Héra Barnabás a Hangoverben: „Az a környezet, amiben mozgunk, egy csomó szar példát mutatott nekünk”

Hétvégi ébredések mellé kitalált zenés sorozatunk élőben is elcsíphető volt az idei Kolorádó fesztiválon a KERET színpadján. Csütörtökön a Carson Coma dobosával, Héra Barnabással beszélgettünk a Jeti az erdőben keretein belül.

Héra mostanság nem szokott annyira berúgni, de másnaposan legszívesebben az ágyában fetreng, és zenéket hallgat. Most olyan zenéket pakolt a playlistre, amik nem idegesítik, amikor felkel egy ilyen reggelen:

• The Specials - Friday Night, Saturday Morning
• Bob Marley - Easy Skanking
• Kevin Ayers - Caribbean Moon (2003 Remaster)
• David Dundas - Jeans on
• Warren Zevon - Carmelita (1974 Demo)
• Grupo Alegría - El Solitario
• Los Kipus - Mi Cariñito
• Margo Guryan - Timothy Gone
• Labi Siffre - Bless the Telephone
• The Rolling Stones - Play With Fire
• Rodríguez - Jane S. Piddy
• The Human Beinz - Dance On Through
• The Rolling Stones - Beast Of Burden
• Steely Dan - Dirty Work
• Bob Dylan - The Man in Me
• FIDLAR - :(
• Rumspringa - Shake Em Loose Tonight
• Together Pangea - Money On It (Acoustic)
• Bëlga - Mivót

Héra korábban említette, hogy kicsit hipochonder: „Partidrogokat soha nem próbáltam ki, mert kicsit félek ezektől a dolgoktól, pl. benyelni egy tabit, amitől nem tudom, hogy mi lesz velem. Talán ebben nyilvánul meg ez a szorongásom, hogy félek attól, ha felszívok valamit az orromba, vagy lenyelek, az utána lemarja a gyomromat vagy az agyamat.” Fiatalon volt, hogy egy húzósabb este után mentőt akart hívni magára. „Az alkohol sajnos az egy elég jól működő szorongásoldó.”

A koncertezésekkel járó gyakori alkoholfogyasztásról azt mondta, hogy most már sokkal tudatosabban csinálják. „Szar az, amikor nem érzed magad jól fizikailag egy öt koncertes hét után” – mondta. „Az a környezet, amiben mozgunk, egy csomó szar példát mutatott nekünk. Nem csak az idősebb arcok, hanem a legfiatalabbak is. Vannak olyan arcok, akiknél én aggódom, hogy megfogják-e élni a harmincat.” Az MVM Dome-os koncertje volt például az első, ahol egyáltalán nem ivott, és azt tartja eddig a legjobbnak.

Azt is megtanulták kezelni, ha a többieken azt látják, hogy nem jó irányba mennek fogyasztás terén. „Sokat beszélgetünk ezekről a dolgokról, meg járunk csoportterápiára, ahol mindig szóba kerül, hogy ki hogy áll ezekkel. Azon a nyáron, amikor nagyon sokat ittam, akkor a többiek jelezték nekem, hogy aggódnak értem. Tök korrekt módon, meg volt, hogy egész viccesen is” – mesélte Héra, aki szerint már azt is sikerült meghaladni, hogy a jelzéseket poénokba rejtsék. Egyenesebben kommunikálnak egymással, mert különben nem tudják eldönteni, hogy a másik komolyan aggódik-e vagy csak viccelődik.