„Ha nem tetszik, amit a gép csinál, kicsit változtatok”

A magyar származású francia képzőművész, Vera Molnar nem sokkal a századik születésnapja előtt, tavaly decemberben hunyt el. Mint a megnyitón elhangzott, a kiállítást a születésnapra tervezték, és annak tervezésében a kezdeti szakaszban maga a művész is részt vett.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója szerint Molnár Vera a számítógépes művészet úttörője, valamint csodás gondolkodó és újító volt. „A különleges alkalom különleges műveket szült. A kiállítás második részében mai alkotók kreatív és innovatív válaszok a kánonon belül arra a határterületre, amit Vera képviselt”.

Az Á la recherche de Vera Molnar - Vera Molnar művei és kortárs reflexiók című tárlat tehát két részből áll. Az egyik az életmű fontos darabjain keresztül mutatja be az alkotót, a másikban az újmédia művészet nemzetközi kiválóságai, az őt személyesen ismert alkotók a kiállításra készített munkáikkal tisztelegnek Vera Molnar előtt.

A kiállítást Frieder Nake német matematikus, informatikus, a számítógépes művészet másik úttörője nyitotta meg, aki a tárlatra tavaly készült alkotásával maga is tiszteletét rótta le Molnár Vera munkássága előtt. „A komputerek számolnak, majdnem mindent, amit az ember bele tud programozni. Manapság különleges technológiai forradalom zajlik, de a fülemben csengenek Vera szavai: ha nem tetszik, amit a gép csinál, kicsit változtatok. Remekül használta a gépet arra, amit elképzelt" - mondta Frieder Nake, akinek Vera Molnar előtt tisztelgő műve az egyetlen a tárlaton látható reflexiók közül, amelyet a 2023 decemberében, nem sokkal 100. születésnapja előtt elhunyt művésznő még láthatott.

Vera Molnar 1947-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait, majd leendő férjével egy állami ösztöndíjat felhasználva Rómába utazott, és nem sokkal később Párizsban telepedett le, ahol élete végéig élt és alkotott. A hatvanas évektől fordult a matematika és az információelmélet felé, 1968-tól ő lett az egyik első komputerművész. Módszerének a machine imaginaire (képzeletbeli gép) nevet adta, digitális rajzokat, geometriai alakzatokon alapuló, algoritmikus festményeket készített. Alapkoncepciója szerint

egy rendezett alapstruktúrába helyezett bele „1 százalék rendetlenséget”.

A Ludwig Múzeumban a művész 1950 és 2022 között készült munkái láthatók. (MTI)