• Az Auschwitz-kód címmel jelent meg Kunt Gergely könyve.
• A könyv leszámol azzal a tévhittel, hogy Magyarországon 1944-ben nem lehetett tudni a gázkamrák létezéséről.
• A BBC Magyar Adásának korabeli adásait, és a magyar szélsőjobboldali lapokban azokra reflektáló cikkeket, valamint ismert és ismeretlen emberek naplóit dolgozta fel.
• Jó lenne egy olyan, a Fortepanhoz hasonló gyűjtemény, amelyik magánemberek írásos emlékeit teszi közkinccsé.
• A véleménybuborékok már akkor is megvoltak.
• Kunt Gergellyel beszélgettünk.

Kunt Gergely (Miskolci Egyetem) történészt évekig nem hagyta nyugodni egy 1944. júliusi bejegyzés Heltai Jenő Négy fal között címmel megjelent naplójából, ahová egy éven keresztül minden hírt, rémhírt, álhírt feljegyzett: „Az újságok a legnagyobb közönyösséggel és cáfolat nélkül közlik a zsidók deportálásáról és gázzal való kiirtásáról szóló külföldi híreket. Nem védekeznek ezek ellen a hírek ellen.” A bujkáló író, aki nem volt hajlandó kérelmezni kikeresztelkedett fia kérésére sem a zsidótörvények alóli mentességét, a naplót az 1944. március 19-i német megszállás napján kezdte írni.

Csakhogy a korabeli lapokban semmit sem lehetett olvasni a zsidók deportálásáról, gázzal való kiirtásáról. Az idézet évekig motoszkált Kunt Gergely fejében, végül újrakezdte a kutatást, figyelme immár a külföldi rádiókra és a BBC Magyar Adására is irányult. Ezek ismerete nélkül ugyanis nem érthetőek bizonyos lapok cikkei, kiszólásai, utalásai. „Azt is lehet mondani, hogy a BBC adásainak anyaga egyfajta kulcs, amely segít megérteni és dekódolni, hogy miként, miért és mikor beszélt a magyar sajtó – pontosabban annak egy része – a zsidók kiirtásáról 1944 nyarán” – írta könyvében a szerző.

Kunt Gergely Az Auschwitz-kód című monográfiájában cáfolja meg azt a téves és közkeletű vélekedést, miszerint Magyarországon 1944-ben nem lehetett tudni a zsidók tömeges kiirtásáról, a haláltáborokról, a gázkamrákról.

Hallomásból hallottak róla, de mit tudtak?

„Alapvetően naplók elemzésével foglalkozom, ebből írtam a disszertációmat. Zsidó és keresztény kamaszok naplóinak összehasonlító elemzése volt ez, ami könyvként is megjelent Kamasztükrök – A hosszú negyvenes évek társadalmi képzetei fiatalok naplóiban címmel – felelte a történész arra a kérdésünkre, miért kezdett el a témával foglalkozni. – Ezekben a naplókban is említették a gázkamrákat ugyanabban az időben, mint Heltai. Kiderült, hogyha ismered a BBC híreit, akkor dekódolni tudod a magyar újságok híreit is. Az más kérdés, hogy a hírt értelemző hallgató, olvasó hogyan próbálja a valóságtartalmat kiszűrni. Nagyban meghatározta az identitása, származása, társadalmi státusa, lakóhelyének urbanizáltsága.”

Pontos tudása a hétkönapi embereknek kevésbé lehetett 1944 márciusa, a német megszállás előtt a gázkamrákról. Ezt változtatta meg a BBC adása, amely elérhetővé tette – bizonyos technikai feltételek teljesülése esetén – ezt a hírt. Kunt Gergely szerint az, hogy valaki hallomásból hallott valamit nagyon távol áll a valódi tudástól, és attól, hogy ténylegesen tudatosul-e a médiafogyasztóban. Az Auschwitz előtti emberek nem tudták elképzelni, hogy ki lehet irtani ipari eszközökkel egy egész népcsoportot. A római katolikus hitre tért zsidó származású író, újságíró Fenyő Miksa volt az egyetlen a vizsgált naplószerzők közül, aki realitásként kezelte a zsidók elgázosításáról érkező híreket, mások nem hittek ebben. Naplójában a hírek forrásaként a BBC-t jelölte meg.

A könyvben szintén idézett Kemény Simon, katolizált zsidónak számító író, újságíró viszont kritikus volt a budapesti rádió és a BBC híreivel szemben is. A zsidók elgázosításában nem hitt, legfeljebb harci gázok bevetéséről lehet szó, írta, mint az első világháborúban. Szerinte mindkét oldal propagandaeszköznek tekintette a médiát, a zsidótörvények miatt munkanélkülivé lett újságíróként próbálta sziszifuszi erőfeszítéssel „fektcsekkelni” a médiát, aminek a vége néha ez lett: „A fejem akkora, mint egy hordó, és zúg, mint egy méhkas.” Nem segítette a tisztánlátást az sem, hogy miközben zsidókat gázosítottak el Auschwitzban, a kormánypárti propagandában azzal fenyegettek: egy vesztes világháború után a zsidók irtják ki a magyarokat.

Miért nincs írott Fortepan?

A fentiekből is kitűnik, hogy Az Auschwitz-kódban fontos szerepet játszanak a korabeli naplók. De nem csak az olyan publikált és ismert művek, mint Heltaié, Fenyőé vagy Márai Sándoré hanem magántulajdonban lévő, eddig kiadatlan feljegyzésekkel, amikhez a szerző saját maga gyűjtött hirdetések feladása útján.