Marék Veronika: „A gyerekek világa önmagától működik, ha nem zavarják meg a felnőttek”
Marék Veronika a hazai gyerekirodalom egyik legsikeresebb alkotója, az általa írt és rajzolt meséket, például a Boribon vagy a Kippkopp történeteit már a sokadik gyerekgenerációnak olvassák itthon, a Laci és az oroszlán pedig még Japánban is hatalmas sikert aratott.
A Nem rossz könyvek podcast új részében a 87 évesen is új meséken gondolkozó íróval többek között gyerekkori inspirációkról, a felnőttek nélküli mesevilágokról, a Boribonnal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekről és az unatkozás elvesztése okozta veszteségről beszélgettünk. Ráadás tartalomként pedig ajánljuk a karácsonyi meglepetésünket, amikor Marék Veronika olvasta fel nálunk Prémszakáll és Torzonborz című meséjét.
Tartalomból:
- 00.00 Három könyv, ami szóba kerül: Bodor Ádám - Sinistra körzet, Samantha Harvey - Orbital és Tóth Krisztina - Pixel, illetve a Malac és liba.
- 7.30 Vendégünk: Marék Veronika. És rögtön: a saját gyerekkor és a meseírás összefüggése.
- 10.40 Mi az, ami összeköti ezt a hatalmas életművet? Egy alapelv van: hogy a gyerekeknek nem szabad hazudni. És hogy a világ nem szép.
- 15.30 Boribon születése
- 23.50 Egyszerre írónak és rajzolónak lenni: áldás vagy átok? Valamint a Laci és az oroszlán hihetetlen sikere Japánban, hogy olvassák ott máshogy?
- 28.30 Tudatos-e a felnőttek teljes kizárása ebből a világból? Dániel András idézett válasza itt olvasható teljes hosszában. „A felnőttek igazából nem érdekelnek”
- 32.40 Hogyan változik a világ gyerekek körül, mit jelent az unatkozás képességének elvesztése
- 36.10 Komolyabb mesék és pár könyv, amit még érdemes megemlíteni: Lassú Víz, Sebes Patak, Vakáció 2500-ban, Landolás a jövőben, Kavicsmese és Csalirajzok. És a kifestő: a Ceruza cirkusz. És az ismeretterjesztő könyvek, például a Hol terem a sok gyümölcs?
Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek:
- #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból
- #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
- #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával?
- #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban
- #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban
- #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve?
- #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni?
- #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből?
- #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni
- #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk
- #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást
- #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni
- #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon
- #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon?
- #15 Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni
- #16 A legfontosabb, hogy a tanár ne utáltassa meg az irodalmat a diákokkal
- #17 Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak
- #18 Nádasdy Ádám: Nekem muszáj folyton fickándoznom
- #19 Jó volna, ha nem lenne szabad kétszer ugyanazon a néven könyvet írni
- #20 Máté Gábor: Ki kell állni a kultúra hatása ellen, hogy a józanságunkat megőrizzük
- #21 Első regények az írás őrülete és az exceltáblák felől
- #22 Knausgård azt akarja elmondani, hogy mit gondol az ember az életről, halálról és a világról
- #23 Az útikönyvek erényei és 444 jó hely Magyarországon
- #24 Mire való az iskola?
- #25 Ezeket a könyveket szerettük idén
- #26 „Nemcsak transzgenerációs adósságokat kapunk, hanem hiteleket is”
- #27 Han Kang: Irodalom a test és a lélek határvidékéről
- #28 Nem az a kérdés, hogy mit kezdünk magunkkal, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amivé mások tettek bennünket