Nem bírta tétlenül nézni, ahogy ellopják a hazája jövőjét, végül az életével fizetett érte

„Ma egész Oroszországban tiltakozó gyűlések lesznek. Próbáltam kideríteni, hogy mi történik, egyik csatornáról a másikra váltva, de csak azt a hírt ismételték állandóan, hogy a Navalnij-irodák kiskorú gyerekeket is bevonnak a tiltakozásokba. (...) »Gyerekeket használnak fel. Külföldről kapnak utasításokat. Céljuk, hogy hamis információkat terjesszenek az ellenzéki és a külföldi médiában. Ezek bűncselekmények.« Egy szó nincs arról, hogy miféle információ ez, vagy hogy mi ellen tiltakoznak az emberek.”

A zavarba ejtően ismerősen hangzó bejegyzést 2021. januárjában írta le börtönnaplójában Alekszej Navalnij. A hazájában és nemzetközileg is legismertebb orosz ellenzéki politikus nem sokkal korábban került börtönbe, miután az ellene elkövetett, mérgezéses merényletkísérlet utáni lábadozást követően úgy döntött, visszatér Oroszországba.

Navalnij három évvel később, idén februárban halt meg egy szibériai büntetőtelepen, a hivatalos magyarázat szerint rosszullét következtében, de ezt sem családja, sem munkatársa, sőt, úgy általában senki nem hitte el. Az elmúlt évtizedben messze ő tett a legtöbbet azért, hogy megmutassa, Vlagyimir Putyin és a Kreml-közeli hatalmi elit hogyan halmozott fel döbbenetes, ép ésszel felfoghatatlan mennyiségű vagyont, miközben a Navalnij által vezetett politikai mozgalom egy rakás kellemetlenséget is tudott okozni a hivatalos orosz ellenzéket már rég elfoglaló rezsim számára.

Navalnij történetének tragédiája, hogy sokáig azt hitte, minél ismertebb a neve, annál nagyobb biztonságban van. Ezzel a naivitással maga Navalnij is szembenéz idén ősszel, már a halála után kiadott könyvében, a Hazafiban, ami a világpremierrel egy időben magyarul is megjelent a Helikon gondozásában.