Nem csak a felnőttek, a gyerekek is sorozatfüggők

A KSH statisztikái szerint tavaly 2690 gyerekkönyv jelent meg 7,8 millió példányban. Ezek szédítő számok, de 2021-hez és 2022-höz képest visszaesést jeleznek: akkor ugyanis nagyjából 3 ezer címet és 10 millió példányt nyomtak. Ha az elmúlt húsz évet nézzük, a növekedés egyértelmű és látványos: 2005 és 2020 között a címek száma megduplázódott, a példányszám 3,5 millióról ment fel 5 millióra.

A legnagyobb példányszámú könyvek összesített statisztikáiban is a gyerekkönyvek hasítanak.

2023 őszén például 10 olyan könyv volt, amelyből 10 ezernél többet nyomtak, ezek közül négy történelmi vagy romantikus regény, egy minőségi krimi – és öt gyerekkönyv. Az Egy ropi naplója mellett Bartos Erika Brúnó- és Berg Judit Rumini-sorozatának egy-egy része, illetve a 100 magyar népmese és a 100 Andersen-mese. A legfrissebb statisztikában (2024. I. negyedév) Berg és Bartos mellett egy harmadik tartósan sikeres magyar szerző, a tinikedvenc Leiner Laura is felbukkan, illetve 6-7 húsvéti témájú gyerekkönyv is szerepel a 40 legnagyobb példányszámú kiadvány között, amelynek a fele ezúttal is gyerek- vagy ifjúsági könyv.

Ezekből a statisztikákból nyilvánvaló, hogy a gyerekkönyvpiac átláthatatlanul gazdag. Ahogy az is, hogy hiába aggódunk évtizedek óta az olvasás visszaszorulása miatt, a gyerekeknek mégis tömegével vesszük a könyveket. De mit olvasnak ezek a mai fiatalok, és mit tehet a szülő, aki szeretne eligazodni ebben a világban?

Nem mindegy, hol olvasunk

A gyerekkönyvek kiválasztása, közös olvasása és megbeszélése potenciálisan az egyik legszórakoztatóbb dolog a világon. Pont ezért senkit nem akarnék stresszelni vele, és azt sem akarom sugallni, hogy a könyvolvasástól ódzkodó gyerek nem lehet egészséges, boldog és sikeres. De azért azt nem érdemes elhallgatni, hogy aki(nek) nem olvas(nak), az statisztikailag nehezen behozható hátrányba kerül.