Kurtág György avatta fel a Ligeti György utcát
2023. május 28-án, Ligeti György születésének századik évfordulóján utcát neveztek el a világhírű zeneszerzőről. (Két nappal korábban emléktáblát avattak egykori lakóhelyén.) Megindító pillanat volt, amikor Ligeti György ifjúkori barátja, a 97 éves Kurtág György szenvedélyesen elmondott beszédében felavatta az utcát, meghúzta a zsinórt, amely elhúzott egy aprócska függönyt, és megjelent a „Ligeti György utca” táblája a Budapest Music Center oldalán. Ha jó helyen van bárhol Budapesten a Ligeti György utca, az a kortárs zene legjelentősebb hazai központjának számító BMC.
Az utcaavatón részt vett a BMC-ben rendezett Ligeti-fesztivál világsztárokat felvonultató előző esti koncertjének jó néhány előadója, Kim Kashkashian brácsaművész, Steven Isserlis csellóművész, Víkingur Ólafsson, Csalog Gábor és Nicolas Namoradze zongoraművészek, de talán ennél is fontosabb, hogy ott volt az eseményen Ligeti György özvegye és fia, Ligeti Vera és Lukas Ligeti. És persze Kurtág György, aki évek óta a BMC-ben él.
Eddig Imre utca névre hallgatott ez a IX. kerületi utcácska, amely mintegy 150 méter hosszúságban köti össze a Mátyás utcát és a Csarnok teret. Elnézést kell kérnem minden Imrétől, aki a sajátjának érezte ezt az utcát (ha Szent Imre hercegről nevezték el, akkor ezúton kérek elnézést tőle is), de a magamfajta zenerajongó számára a névváltoztatástól jobb hely lett Budapest. Valószínűleg ugyanezt érezte sok Liszt-rajongó, amikor a Zeneakadémia épülete melletti területet, amely 1850-től a Gyár utca része volt, Liszt Ferenc térré nevezték át. Imre utca sok van az országban, Ligeti György utca – egyelőre – csak egy.
Beszédében Kurtág György felidézte azt az 1957-es karácsony estét, amikor Ligeti meglátogatta Párizsban. Kurtág akkor már hónapok óta a francia fővárosban élt, Ligeti akkor járt ott először, és mégis ő vezette át Kurtágot a városon, fejből ismerve az összes utcát és utcanevet. „Mindig, mindenhol tökéletesen tájékozódott – mondta beszédében Kurtág György. – Térképeken éppúgy, mint partitúrákban. Különleges viszonya volt az utcákhoz. A partitúrái is mintha bonyolult szerkezetű városok térképei volnának. Párhuzamos, merőleges, átlós, kacskaringós utcák és utak. Mindig tudta az utat, és mutatta. Ha nem követtem, az az én fogyatékosságom volt.”
Kurtág felidézte Ligeti egyik nyilatkozatát is, amelyben emlékeztetett Bartók végrendeletére, miszerint addig nem lehet Bartók Béla út vagy tér Magyarországon, amíg Hitlerről vagy Mussoliniról közterület van elnevezve. „Az én kívánságom ez – idézet Ligetit Kurtág –, rólam ne nevezzenek el semmit, de ha mégis, akkor legyen az »Ligeti György tévút«”. A magyar közigazgatás nem ismeri a „tévút” fogalmát (legalábbis a közterületek elenvezésében), ezért Ligeti kívánságát külön tábla teljesíti a BMC falán. „Boldog vagyok, hogy a hátralévő időmet egy olyan épületben tölthetem, amely a Ligeti utcában található” – zárta beszédét Kurtág György (a szöveg kéziratos változata megtalálható a BMC facebook oldalán).
Az utcaavatón Pierre Charial verkliművész, aki Ligeti jónéhány darabját a zeneszerzővel együtt dolgozta át hangszerére, részleteket adott elő a Musica Ricercata című zongoradarabból. A gépek és automaták iránt gyermeki rajongással viszonyuló Ligeti imádta Charial hangszerét, és a verkliátiratok helyet kaptak a Ligeti-lemezösszkiadáson is (érdemes meghallgatni őket: leírhatatlanul szólnak). Ligeti biztosan örült volna, hogy ennek a hangszernek a hangja zengi be először a róla elnevezett tévutat.
Az ünnepség zárásaként elhangzott a „Nagy Teknősfanfár a Dél-Kínai tengerről” című rövid Ligeti-darab, mégpedig a Modern Art Orchestra fúvósainak előadásában, az együttes művészeti vezetője, Fekete-Kovács Kornél csodálatos harmonizálásában. A rövid tétel, amely 1985-ben vált önálló trombitadarabbá, eredetileg egy 1949-es bábszínházi előadáshoz készült. A Népszava 1949. október 9-i beszámolója szerint a bábjáték „szereplői a hőslelkű kínai leány, Tavaszi Virág, a bátor pásztorlegény, Hűséges Szív, az 500 éves öreg Teknős, a Bölcs Sárkány — ezenkívül kőművesek, szegény népség, udvari talpnyalók és maga a kínai császár. »Segíts másokon és segítsz magadon is« — tanítja a Bölcs Sárkány és az elnyomott kínai nép megérti a rejtélyes szavakat. Egyesült erővel elűzi a népsanyargató császárt s mire feljő a hajnali csillag az égre, a felszabadult nép ajkáról csengőn száll a szabadságról szóló ének.”
Ligeti Györgyről szóló hosszú és lelkes megemlékezésünk itt olvasható.
A címlapképet Hrotkó Bálint készítette (via BMC)
