Jókait egész máshogy is lehetne olvasni, mint ahogy megszoktuk
Jókai Mór az elmúlt kétszáz év egyik legfontosabb és sikeresebb magyar írója, régóta kötelező olvasmány mindenki számára, de talán éppen ezért is, a fiatalabb olvasók már sokszor nehezen találják az utat ehhez a hatalmas életműhöz.
Szécsi Noémi Jókai és a nők címmel írt könyvet az író élettörténetéről, irodalom- és társadalomtörténeti irányból is közelítve Jókai világához, bemutatva azt is, hogy kik voltak azok a nők, akik nagyon fontos szerepet töltötte be az író életében. A Nem rossz könyvek új epizódjában többek között arról beszélgettünk, hogy hogyan lenne érdemes Jókai műveihez nyúlni, hogy mi volt a kapcsolat Jókai magánélete és regényei között, vagy hogy milyen lehetőségeik voltak a művészi pályára készülő nőknek a 19. század Magyarországán.
A tartalomból:
- 00:00 Egy regény, amire röviden kitérünk: Dorosz Dávid - Mindenki lelép.
- 03:17 Vendégünk: Szécsi Noémi, és témánk a nemrég megjelent könyve, a Jókai és a nők. De miért éppen Jókai?
- 8:50 Mennyire hozzáférhető ma még a prózája? És hogyan lehet Jókait tanítani ma? És mi a baj a filmes adaptációkkal? Jókaiból csomó mindent lehetne máshogy olvasni, mint ahogy megszoktuk.
- 15:40 Jókai és a nők: és az állandóan meglévő különbség Jókai regényeinek nőalakjai és az életében fontos szerepet betöltő nők alakja között
- 25:50 Laborfalvi Rózával kötött házasságáról mindig csak azt emlegetjük, mennyire tragikus volt, de közben egy időben szellemi-művészi közösség is volt az övék, ami nagy dolog volt a 19. században.
- 30:09 Pletykák, kavarások, minden fennmaradt forrás elfogult, levelek tűntek el a hagyatékokból: hogy lehet így könyvet írni? Nyomozói-ügyészi munkára volt szükség
- 34:45 A nők lehetőségei a 19. század Magyarországán, és a nők lehetőségei a művészeti pályán
- 39:00 Kései házassága és a botrányok sorozata: Jókai számára túlélési technika volt, hogy időnként kizárta a valóságot, és azt gondolta, hogy az a valóság, amit megír
- 50:30 Három könyv Szécsi Noémi ajánlásában: Gyimesi Emese - Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca, Jókai Mór - A jövő század regénye és A barátfalvi lévita
Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek:
- #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból
- #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
- #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával?
- #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban
- #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban
- #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve?
- #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni?
- #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből?
- #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni
- #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk
- #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást
- #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni
- #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon
- #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon?
- #15 Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni
- #16 A legfontosabb, hogy a tanár ne utáltassa meg az irodalmat a diákokkal
- #17 Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak
- #18 Nádasdy Ádám: Nekem muszáj folyton fickándoznom
- #19 Jó volna, ha nem lenne szabad kétszer ugyanazon a néven könyvet írni
- #20 Máté Gábor: Ki kell állni a kultúra hatása ellen, hogy a józanságunkat megőrizzük
- #21 Első regények az írás őrülete és az exceltáblák felől
- #22 Knausgård azt akarja elmondani, hogy mit gondol az ember az életről, halálról és a világról
- #23 Az útikönyvek erényei és 444 jó hely Magyarországon
- #24 Mire való az iskola?
- #25 Ezeket a könyveket szerettük idén
- #26 „Nemcsak transzgenerációs adósságokat kapunk, hanem hiteleket is”
- #27 Han Kang: Irodalom a test és a lélek határvidékéről
- #28 Nem az a kérdés, hogy mit kezdünk magunkkal, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amivé mások tettek bennünket
- #29 Marék Veronika: „A gyerekek világa önmagától működik”
- #30 Olga Tokarczuk és az érzékenység forradalma
- #31 Nem a szenvedést mutatja be, hanem az idegenséget