A világnak több olyan játékra van szüksége, mint az Astro Bot

élet
szeptember 21., 07:39

Általánosan megfigyelhető videojáték-ipari trend, hogy a legtöbb kiadó szeretne jelen lenni a piacon egy olyan live service, multiplayer, jellemzően lövöldözős játékkal, ami mikrotranzakciókkal vagy előfizetési díjakkal egy folyamatos cash flowt garantáló, pénznyomtató masinaként szolgálhat a cégeknek. Magas a bekerülési küszöb, csak az igazán jó címek tudnak talpon maradni, nemrég a 200 millió dollárért fejlesztett Concord két hét után lehúzta a rolót, miután teljes érdektelenségbe fulladt a megjelenés után.

Közben viszont a játékosok egy jelentős része viszolyog az ilyen játékoktól. A kompetitív shooterekben nehéz kezdő playerként sikerélményeket szerezni a veterán billentyűzet-rambókkal szemben, játékostársak híján pedig többnyire csapatjátékra képtelen ismeretlenekkel sorsol össze a rendszer. Ezek a játékok gyakran már csak repetitív meccsekből és folyamatos grindolásból állnak, így nem csoda, ha sokan már nem lelik örömüket bennük, főleg, ha csak véges szabadidőt tudnak szórakozásra szánni.

Ezért is nagyszerű hír, amikor a kiadók vissza mernek nyúlni már olyan jól bevált, de feledésbe merülő játékmódokhoz, mint a klasszikus platformerek.

photo_camera Fotó: Team Asobi

Az ugrálós játékokat nyilván mindenki ismeri a sárga kazettás Nintendo-hamisítványok idejéből, olyan címekkel, mint a Super Mario vagy a Sonic. Az oldalnézetes platforemeken túl a 3 dimenziós világot jellemzően mindig is a Nintendo címei uralták, de az utóbbi évek megjelenéseiben ezeken túl is voltak említésre méltó címek, mint a Stray, Ratchet & Clank: Rift Apart vagy a 2021-ben év játéka díjat nyert It Takes Two.

A Sony így hazai pályán hívja párbajra legnagyobb japán riválisát, és elég jó esélyekkel is indul, hiszen a szeptember elején megjelent Astro Bot a maga 94 pontjával mind a kritikusok, mind a közönség által legjobbra értékelt videojáték-megjelenés idén a Metacritic-en.

link Forrás

A történet nincs túlbonyolítva, a PlayStation 5 alakú űrhajó Astróval és pajtásaival megpakolva utazik a világűrben, amikor összefutnak egy (egész véletlenül Xbox-zöld színű) gonosz űrlénnyel, aki ripityára töri a konzolt, alkatrészeit és utasait pedig szétszórja az univerzumban. Feladatunk annyi, hogy felkutassuk a többi robothavert és megszereljük az űrhajónkat, miközben felfedezzük a változatos pályákként szolgáló egzotikus bolygókat.

photo_camera POV: Pinokkió vagy egy bálna gyomrában
Fotó: Team Asobi

Az egyszerű ötlethez viszont nagyszerű kivitelezés és végtelenül szórakoztató játékmenet társul. A korábban emlegetett repetitív, unalomig ismételt és százszor eladott játékok után felüdülés végre egy olyan címmel játszani, ahol a hangsúly nem a kiadók profitmaximalizálásán, hanem a játékoson és a játékok szeretetén van.

Az Astro Bot ugyanis egy óda minden videojátékhoz, különösen a PlayStation örökségéhez. A pályák és a mechanikák sokszor idéznek meg időtlen klasszikusokat, a kiszabadítandó robotpajtik között pedig több tucat közönségkedvenc játék szereplője köszön ránk vissza. Vannak köztük olyanok, akiket a lassan 20-30 éves sorozatokból már nem biztos, hogy mindenki felismer, de a God of War vagy a Last of Us karaktereit szinte egészen biztosan.

photo_camera Néhány cameo a Ghost of Tsushima, a God of War vagy a Horizon Zero Dawn szereplőitől
Fotó: Team Asobi

Az ártatlan és meseszerű külcsín viszont sokszor komoly kihívásokat tartogat. Az egyszerre támadó féltucat ellenfél vagy az alattunk leszakadó platformok gyorsan kicsinálják a kedves robotunkat, így többnyire jól felkészülve, előre időzítve kell kiszámolni azt, hogy hova ugrunk és mit csinálunk. Pályánként néha kapunk olyan különleges képességeket is, amik jobban bonyolítják a helyzetet, a legviccesebb talán az elefánt, ami folyadékokat tud felszippantani az ormányával, hogy azokból aztán platformokat tudjunk magunk alá varázsolni. Különösen abszurd volt, amikor egy ellenség három egymás tetején egyensúlyozó tojásból állt, akiknek az agyát kellett kiszippantani, miközben ők lézersugarakkal pörögve próbálnak minket legyőzni. Az 5+1 felfedezhető galaxis végén a tapasztalatlan, vagy az ifjabb korosztályból érkező játékosoknak pedig kifejezetten nehéz bossfight-okkal kell szembenézniük, de sosem szégyen újrakezdeni, pláne nem segítséget kérni.

Az igazán elvetemülteknek találták ki viszont azokat a checkpoint nélküli rövid pályákat, amiken úgy kell végigszaladni, hogy egy pillanatra sem szabad megállni gondolkodni, mert akkor egyből végünk. Mutatjuk:

link Forrás

A játékot fejlesztő stúdió, a Team Asobi eredetileg a Sony egyik kutatás-fejlesztéssel foglalkozó csapata volt, ők dolgoztak olyan hardveres-szoftveres megoldásokon, amiket később a többi Sony-játék tudott hasznosítani. Astro karaktere is csupán egy techdemókhoz használt alibi volt, rajta keresztül mutatták be a PlayStation 4 kamerás kiegészítőjét vagy VR szemüvegét, legutóbb pedig a PS5 csodákra képes kontrollerét, amit már megjelenésekor agyon dicsértünk. A kis robot megkapta hát régóta megérdemelt teljes játékát, ami ugyanúgy maximálisan használja ki a DualSense adta lehetőségeket. A kezünkkel érezzük, merről fúj a szél, külön rezgés társul minden esőcsepphez, a ravasznak pedig olyan ellentartása tud lenni, mint egy gázpedálnak.

photo_camera Nem olyan könnyű kihúzni a kukac nyelvét, hiszen úgy húz vissza, mint egy trambulin rugója
Fotó: Team Asobi

Sok játék visszatérő eleme, hogy a sztorival párhuzamosan különböző kacatokat, sapkákat, rejtett dolgokat gyűjtögethetünk. Az Astro Botban ezt a rendszer szerves részévé tették azzal, hogy a megmentett robotok egy interaktív múzeumi kiállításként várnak minket a bázisunkon. Amellett, hogy ez egy tökéletes Sony-reklám, óriási nosztalgiafaktor is, hogy bohóckodhatunk az Ape Escape vagy éppen az Uncharted karaktereivel. A 300 összegyűjthető figura közül néhányat olyan jól eldugtak a pályákon, hogy sokadik próbálkozásra sem feltétlenül találnánk meg őket magunktól, de ha szeretnénk, ilyenkor már segítségünkre van a rendszer, hol érdemes jobban szétnézni.

Az Astro Bot ugyan nem egy túl hosszú játék, de annak minden pillanata örömteli. Nincs benne unalmas rész, tele van kreatív és ötletes megoldásokkal, amikkel méltó útódjává válik olyan klasszikus sorozatoknak, mint a Super Mario, a Crash Bandicoot vagy éppen a Rayman. Látszik rajta, hogy olyanok készítették, akiknek szívügye ez a világ, és pontosan tudják, mitől lesz élvezetes és szerethető egy játék. A rengeteg felfedezésre váró apróság és elrejtett titkos pálya miatt simán végigjátszható többször is, ráadásul még idén újabb tartalmak érkeznek hozzá egy ingyenes DLC formájában. Minden esélye megvan az idei Game of the Year címre.

A tesztpéldányt a PlayStation Magyarország biztosította.