A világ hatalmi központjait közelről, sőt belülről figyelő két profi politikacsináló tíz évvel ezelőtt kitalált egy játékot. Miközben körbeutazták a Földet, és találkoztak az emberiség sorsáról döntő vezetőkkel, tévésorozatok alapján három kategóriába sorolták ezeket a nemzetközi utakat, a saját munkájukat. Az első típus jelképe Az elnök emberei (West Wing), amely „a politikát alapvetően hozzáértő és jó szándékú szereplők erélyes versengéseként” jeleníti meg. A második kategória a Kártyavár (House of Cards) kegyetlen világa, ahol „senki sem ártatlan, és mindenki a túlélésre játszik”. A harmadik megközelítés szerint a politika szereplői „alig-alig alkalmasak arra a funkcióra, amelyet betöltenek”, csetlenek-botlanak, az életük abszurditásán pedig csak nevetni lehet, mint azt Az alelnök (The Veep) című sorozat teszi.

Ebben az önkritikus, de legalább is önironikus játékban Matteo Renzi olasz miniszterelnök két bizalmi embere vett részt: a sajtófőnöke és spindoktora, Filippo Sensi, illetve a főtanácsadója, Giuliano da Empoli. Végül, sok környi játék után arra jutottak, hogy a világpolitika általában

• 10 százalék Az elnök emberei,
• 20 százalék Kártyavár és
• 70 százalék Az alelnök.

Sensi azóta is megmaradt politikusnak, az olasz szenátus tagja, da Empoli viszont egy ponton hátrébb lépett, és bár továbbra is a politika köreiben mozog, bár nem alakítani akarja azt, hanem íróként tudósítani gyorsan változó belső törvényeiről és díszleteiról.

A Párizsban született, olasz-svájci da Empoli jogot és politikatudományt végzett, újságíróként dolgozott, majd politikai és elemzői karrierje egymással párhuzamosan épült. Ami főszabály szerint, nos, legalább is nem ideális. Volt egy olasz kulturális miniszter tanácsadója, majd közeli munkatársként kísérte végig Matteo Renzit a firenzei polgármesterségtől a globális politika tetejére. Már huszas évei elején írt egy nagy hatású könyvet az olasz fiatalok problémáiról, és 2000 óta nagyjából kétévente kiad egy esszékötetet politikai-társadalmi témákról. Nemzetközi hírnevet viszont első regényével, A Kreml mágusával szerzett, amely pont az ukrajnai háború 2022-es fellángolása után jelent meg, és sokan forgatták úgy, mint útmutatót az orosz politikához. Hamarosan a mozikba is kerül az ebből készült film, amelyben Jude Law játssza Putyint.

Da Empoli hivatalosan egy menő francia egyetem professzora és egy think-tank vezetője, de közben továbbra is ott ül a szobákban, ahol a döntések születnek, és tud valami olyasmit, ami miatt miniszterelnökök is fel-felhívják tanácsokért. Franciául áprilisban megjelent könyvének őszi fordításait már úgy harangozták be, mint a politikai-üzleti elit osztály kedvenc olvasmányát. A magyarra is gyorsan lefordított Ragadozók kora szórakoztató leírását adja ennek a nyilvánosság elől elzárt világnak, és emlékezetes anekdotákkal ajándékoz meg. A könyv nagy előnye és nagy hátránya, hogy a benne felvázolt sötét világértelmezés és vészjósló jövőkép hitelét sokszor ezek a külső tényezők, tehát a szerző bennfentes információi és politikai befolyása adják.