos jeleneteket beletenni: hogy a gonosz és alkalmatlan bécsi orvosok az okos magyarok ellen szövetkeznek - mindez legalább három különböző módon megjelenítve -, hogy nem volt elég, hogy fegyelmi tárgyaláson felmentik Semmelweist, még el kellett üvöltenie valakinek magát, hogy igazságot kell szolgáltatni a doktornak, mert ő az anyák megmentője, és hogy Semmelweis nem fogadja el a bécsi kórház főorvosi pozícióját, hanem hazajön Budapestre, mert neki itthon van dolga.A több mint kétórás játékidőben vannak felesleges jelenetek és üresjáratok, de igazából nem tudtam dühös lenni a Semmelweisre. Fényévekkel jobb, mint a fentebb említett próbálkozások, ha pedig elfogadjuk a kiszámítható jellegét és elvárások nélkül ül be rá az ember, akár még élvezhető is lehet.