„Ha 90-ben létrejöhetett volna a roma színház, a polgárosodási törekvéseink nem ott tartanának, ahol”

• Balogh Rodrigó rendező – nem csak – a roma színházi közeg jelentős képviselője, 2007-es előadásáért az ENSZ is kitüntette őt és munkatársait.
  
• Amellett, hogy a roma kisebbség történeteit bemutató budapesti Független Színházat vezeti, a Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál igazgatója is, amit idén hatodik alkalommal rendeztek meg.
• Többek között arról beszélgettünk, honnan jött a fesztivál ötlete, hogyan állnának ma a polgárosodási törekvések, ha lett volna igazi roma színház a rendszerváltás után, és hogy miért hat elementáris erővel, ha egy falusi roma kisfiú egy Orsós vezetéknevű szereplőt lát a színpadon.

„A jelenkorról dumálunk a jelenkor embereinek. Minket az érdekel, hogy te alkotóként mit gondolsz az ország gazdasági, társadalmi, politikai eseményeiről, és hogy mit kezdesz ezzel a mindennapokban” – kezdi beszélgetésünket Balogh Rodrigó rendező, a Független Színház (FÜSZI) és a Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál igazgatója.

A roma kisebbséget érintő témákat feldolgozó Független Színházzal áprilisban, a Rothadó madarak című punkoperájuk bemutatója után ismerkedtem meg. Igaz történet alapján beszéltek – viccesen, néhol önironikusan, intelligensen, szájbarágás nélkül – a generációs traumákról, a roma sorsokról.

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivált 2017 óta rendezik meg, idén a magyar előadások mellett Svédországból, Olaszországból és Romániából jöttek társulatok. Úgy kezdődött, hogy 2015-ben „a Tollfosztás című előadásunkat vetítették Berlinben, azt megnézte egy projektmenedzser, aki azt mondta, küldjünk egy kurátori koncepciót arra, hogyan kutatnánk az európai roma színházakat és alkotókat”. Kutattak Írországtól Oroszországig, Európa-szerte találtak professzionális roma színházakat, egészen az 1860-as évekig, az eredményekből digitális gyűjteményt csináltak Roma heroes címmel.