• Kathryn Bigelow, A bombák földjén Oscar-díjas rendezője új filmjében nukleáris támadás éri az Egyesült Államokat.
• A Netflixen látható Feszült helyzet ennek megfelelően végig elképesztően izgalmas, sőt, inkább stresszes élmény.
• Mennyire valós a filmben felvázolt helyzet, és mi benne a legijesztőbb?

A nukleáris apokalipszis a hidegháborús évtizedek abszolút slágertémája volt: a világ akkor szembesült először a teljes pusztulás lehetőségével, és érthetően nagyot ütöttek azok a filmek is, amelyek megpróbáltak reflektálni arra a rémálomszerű helyzetre, hogy pár nap alatt vissza lehetne lőni az egész civilizációnkat a kőkorszakba. Az ötvenes-hatvanas évek neves rendezői közül több is foglalkozott a témával: Kubrick a szatíra (Dr. Strangelove), Stanley Kramer a lélektani dráma (Az utolsó part), míg Sidney Lumet (Bombabiztos) a politikai thriller felől közelítette meg az atomháború rémségét. Ezek azonban inkább az atomháborúhoz vezető előzményeket vagy annak hozadékait mutatták be, a konkrét pusztítást nem vitték filmre.

Húsz évvel később viszont az atomháborús filmek újabb hulláma már sokkal plasztikusabb volt: a Másnap (The Day After, 1983), majd egy évre rá a még brutálisabb Fonalak (Threads) katasztrófa-, sőt, horrorfilmes eszközökkel hozták rá a frászt a nézőkre, sok millió embernek okozva álmatlan éjszakákat. Utóbbiak között volt Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is, aki azt állította, a Másnap megváltoztatta a gondolkodását, és így közvetve szerepe volt a filmnek a nukleáris fegyverkezés leállítását célzó szovjet–amerikai tárgyalások újraindításában. A folyamat aztán odáig vezetett, hogy sokáig úgy tűnhetett, a nukleáris ijesztgetés ideje lejárt.

Amikor aztán pár nappal az Ukrajna elleni invázió kezdete után, 2022. február 27-én Vlagyimir Putyin a Nyugat válaszlépéseire reagálva fokozott készültségre utasította az orosz nukleáris elrettentő erőket, hirtelen évtizedes traumák kerültek elő újra, az újabb nemzedékeknek pedig először kellett igazán belegondolniuk abba, hogy a nukleáris holokauszt réme ismét itt van velünk, sőt, valójában el se ment igazán. Nem számít, hogy az oroszok nukleáris fenyegetőzése idővel rutinszerűvé vált, és ma már az Origón kívül kevesen veszik komolyan, a téma megint aktuális.

Nem meglepő tehát, hogy most újra egy elismert alkotó nyúlt a műfajhoz: a Feszült helyzet (A House of Dynamite) Oscar-díjas rendező és egy nagyon erős színészgárda műve. Kathryn Bigelow ráadásul pont az intenzív, realisztikus akció- és háborús filmjeiről ismert, amelyekben a látványos feszültség mögött mindig komoly morális dilemmák rejlenek. Ha valakinek, akkor A bombák földjén vagy a Zero Dark Thirty rendezőjének ideális téma ez, még akkor is, ha azért az atomháború ma egyáltalán nem olyan egyértelmű listavezető a félelmeink listáján, mint volt negyven vagy hatvan éve: a klímakatasztrófa vagy a mesterséges intelligencia elszabadulása hálásabb és frissebb témák, hozzájuk képest a nukleáris háború veszélyével már régóta együtt élünk, kis túlzással meg is szoktuk. Bigelow fő problémája pedig pont ez:

A világunk bármikor lángra lobbanhat – és számomra felfoghatatlan, hogyan lett ez a természetes állapot

– mondta a 73 éves rendező a Guardiannek.