Olyan Petőfi-emléket talált Szálinger Balázs, amiről csak kevesen tudtak eddig

Még nyáron indult el Szálinger Balázs József Attila-díjas költő, hogy több szakaszban végigjárja azt az utat, amit Petőfi Sándor 1845-ben tett meg az akkori Észak-Magyarországon, jelentős részben ma már Szlovákiában található helyeken, mint például Kassa, Eperjes, Lőcse, Rozsnyó. Petőfi annak idején egy Úti jegyzetek nevű írásban foglalta össze az élményeit, Szálinger is dolgozik, egyelőre Felvidéki útinapló munkacímen egy útikönyvön, ahogyan tette ezt korábban az Al-Dunán töltött hetek nyomán is.

A túrája utolsó állomása az aggteleki Baradlai-barlangban volt, ahol egy igaz irodalomtörténeti ritkaságot talált: egy Petőfi által a barlang falába vésett Petőfi feliratot.

De lehetnek, akiknek így jobban látható:

Nem felfedezte a kőbe vésést, mert azt már megtették korábban, a Karszt és Barlang folyóirat egy 2008-as számában írtak is róla, de, mint az erről szóló Facebook-bejegyzésében megemlíti: „a felirat megléte bizonyos körben egyáltalán nem titok, ugyanakkor tény, hogy egyelőre a legkevésbé sem érkezett meg az irodalmi, pláne a szélesebb köztudatba. Pedig nagyon is létezik. Csak hát az irodalmárok nem gyakran olvassák a Karszt és Barlangot”. Tegyük hozzá: valószínűleg a nem irodalmárok túlnyomó többsége sem.

A feliratról Petőfi meg is emlékezett az Úti jegyzetekben: „Mint említém, a falubeli rektor is velünk járt. Ezt a fiatal embert meglepem, gondoltam, a barlang belső végéhez érve, hol a látogatók fölkarcolják neveiket. Bevéstem hát nagy betűkkel én is nevemet”, írta. És ahogyan majdnem kétszáz évvel későbbi pályatársa látta ezt: „a felirat hatalmas (»bevéstem hát nagy betűkkel én is…«), 25 centis betűkből áll és vagy egy méter hosszú, azaz csak ha eltávolodunk a faltól, akkor rajzolódik ki.”