Dunnn-dun… Dunnn-dun… Dun-dun dun-dun dun-dun dun-dun

• 50 évvel ezelőtt, 1975. június 20-án mutatták be a Cápát az amerikai mozikban.
• A Cápa nemcsak Steven Spielberg karrierjét robbantotta be végérvényesen, de megteremtette a nyári blockbuster műfaját is.
• Pedig a forgatás maga elátkozottnak tűnt, Spielbergnek rémálmai is voltak miatta.
• A rossz minőségű műcápa és a nyíltvízi forgatás akkor hatalmas nyűgnek tűnt, de lehet, hogy épp ezek miatt lett a film ekkora remekmű.
• A film a cápák megítélésének sem tett jót, ez olyasmi, amit Spielberg is sajnált utána.

Nem túlzás arról beszélni, hogy valóságos cápaünnep zajlik a napokban az Egyesült Államokban: tematikus kiállítás, 3 órás péntek esti tévéműsor, számtalan lelkes cikk és egy új dokumentumfilm is köszönti minden idők egyik legnagyobb nyári mozifilmjét, az éppen 50 évvel ezelőtt, 1975. június 20-án bemutatott Cápát.

A filmet, ami végérvényesen beindította Steven Spielberg karrierjét, ami megteremtette a nyári blockbuster műfaját, amit Quentin Tarantino pár éve „valószínűleg minden idők legjobb filmjének” nevezett, és ami évtizedekre befolyásolhatta negatívan, hogy hogyan gondolunk a cápákra.

A forgatás idején, 1974-ben a mindössze 26 éves Steven Spielberg már túl volt két komolyabb rendezésen: az 1971-es, eredetileg csak tévében bemutatott, de azóta kultikussá vált Párbaj és az 1974-es, már mozikban is játszott Sugarlandi hajtóvadászat is lelkes kritikai fogadtatásban részesült, de a Cápák ezekhez képest léptékváltást jelentett. Az idilli amerikai nyaralóváros strandja környékén garázdálkodó ragadozó történetét Peter Benchley éppen csak megjelent regénye alapján vitték filmre, és a forgatás a kezdetektől rendkívül kaotikusnak, időnként pedig egyenesen elátkozottnak tűnt.

„A Cápa volt az én Vietnamom. Alapvetően naiv emberek szálltak szembe a természettel, és a természet minden egyes nap legyőzött minket” – emlékezett vissza Spielberg a forgatásra.