Még egy másik világrendben született, de máig érvényes kérdéseket feszeget Arthur Koestler 1950-es regénye, az A vágyakozás kora, amiben egy csoport francia, amerikai és szovjet értelmiségi megpróbál ideológiai alapot találni a cselekvésre egy minden szempontból reménytelen korban.
Az amerikai sztárszerző az új családregényében, a Keresztutakban a gyarlóság természetét igyekszik megfejteni. A főszereplő lelkészcsalád szerteágazó történetén keresztül minden megkérdőjeleződik, ami kicsit is álszent.
Bruno Latour az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású gondolkodója, eddig mégis alig lehetett tőle bármit olvasni magyarul. Most viszont végre megjelent egy kötet 12 írásával, főszerepben az ajtóbehúzókkal, baktériumokkal és berlini kulcsokkal.
Hatos Pál új könyve, a Rosszfiúk világforradalma úgy mutatja be a tanácsköztársaságot, hogy abból a bal- és a jobboldal sem jön ki jól. A 133 nap összes tragikus/nevetséges fordulata talán sosem lesz teljesen érthető, de már biztos, hogy 1919 a magyar történelem egyik legérdekesebb éve volt.
Röviden: a francia történész jobban mérte fel a kora társadalmi dinamikáit. Hosszabban: a német filozófust egy ideje újra elkezdték tanulmányozni. (Még hosszabban: nem derül ki, ki nyert volna.)
Könyvek az emlékezésről és regény a fákról. Idei megjelenésekből segítünk választani.
Adunk pár tippet, hogy szerintünk mit érdemes elolvasni.
Az az elmúlt évek nagy filozófus felfedezettje Byung-Chul Han lett, aki arról ír, hogy hogyan lehet még élni a 21. században.
A brit történetíró Roger Crowley legutóbb megjelent könyvében Portugália felemelkedésének eredt nyomában. Közben pedig Budapesten mesélt arról, hogy hogyan párosítható össze a szórakoztató történetmesélés a történelmi tényekkel.
Ez egy olyan helyzet, amikor a cím magáért beszél.