Ha nem lennének gyerekek, nem lenne ki előtt szégyellnünk magunkat


A tavaszunk egyik kedvenc olvasmányélménye lett Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz címmel a hetekben megjelent regénye. A több szálon futó, Erdélyben és Budapesten is játszódó, a rendszerváltás előtti időszakot és napjainkat is bemutató, emberi és nem emberi szereplőket felvonultató regényben diktatúrák természetéről, felnőtt- és gyereksorsokról, viccekről és traumákról is szó esik. Selyem Zsuzsával ezeken túl még decentralizált regényekről, algoritmusokról, rókaszukákról és lehallgatásokról is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb részében.
A tartalomból
- 00:00 Pár új könyv, amit említünk, bár még nem is olvastuk őket: Csordás Kata - A tékozlás öröme, Tandori Dezső - Barátaim, találkozunk a fűben, Karl Ove Knausgård - A harmadik birodalom és Kirsten Thorup - Őrülten és halálosan.
- 02:40 Vendégünk Selyem Zsuzsa, témánk az áprilisban megjelent regénye, a Kicsi kozmosz. És indításként a nem centralizált gondolkodás fontossága, az állati nézőpontok szerepe, a Moby Dick erényei, és hogy az egyik legjobb dolog a művészetben az, hogy azt is észrevehetjük, ami amúgy nem ismerős.
- 09:30 Min múlik, hogy melyik szereplőből mennyit látunk, és a bizalom az olvasóban: „át kell vágnod magad a bozóton.”
- 13:45 Irodalmat írni irodalomtörténészként. És pár fontos szerző, akik sokszor név szerint is visszaköszönnek a regény lapjain: David Foster Wallace, Robert Musil, Nádas Péter vagy Bruno Schulz. És ehhez jön még a matematika.
- 15.20 Élet a diktatúrában és az igazság lehetősége, például a matematikában. Lehallgatások, megfigyelések, a bizalom szétrágása és az emberek a kiszolgáltatottságban.
- 27:30 Kedvenc vicc és a viccek szerepe a regényben: egy jó vicc felér egy jó könyvvel.
- 29:30 Mit jelent gyereknek lenni? Ez a könyv a gyerekek szenvedéséről szól, és ha nem lennének gyerekek, nem lenne ki előtt szégyellnünk magunkat. És a kérdés: egyáltalán hogyan tudunk ebben a világban szembenézni a gyerekekkel? És ehhez jönnek még az algoritmusok.
- 34:40 Élet és halál kérdése, az anyaságban is. Ki válhat anyává? És a személyes történetek hogyan válnak társadalmivá? „Az egyik munkám az volt most, hogy a transzgenerációs traumákat transzgenerációs empátiává próbáljam meg változtatni.”
- 46:00 Rókaszuka alakja és a regény művészképe, az írók és költők fetisizálása ellen.
- 50:00 Három könyv Selyem Zsuzsa ajánlásában: Arundhati Roy - A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma, Juan Carlos Galeano -Amazonia és Virginia Woolf - Gondolatok a békéről légiriadó idején, amit az izraeli katonai szolgálatot megtagadó 18 éves transz fiatal, Ella Keidar Greenberg vitt magával a börtönbe. A vele készült, a beszélgetés során említett interjú itt olvasható.

Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek:
- #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból
- #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
- #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával?
- #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban
- #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban
- #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve?
- #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni?
- #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből?
- #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni
- #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk
- #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást
- #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni
- #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon
- #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon?
- #15 Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni
- #16 A legfontosabb, hogy a tanár ne utáltassa meg az irodalmat a diákokkal
- #17 Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak
- #18 Nádasdy Ádám: Nekem muszáj folyton fickándoznom
- #19 Jó volna, ha nem lenne szabad kétszer ugyanazon a néven könyvet írni
- #20 Máté Gábor: Ki kell állni a kultúra hatása ellen, hogy a józanságunkat megőrizzük
- #21 Első regények az írás őrülete és az exceltáblák felől
- #22 Knausgård azt akarja elmondani, hogy mit gondol az ember az életről, halálról és a világról
- #23 Az útikönyvek erényei és 444 jó hely Magyarországon
- #24 Mire való az iskola?
- #25 Ezeket a könyveket szerettük idén
- #26 „Nemcsak transzgenerációs adósságokat kapunk, hanem hiteleket is”
- #27 Han Kang: Irodalom a test és a lélek határvidékéről
- #28 Nem az a kérdés, hogy mit kezdünk magunkkal, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amivé mások tettek bennünket
- #29 Marék Veronika: „A gyerekek világa önmagától működik”
- #30 Olga Tokarczuk és az érzékenység forradalma
- #31 Nem a szenvedést mutatja be, hanem az idegenséget
- #32 Jókait egész máshogy is lehetne olvasni, mint ahogy megszoktuk