„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek”

Mióta csütörtökön kiderült, hogy az idei irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapja meg, az író nyilatkozott már, még aznap felelt a svéd közrádió néhány kérdésére, illetve a Nobel-díj hivatalos Youtube-csatornájára is felkerült egy beszélgetés vele.

Azonban a saját közösségi oldalán máig nem publikált semmit (egészen augusztus vége óta). Most viszont megjelent tőle egy magyar és angol nyelvű poszt. Mindössze három mondat, azok is nagyon rövidek abból kiindulva, hogy a könyveiben milyen terjedelmű mondatokat olvashatunk. Ezt írta:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni.”

A svéd rádiónak egyébként többek között arról beszélt – riporteri kérdésre nyilván –, hogy miért választotta hivatásának az írást. Akkor sokkal inkább rá jellemző választ adott: „Először csak egy könyvet akartam írni, de nem akartam íróvá válni, mert nem akartam valaki lenni. Aztán, amikor felfedeztem, hogy a szöveg nem teljesen tökéletes, nekiálltam egy másiknak. Mert ki akartam javítani a Sátántangót. Az egész életem a helyesbítésekről szól.”

A svéd Királyi Akadémia csütörtökön kora délután jelentette be, hogy 2025-ben Krasznahorkainak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklásban a látnoki életművének jelentőségét emelték ki, ami az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét. Méltatása során egyrészt az abszurdra, groteszk túlzásokra építő közép-európai prózairodalom Kafkától Thomas Bernhardig tartó hagyományához kapcsolták, de megemlítették, hogy munkájára hatással voltak a kínai, illetve japán utazásai is, melyek több művét is inspirálták.