Királylányok és kommunizmus, mesélő fák és helyesírás – Kiosztották az Év Gyerekkönyve Díjakat

Idén is kiosztotta az Év Gyerekkönyve Díjakat a HUBBY, az 1953 óta működő nemzetközi gyerekirodalmi szervezet, az IBBY magyar tagozata. A laudációk és a shortlist az egyik legjobb módja annak, hogy a szülők és a gyerekek tájékozódjanak a szinte felfoghatatlan nagyságú kínálatban. Ahogy tavaly, a Jó blog idén is arra készül, hogy részleteket közöl ezekből a könyvekből, egyrészt ajánlóként, másrészt azért, mert ifjúsági irodalmat olvasni jó.

A szakmai zsűri tagjai:

• Dienes Éva, a FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtárának vezetője
• Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke
• J. Hahn Zsuzsanna műfordító, irodalomterapeuta, az Év Gyerekkönyve Díj 2024-es díjazottja műfordítás kategóriában
• Paulovkin Boglárka illusztrátor, tervezőgrafikus, tanár, a HUBBY elnökségi tagja
• Péczely Dóra szerkesztő, irodalomterapeuta

Először a díjazottakat és a zsűritagok (némileg szerkesztett) laudációit mutatjuk.

Két különdíj

A szakmai zsűri különdíját az egyedi humorral és mély, de gyerekek számára is könnyen befogadható szakmaisággal megírt köteteiről ismert Vibók Ildi kapta a Kolibri Kiadónál megjelent Hangyás család című kötetéért.

A másik különdíjat hagyományaihoz híven a HUBBY adta át. Tavaly Rét Viktória műfordítónak ítélték oda a díjat összes eddigi műfordításáért, idén pedig Zágoni Balázs író kapott szerzői különdíjat kiemelkedő gyermek- és ifjúsági irodalmi tevékenységéért. A Gömb című disztópiája után idén egy történelmi regénnyel, A csillag és a százados című kötettel is bizonyította sokoldalúságát. „A könyv a holokausztról mesél felső tagozatos gyerekeknek, két tíz év körüli fiú barátságán keresztül. A regény hatalmas bravúrja, hogy úgy tudja bemutatni a holokauszt borzalmait és egy Budapesten bujkáló zsidó család életét a háború utolsó éveiben, hogy az megrázóan mély, történelmileg hiteles, mégsem traumatizálja az olvasókat. Sokkal inkább izgalmas, megható és a gyerekek gondolkodásmódjának köszönhetően tele van reménnyel” – írta a laudációban Berg Judit író, a HUBBY elnöke.

0-6 éves korosztály – Marék Veronika: Prémszakáll és Torzonborz (Pagony Kiadó)

Mindennek és mindenkinek helye van a világban... Marék Veronika legújabb történetében egy idős, elfoglalt professzor, Prémszakáll találkozik egy magányos, magára hagyott kutyával, Torzonborzzal. Beszélgetésük egyre közelebb viszi őket egymáshoz. A professzor felelősséget érez a másik élőlény iránt, de úgy véli, hogy nem ő a legalkalmasabb személy az állat gondozására. Marék Veronika ismét elvarázsol minket egy hétköznapokban játszódó történettel. Ahogy egy interjúban elmesélte, nagyon fontos, hogy ne hazudjunk a gyerekeknek.

A szerző régi vágya teljesült, amikor a Pagony kiadó gondozásában megjelenhetett a fiókja mélyén pihenő kézirat, régi kedvence, mert elmondása szerint „két világ találkozik benne: a kifinomult tudósé és az ázott kutyáé”. Marék Veronika legújabb megjelent írása – Baranyai (b) András különleges, a történetet körbeölelő illusztrációival – külön kötetben látott napvilágot. A szerző nyolcvanhét éve itt él velünk, és hetvenegy éve folyamatosan alkot, örömet szerezve történeteivel, rajzaival. Generációk nőttek fel meséin, nemzedékek adják kézről kézre a műveit. Köszönjük, hogy elvarázsol minket nap, mint nap. (Dienes Éva)

Ezt a mesét Marék Veronika fel is olvasta a 444 stúdiójában.

7-9 éves korosztály – Kiss Judit Ágnes: Tujaszörny és Nyírfakobold (Pagony Kiadó)

link Forrás

Mese a mesében... Kiss Judit Ágnes népszerű Babaróka sorozatában többször megjelenik egy mesekönyv Babaróka és Kiscica egyik kedvenc meséjeként, „Tujaszörny és nyírfakobold” címmel. A kedvenc mese pedig visszautal a babarókás sorozatra, amikor találkozunk a „furamkás” kifejezéssel. Kortárs szerzőnk fantasztikusan játszik a magyar nyelvvel: újabb és újabb kifejezésekkel lep meg minket, mesterien bánik a szavakkal. „Ki vagy mi a büdös szömörcsög ad ki ilyen hangot? […] – Hé, te meg mi a fészkes virágzatot csinálsz ott?”

Mély mondanivalóját nem szájbarágósan közlő, különleges atmoszférával rendelkező könyv. Komoly kérdéseket feszeget: természeti katasztrófák, otthonkeresés, az ismeretlentől való félelem, beilleszkedés, közeledés, barátság és a közösség ereje. És ha mindez nem elég, a könyv mélyén ott rejlik a természetvédelem fontossága, a természethez való kapcsolódás.

Sipos Fanni gyönyörű, természetközeli színekkel megelevenedő illusztrációi keretet adnak a megrendítő és egyben mulatságos elbeszélésnek – legszívesebben belesétálnánk, hogy otthonra találjunk ebben a világban. (Dienes Éva)

9-12 éves korosztály – Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák (Pagony Kiadó)

Ebben a regényben minden a helyén van. Minden szép, sőt, tökéletes. Ha nem tudnám, hogy az irodalom megítéléséhez idő és távlat is szükséges, szívesen azt mondanám: remekmű született. Együtt van benne minden: egy csodálatos dédmama, aki nemcsak vagány és érdekes, hanem nagyon szépen tud mesélni is. Egy dédunoka, aki mindenre kíváncsi, mindent szívesen meghallgat, mindenre érzékenyen reagál. A Városliget és ezen keresztül Budapest, valamint a huszadik és huszonegyedik század történelme. A természet, amely minden elemében, a fák növekedésében és a madarak énekében egyformán érdekes és beszédes. Az emberi világ, amelyben sorsok, helyzetek, kapcsolatok, elhatározások és személyiségek torlódnak egymásra, végtelenül gazdag szövetet teremtve. Egy család, amelynek majd’ minden nemzedékében történik valami érdekes, említésre és elmesélésre méltó, hogy minden elmondott történetet tátott szájjal hallgatunk.

És ahogy elvarázsol a könyv szövege, éppúgy elvarázsol a látványvilága is. Gyönyörűek a képek, poétikusak, szürreálisak, lélegzetelállítóak. Bármelyiket elnézegetheti az ember akármeddig, és nem azért, mert sok apró részlet vagy ötlet lenne bennük, hanem mert olyan erős látomásokat tartalmaznak, olyan költőiséggel fogalmazzák meg a könyv költőien szép szövegének tartalmait. Nagy öröm, hogy a könyv tervezése során a képek megfelelően nagy felületeket kaptak, így önállóan lélegző és ható alkotásokként hathatnak. (Fenyő D. György)

Ifjúsági, 12+ korosztály – Somfai Anna: A Fal túloldalán (Cerkabella Kiadó)

Régóta várok erre a regényre. Egy olyan történetre, amely az én generációm társadalmi öntudatra ébredését meséli el, és amely – miközben akaratlanul nosztalgiával tölt el az endékás balatonozók és az endékás turmixgép, de különösen a saját fiatalságom iránt –, könyörtelenül lerántja a leplet a kommunizmus mindenhová beszűrődő hétköznapi és politikai kegyetlenségéről. Egy olyan történetre, amelyben nem leomlik, hanem lebontják a Falat. A Falat, ami a legabszurdabb, megtestesült szimbóluma volt egy olyan politikai rendszernek, amit nem szeretnénk újra megélni.

Somfai Anna regényében egy magyar kamaszlány élete válik történelmi színtérré. A „Rendszer” alattomosan hálózza be – családon, szerelmeken, barátságokon keresztül, megmérgezve a legszebb, a legfeledhetetlenebb érzéseit és pillanatait. A Fal túloldalán egyszerre szól az NDK és Magyarország nyolcvanas éveiről, minden olyan értéket megkérdőjelezve, amelyek egy fiatal lány számára az élet biztonságát adnák. A történet főszereplője, az okos, bátor, nyitott, életrevaló Flóra folytonos elárultatásban válik mély érzésű, sokat megélt, túl fiatal felnőtté. A történelem építményei az emberek építményei, amelyeket lebonthatóak, ha kiderül róluk, hogy semmi másra nem szolgálnak, mint elválasztani minket egymástól, szóval a regénnyel szólva mondom, vigyázzunk, ne válasszanak el minket puszta falak. (Péczely Dóra)

Illusztráció – Máray Mariann: Elérhetetlen (Csimota Kiadó)

Máray Mariann szavak nélkül mesélő könyvének szokatlan és merész, fekete borítóján titokzatosnak tűnő kombinációt találunk: számok, kis szürkés, molyszerű pille, üvegbura alatt. Érezzük, hogy olyasmit látunk, ami túlmutat önmagán, szimbolikusan kell értelmeznünk.

Az előzékoldal is kommunikál: nyolc féle éjjeli lepke alkotja a terülőmintáját. Ők is fekete alapon sorakoznak, csendes, mozdulatlan, visszafogott szépségükkel. Szóval, miért pont ők? Ellentétben a fényben táncolva rebbenő pillangókkal – Papilionoideákkal –, az éjszakai lepkék, köztük a molyok, a sötétet várják a röptükhöz. Színeik, mintázataik csak különleges helyzetekben mutatják meg magukat. Fogadok, hogy sokaknak fogalmuk sincsen, hogy a molylepkék is érdekesek és szépek!

A könyvet az autista spektrumon élők irányában való érzékenyítő könyvnek is felfoghatjuk, de ráismerhetünk bármilyen másság miatt elszigetelődött ember érzéseire is. A főhős – totemállatához méltó módon bátran – nehézségei ellenére újra és újra kimerészkedik a külvilágba, és megtalálja azokat a biztonságot adó dolgokat, amelyek segítségével tűrni képes a búra nélküli védtelenség állapotát. A bátor kockázatvállalás eredménye pedig a társra találás kincsét hozza el számára. A Csimota kiadó könyvműhelyében létrejött mű Máray Mariann képeivel virtuóz módon vezet bennünket az érzelmek és tudatállapotok labirintusában. (Paulovkin Boglárka)

Ismeretterjesztő kategória – Hottentotta (antológia), szerk.: Lovász Andrea (Cerkabella Kiadó, ill.: Takács Mari)

Bárcsak mindenki tudná – és e kötet igen sokat tesz ennek érdekében –, hogy helyesen írni elsősorban úgy lehet megtanulni, hogy OLVASUNK! Mégpedig olyasmit, ami leköt, ami izgalommal tölt fel, amin elcsodálkozunk, ami megríkat, vagy megnevettet – egyszóval JÓ szövegeket. Minél inkább „behúz”, megérint, hat ránk egy olvasmány, annál jobban megjegyezzük azt – az olvasás során látott helyes írásképek, minták pedig bevésődnek az emlékezetünkbe.

A kötet egyaránt válogat klasszikus és kortárs szövegekből, és nagyon jól érthetően rendeli őket példatárként nyelvünk, írásunk szabályaihoz. Tíz nagy fejezetben tér ki a betűk és hangok jelölésére vonatkozó tudnivalóktól a számok és keltezések helyesírásáig minden fontos kérdésre. Rendszere könnyen felfogható, követhető, amelyben óriási szerepe van a kötet grafikai tervének is. Az információk tagolása és rendszerbe sorolása, a tipográfia és az illusztrációk a legmagasabb szinten szolgálja a kiadó és a szerkesztők által kitűzött nemes célt. A vonzó, érdekes, szórakoztató szövegek és a vizuális kommunikációs megoldások tökéletes összhangot alkotnak, Takács Mari illusztrációs és tervezőgrafikai, tipográfiai munkáját dicsérve. (Paulovkin Boglárka)

Műfordítás kategória – Győri László – Michael Ende: Momo (Móra Kiadó)

Michael Ende Momo című meseregénye 1973-ban jelent meg németül, a rá következő évben elnyerte a Német Ifjúsági Irodalmi Díjat. Momo és a szürke időtolvajok története nem hogy rosszul öregedett volna, aktuálisabb, mint valaha. Rudolf Steiner emberközpontú szellemisége hatja át a könyvet, amely arra hívja olvasóját, hogy a modern társadalom értékesnek tűnő, ám valójában értéktelen tárgyai helyett valódi kapcsolódásaink legyenek, valóban értékes dolgokra fordítsuk a figyelmünket. Filozófiai, társadalmi kérdéseket boncolgat, teszi ezt úgy, hogy abban a kiskamasz, a kamasz és a felnőtt is örömét leli. A regénynek éppen ez a rétegzettsége bonyolíthatja meg a műfordító dolgát. A Momo újrafordítóján, Győri Lászlón azonban ez nem foghatott ki, hiszen birtokában van mindannak, amire egy kiváló műfordítónak szüksége van. Széleskörű műveltsége, figyelni tudása, kíváncsisága és játékossága párosul az évtizedek alatt szerzett tapasztalattal, így az új Momo olvasói mai, eleven, gördülékeny magyar nyelven élvezhetik ezt az időtlen történetet. Győri László érdeme, hogy a Momo ötven év elteltével újra irodalmi díjat nyerhet. (Juhászné Hahn Zsuzsanna)

Elsőkönyves kategória – Szinvai Dániel: Párhuzam (Csimota Kiadó)

Vannak, akik kétszer is lehetnek elsőkönyvesek. Igazságtalannak tűnik, de most mégis mind örülünk, hogy Szinvai Dániel nemcsak grafikus és könyvillusztrátor, hanem a Párhuzam című könyv megjelenésével belépett az írók sorába. Bár a biztonság kedvéért azért maga illusztrálta a könyvét, ám ez most mellékszál, de csak a díj szempontjából.

A Párhuzam két fiatal története, amelyekből kibontakozik két család története, amelyekből kibontakozik a két fiatal gyerekkora, és az, hogyan is kerültek ebbe a könyvbe. Felnőttként visszanézni arra, milyennek láttuk a szüleinket, nem feltétlenül diadalmenet, és felnőttként visszanézni arra, mit láttunk és éreztünk gyerekként, legtöbbször szintén komoly kihívás. Itt sincs ez másként. Mellesleg az is felvetődik, mit kezdjünk a művészettel művészként, ahogyan az is, milyen lehet egyszerre Hamletnek és Ikarosznak lenni. Az eukleidészi geometria axiómáját csak a művészet képes felülírni: ebben a könyvben lehetségessé válik, hogy a párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak, hanem a szemünk láttára. (Péczely Dóra)

És akkor jöjjön a sok shortlist!

A díj leghasznosabb funkciója, mármint a nagyközönség szempontjából, hogy a legjobb szakemberek ajánlásait követve fordulhatunk be a könyvesboltba. Kategóriánként 3-6 könyvet ajánlanak, ezeket:

0-6 éves korosztály

• Kertész Erzsi: Az elátkozott erdő (Móra Kiadó)
• Majoros Nóra: Menyus mindenmentes süteménye (Csimota Kiadó)
• Marék Veronika: Prémszakáll és Torzonborz (Pagony Kiadó)

7-12 éveskorosztály

• Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák (Pagony Kiadó)
• Kiss Judit Ágnes: Tujaszörny és Nyírfakobold (Pagony Kiadó)
• Szakács Eszter: A zsémbes királylány (Pagony Kiadó)
• Tamás Zsuzsa: A kőoroszlán szíve (Pagony Kiadó)
• Turbuly Lilla: Kész cirkusz! (Móra Kiadó)
• Vibók Ildi: Hangyás család (Kolibri Kiadó)

Ifjúsági (12+korosztály)

• Hangulatjelentés Szerk.: Grancsa Gergely (antológia, Tilos az Á)
• Berg Judit: Liana (Ecovit Kiadó)
• Kalapos Éva Veronika: Nem hagylak itt (Lampion Könyvek)
• Nógrádi Gábor: Akit keresnek: Jesua (Móra Kiadó)
• Somfai Anna: A Fal túloldalán (Cerkabella Kiadó)
• Zágoni Balázs: A csillag és a százados (Móra Kiadó)

Illusztráció

• Babarczy Myriam: Juharfa utca (Csimota Kiadó)
• Grela Alexandra – Schein Gábor: Apa átváltozott (Pagony Kiadó)
• Máray Mariann: Elérhetetlen (Csimota Kiadó)
• Rácz Eszter Anna: Kőris kapitány és Kisjeges (Csimota Kiadó)
• Rofusz Kinga – Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák (Pagony Kiadó)
• Takács Mari – Hottentotta (Cerkabella Kiadó)

Ismeretterjesztő

• Hottentotta (antológia), szerk.: Lovász Andrea (Cerkabella Kiadó)
• Kovács Tamás György: A metró (Pagony Kiadó)
• Molnár Krisztina Rita: Ilyen kék virágok (Tilos az Á)

Műfordítás

• Győri László – Ende: Momo (Móra Kiadó)
• Körner Gábor – Tarasz Prohaszko: Élet és hó (Csirimojó kiadó)
• Rádai Andrea – Így kezdődött az élet és János bácsi fél pár zoknija (Manó könyvek)

Elsőkönyves kategória

• Káposztás Judit illusztrátor, in: Kertész Erzsi: Az elátkozott erdő (Móra Kiadó)
• Labrosse Dániel és Nicole illusztrátorok: Buda+Pest by Labrosse (HVG Kiadó)
• Szinvai Dániel: Párhuzam (Csimota Kiadó)