„Készpénz vagy munka?”

„Mi jut eszetekbe arról, hogy részvételiség?” – kérdezte egy meghívott vendég az egyik egyetemi órámon. „Az, hogy nehéz” – vágta rá a témában eléggé otthon lévő tanár, mire az egész csoport kuncogni kezdett. Ez a kis jelenet jutott eszembe Boross Martin első nagyjátékfilmjének, a Nyersanyag első pár percében, ami egy filmes csapatról szól, akik egy kitalált vidéki faluba, Pusztaszomajba utaznak egy részvételi projektre. Közösségépítő filmes szakkört tartanak a fiataloknak.

Tamás (Dér Zsolt), a filmrendező, a drámatanár Hanna (Mészáros Blanka) és az operatőr Krisztián (Baki Dániel) hamar jó kapcsolatba kerülnek a romákból és nem romákból álló csoporttal, valamint a szüleikkel, így hamar kiderül, hogy a faluban hatalmas az elnyomás. Amikor rájönnek, hogy Gáspár (Pál András), a polgármester visszaél a hatalmával, Tamás a fiatalokkal közös film helyett inkább dokumentumfilmet forgat a problémás faluvezetőről.

A rendező Boross Martin Junior Prima-díjas dramaturg, színházrendező, az Európában is sikeres Stereo Akt társulat vezetője. Előadásaikban kortárs problémákat dolgoznak fel, élményközpontú eseményeket hoznak létre. Boross filmezéssel 2017 óta foglalkozik, a Remake_Bodony című dokumentumfilmet, valamint a Kelet-európai randevú és a Promenád című rövidfilmeket rendezte. Az is biztató előjel volt, hogy az állami támogatás nélkül forgatott Nyersanyag forgatókönyvét Boross Szántó Fannival írta, aki az elmúlt időszak egyik legjobb magyar filmjét, a Külön falkát is írta.

Pusztaszomaj ugyan fiktív, de nagyon is valóságos magyar falu: busz nincs, az orvos havi egyszer rendel, van egy kisbolt, egy művház, putrik és luxusputrik, a helyieknek nincs autójuk, a polgármester viszont Audival jár.A falu az uborkatermesztés körül forog, ezt is Gáspár intézi, ahogy szinte mindent a településen, magát a falu és lakosok megmentőjeként állítja be. Gáspárék kisboltjában az eladó a fizetésnél felteszi a kérdést: Készpénz vagy munka? Ad kölcsönt is, de legalább a kétszeresét kell visszafizetniük a helyieknek, ha pedig nem tudnak törleszteni, akkor nekik is dolgozniuk kell a farmon, ingyen. Látszólag rend is van, de közben mindenki fél tőle, balhéznia sem kell, azt csinálják, amit mond. Az egész hangulaton nagyot dobnak a helyieket játszók, azon belül is a polgármester nevelt lányát, Zsanit játszó Szabó Stefi és Bogdán Ádám, aki Palit, a szegény roma kisfút alakítja.

Ebbe a Gáspár-központú közösségbe érkeznek meg a fiatal pestiek, akik az elején még lelkesek a fiatalokkal való munka miatt, de miután Tamás rájön a mutyira, fókusza teljesen eltolódik, a foglalkozások másodlagossá válnak: segíteni akar a szegény helyieken, akiket a polgármester kihasznál. Tamás megszállottsága természetesen szétveri a társaságot, Krisztián szerint nem kéne mindenbe beleütni a csőrüket, ott is hagyja a csapatot.

Amellett, hogy Boross pontosan ábrázolja a vidéki viszonyrendszert, a dokumentumfilmezés és a részvételi projektek legfőbb morális dilemmái is előkerülnek: mennyire engedjék közel magukat a helyiekhez?Ha látnak valami problémát, maradjanak csak külső szemlélők, vagy avatkozzanak be a közösség életébe? Honnantól beavatkozás a jelenlétük?Tamás a radikális megoldást választja. Ebben közrejátszik az is, hogy a nagyjátékfilm-tervét elutasítják, szakmailag ebben a dokumentumfilmben látja a lehetőséget. Azt hiszi, hogy a filmmel megmentheti a falu lakóit - így ő is olyanná válik, mint Gáspár - , de csak a saját érdekében cselekszik, filmje fontosabb lesz számára, mint annak szereplői.

Vigyázat, spoilerek!

Azonban nem minden annyira fekete-fehér, mint ahogy azt Tamás gondolja. Kiderül ugyan az igazság, de az alapból jószándékú aktivista missziójának nagyon súlyos következményei vannak, mivel - ahogyan ezt Hanna is megjegyzi -, nem ismeri a helyi viszonyokat, a zárt falusi közösség teljesen máshogyan működik, mint ahogy azt a pesti kívülálló gondolja. A film megjelenése után - a Nyersanyag egyetlen igazán negatív pontja az, hogy miért - visszamegy a faluba. Gáspárt elvitték a rendőrök, Paliék nem tudnak fizetni, emiatt sokkal rosszabb házba kell költözniük, Zsani és anyukája között nem jó a viszony, az uborkatermesztésnek pedig vége.

Boross filmjében nincs katarzis, de egészen kiemelkedő, ahogy érzékenyen bemutatja a korrupt, szinte kiskirályi rendszer működését, valamint felveti a morális kérdéseket, amikre ugyan jó válasz nincs, de legalább megindul róla a beszélgetés.

A Nyersanyag február 15-től látható a magyar mozikban.