Júliusban nyílik egy kiállítás, ami már a megnyitója előtt látogatható lesz

A dekollázs talált anyagból, az utcai plakátok rétegzéséből, megmunkálásából, kapirgálásából, átalakításából, visszaszaggatásából, a pusztulásból építkező falfestésszerű műfaj. Ezt nem én mondom, hanem Géczi Jánosnak, a dekollázs talán legismertebb magyar alkotójának tavalyi veszprémi immu Pets című dekollázs-kiállításának ismertetőjében írták.

Géczi az elmúlt hónapokban előbb Rómában gyűjtött, kapirgált-kapargatott, szaggatott plakátokat, vagyis lifegő plakátmaradványokat, amik alól az idő újabb és újabb rétegei bukkantak elő, majd azokat június végén az olasz fővárosban, júliusban pedig Budapesten állítja ki. A júliusi műcsarnokbeli tárlat nem is akármilyen lesz: már a 19-i megnyitója előtt megtekinthetik az érdeklődők – Géczi ugyanis az alkotás folyamatát is a tárlat részéve teszi, tehát az is látogatható lesz, ahogyan készíti a falakat.

Vagy ahogyan az esemény leírásában olvasható: a kiállítás „az utca és a kiállítótér közötti távolság áthidalására is izgalmas kísérletet tesz: Géczi János a kiállítóterem falaira ideiglenes, helyspecifikus művet készít, amely párbeszédbe kerül a Műcsarnok homlokzata elé kerülő, a terem ablakaiból is látható, szintén csak »itt és most«-ra készülő kültéri installációval”.