A művészetet a haláltáborok sem tudták megsemmisíteni

• A Magyar Nemzeti Galéria október 13-ig meghosszabbította a 80 éve lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállítást.
• Érdemes megnézni, mert nemcsak az derül ki, hogy a művészek korán megérezték, milyen borzalmak fognak következni, hanem a haláltáborokban tapasztalható körülményekről és hangulatról is láthatók dokumentarista alkotások, amiket a túlélők és a meggyilkoltak készítettek.
• Zsidó származású magyar művészek háború előtti, alatti és utáni műveivel hozzák közelebb a felfoghatatlan és feldolgozhatatlan össztársadalmi katasztrófa megértését.

Április 17. óta látható a Magyar Nemzeti Galéria C épületének II. emeletén lévő, nem túl nagy kiállítóteremben az Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.

Még egészen nyers tapasztalat

A tárlaton eddig szinte ismeretlen alkotásokat mutatnak be: olyan zsidó származású képzőművészek műveit, akik a holokauszt szemtanúi voltak. Az 1930-as évektől a háború utáni évekig (de zömmel 1944 és 1947 között készült) egyedi és sokszorosított grafikák és albumok a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait ábrázolják narratív, figuratív, sőt sokszor képregényszerű formában.

Farkas Zsófia művészettörténész (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár), a kiállítás kurátora a katalógusban azt írja: „Kiállításunk nem felülről és nem a mából reflektálva próbál közelíteni a holokauszthoz. A befogadókkal azonos szemmagasságban kíván elhelyezkedni, amikor olyan műveket mutat be, amelyeket túlnyomórészt a történtekkel egy időben készítettek a vészkorszakot túlélő, az események szemtanúivá váló alkotók. Így az ő tekintetükön keresztül láthatjuk az »egyre fogyó levegőjű« 1930-as éveket, a deportálás, a gettó, a koncentrációs táborok mindennapjait. A szemtanúi szerepből akkor sem lépnek ki ezek a művészek, amikor a felszabadulás után dokumentálják a háborús bűnösök pereit. Tárlatunk tehát nem a kívülállók nézőpontjából mutatja be a vissza nem tért áldozatokat és a túlélőket, és nem is reflektív művekkel »illusztrálja« az elszenvedett traumát. Itt minden szólam az áldozatok hangján szólal meg, az események még egészen nyers tapasztalatát, friss – bár majd egyre halványuló emlékű – lenyomatait hordozva.”

A kiállítás közel 30 művész, többek között Kádár Béla, Bálint Endre, Varsányi Pál, Lukács Ágnes, Csillag Albert, Turán Hacker Mária, Holló Imre és Gedő Ilka munkáit mutatja be. A kiállításon szereplő műtárgyak nagy része a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből érkezett, de jöttek hozzá fontos rajzsorozatok más magyarországi intézmények darabjai mellett Izraelből és Németországból is.

Zsidók etetése tilos