Millió dolláros díszletek, magának való rendező, magyar stáb – így készült a Szegény párák Oscar-díjas látványa

• 2022 után megint volt magyar győztes az Oscar-gálán, Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák (Poor Things) berendezője a legjobb production design kategóriában két kollégájával közösen kapta meg a díjat.
• Mihalek végül nem ment el a helyi idő szerint vasárnap este tartott díjátadóra, a szobrot munkatársai, Shona Heath és James Price vették át.
• A produkciót nagyrészt Magyarországon forgatták, így a filmen rengeteg magyar szakember is dolgozott, mint például Kerti Géza lead art director és Suszt Dániel, az egyik kivitelező csapat vezetője.
• Velük beszélgettünk, többek között Jorgosz Lantimosz rendező furaságáról, hogy milyen érzés amikor három héttel a premier előtt döntenek arról, hogy fekete-fehér lesz a film első része és hogy mi került kétmillió dollárba csak a londoni díszleten.

„A Szegény páráknál egy körülbelül kilencven százalékban kitalált, színes illusztrációkkal és 3D-ábrákkal rendelkező, totál kiforrott koncepciót kaptunk” – mesélte a 444-nek Kerti Géza, a film lead art directora. „Az Art Department feladata a díszletek létrehozása az adott produkcióhoz, itt zajlik a koncepció kibontása, megrajzolása a pénzügyi, fizikai és időbeli korlátokhoz igazítva. Az összes díszlet felépítését mi menedzseljük, utána, ha át kell építeni, azt is mi csináljuk, és egészen a bontásig elkísérjük életüket. Egy filmes art director munkájában a klasszikus értelemben csak korlátozottan van jelen az art szó, a munka egy része műszaki, másik része pedig projektvezetés”. A Szegény párák akkora produkció volt, hogy minden díszletnek saját felelőse volt, Kerti az ő munkájukat fogta össze.

Jorgosz Lantimosz filmjében a tudós, Baxter (Willem Dafoe) a meg nem született gyermeke agyával hozza vissza az életbe Bellát (Emma Stone). A történethez egészen páratlan látványvilág társul, ami tükrözi a pszichológiai fejlődést, ahogy a csecsemőből öntudatos nő lesz. Keveredik a cyberpunk a barokkal, a meseszerű a valóságossal, a fekete-fehér a rikító sárgával. A friss Oscar-díjas Mihalek Zsuzsa egy korábbi interjújában azt mondta, a Szegény párákhoz egy szürreális világot képzeltek el, amihez öt országból érkeztek tárgyak. „Tudtuk, hogy nem lehet egyszerű berendezéssel megoldani a látványt, hanem valami nagyon különlegeset kell csinálnunk. Állandóan bele kell magam képzelnem a helyükbe: hogy milyen tárgyakat gyűjthetnek maguk köré, és milyen színek között érezhetik jól magukat. Rá kell érezni a látványtervező gondolataira, színvilágára; arra, hogy mit szeretne látni a vásznon” – mondta a kultura.hu-nak.

„Nagy előnyöm, hogy ’86 óta ezt csinálom, ezért nagyjából már az interneten sem kell berendezési tárgyak után kutatnom, mert rögtön tudom, hol fogok olyan bútorokat, textileket találni, amelyekre az adott filmhez szükségem van. Hálás vagyok, hogy a Pioneer Production Kft., a Szegény párák magyar gyártó cége lehetőséget adott nekünk, és bíztak abban, hogy jól meg tudjuk oldani ezt a munkát. Gyakori, hogy a külföldi filmek a berendezőt is magukkal hozzák, és mi, magyarok mint kisegítő csapat működünk közre. Itt azonban szerencsére az egész feladatot mi kaptuk. Azt, hogy a látvány Oscar-jelölést kapott, nagyban befolyásolta az építészcsapatok csodálatos munkája is” – tette hozzá Mihalek Zsuzsa.

A filmet eredetileg nem is Magyarországon forgatták volna, de Kerti elmondta, hogy mivel akkor tört ki a Covid-járvány, ezért a forgatást is hirtelen eltolták. „Így került 2021-ben Budapestre a film. Ezt az időszakot kihasználva az előkészítés egy ajándék évhez jutott, ez is közrejátszott abban, hogy a filmbeli látvány ennyire jól kitalált, részletgazdag és minden ízében egyedi tudott aztán lenni. A látvány kidolgozását a rendező a legkisebb részletekbe menőkig figyelemmel kísérte, minden a Lantimosz vízió szerint öltött alakot, és vált igen különleges világgá, melybe aztán nem nyúlt bele senki.”

Kerti arról is beszélt, hogy már az előkészületek legelején egyértelművé vált, hogy az a cél, hogy ez „egy harmincas évekbeli stúdiófilm legyen, de modern technikákkal. Ez volt az ars poetica egyik fő alapja, ami azt jelenti, hogy mint a nagy hollywoodi időszakban készült a film, monumentális díszletekkel, óriás festett hátterekkel, makettekkel, hamis perspektíva alkalmazásával. Később pedig ez lett digitális utómunkával ötvözve, de csak egy nagyon kis mértékben.”