Húsz nemzetközileg is jegyzett tajvani kortárs képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban november közepén, remek lehetőséget kínálva arra, hogy megismerkedjünk az egyrészt meglehetősen távoli, közben meg persze az internet és a globális trendek miatt sok szempontból ismerős világgal.

A Ludwigban 15 évvel ezelőtt volt már egy nagyobb Tajvan-kiállítás, a múlt héten nyílt Vihar előtt. Tajvan múlt és jövő határán vállaltan kapcsolódik is a korábbi tárlathoz, miközben akár csak a két kiállítás felvezető szövegét összevetve hamar világossá válik, milyen sokat változott azóta a világ.

A 2010-ben kiállított művek egy rendkívül gyorsan gyarapodó, ám számos kulturális identitásbeli dilemmával küzdő társadalom képét mutatták. Ezek a kérdésfelvetések továbbra is aktuálisak, és meg is jelennek a most bemutatott munkákban, de lehet tudni azt is, hogy mennyit változott Tajvan geopolitikai státusza ebben az időszakban. Hszi Csin-ping 2013-as hatalomra kerülése óta Peking sokkal nyíltabban fenyegeti a már korábban is vitatott státuszú szigetet, amelyet a kínai nyomás miatt ma már csak alig pár állam ismer el országként.