A mindennapok kényelme mögé bújik a hatalom, amely foglyul ejt minket

„Az uralom történetét a különféle képernyők történeteként írhatjuk le” – írja egy ponton Byung-Chul Han, legújabb, magyar nyelven pár hete megjelent könyvében, az Infokráciában, melyben ismét annak a kérdésnek ered nyomába, hogy a digitális technológiák és az internet térnyerése hogyan alakította át gyökeresen a világunkat.

A dél-koreai születésű, de régóta Németországban élő filozófus az elmúlt években népszerű szerző lett Magyarországon is, a Typotex kiadó gondozásában alig pár év alatt már a tizedik kötete jelent meg itthon. A népszerűsége gyaníthatóan összefügg azzal is, hogy Han kötetei tömörek, 100-120 oldalas esszékben mutatja be, hogy a minket körülvevő világ hogyan vált ellenségessé velünk szemben, és ennek milyen mentális és társadalmi következményei vannak.

Még az első magyar megjelenések előtt hosszan írtam arról, hogy Han szerint a munka modern formája és a digitális technológiák terjedése hogyan vezettek ahhoz, hogy sokunk életében az önkizsákmányolás és egy folyamatos önoptimalizációs kényszer lett a meghatározó. Han kötetei között nagy az átfedés, újra és újra ugyanazon jelenségek leírásának fut neki, és az eredetileg, német nyelven 2021-ben megjelent Infokrácia is szorosan kapcsolódik az életműhöz.

Han könyveinek visszatérő állítása, hogy nem érthetjük meg napjaink valóságát a 20. századi társadalomtudományos fogalmak mentén, a múlt századi fogalmi keretek egyszerűen elavultak. Mint (ismét) írja, a nyugati világban vége van annak a rezsimnek, mely a fegyelmezés és az elnyomás nyílt eszközeit használta, és szemben az ipari kapitalizmus korszakával, a jelenkor hatalmi logikája már nem a testeket célozza, azok átkerültek a szépségipar és a fitnesz fennhatósága alá.

Az új uralmi rend az információs rezsim lett, melynek definícióját rögtön az első bekezdésben megadja:

„információs rezsimnek az uralom olyan formáját nevezzük, amelyben az információk és feldolgozásuk algoritmusok és mesterséges intelligencia alkalmazásával mértékadóan meghatározzák a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokat.”