Különleges hangulatú kiállítás és filmkönyv kíséri Nemes László új filmjét

Hazai filmek megjelenéséhez elvétve társulnak hasonló kísérőtörténések, mint amilyenek Nemes László új filmjének, az Árvának a bemutatóját követték: az Oscar-díjas rendező filmje egy önálló, kifejezetten látványos kiállítást és egy szintén kifejezetten látványos filmkönyvet is kapott.

A film, amiről mi is írtunk korábban, az ötvenes évek Budapestjén játszódik, kevéssel a forradalom bukása után, és a 12 éves Hirsch Andor a főszereplője, akit anyja egyedül nevel, mígnem 1957 tavaszán meg nem jelenik egy férfi, azt állítván, hogy ő a fiú apja. Az ötvenes évek Budapestjének világát megidéző látványát az alkotók úgynevezett dokumentarista nyomozás során dolgozták ki, azaz sok időt és munkát szántak arra, hogy minél jobban feltérképezzék, hogyan nézett ki akkor a város. Ehhez rengeteg fényképet kellett átnézzenek, és innen már csak egy nagyobb lépés volt, hogy e összegyűlő hatalmas képarchívummal a filmen túl is kezdjenek valamit.

A Kiscelli Múzeum templomterme bármiféle változtatás nélkül is az egyik legjobb hangulatú kiállítótér Budapesten, most pedig a kiállítás kedvéért nagyot alakítottak rajta: a film egyik helyszínét is felidézve a padlóra föld került, középre egy kilőtt teherautó és egy működő régi telefonfülke, a falakra a rendkívül feszült 1957. május elsejei állami rendezvényre hívó plakátok. A termet ráadásul alig és alulról világítják meg, sőt, időnként még éjszakai módba is kapcsol a tárlat, ilyenkor a kevés fényből még kevesebb lesz, pár utcalámpa fénye világít csak.

A levert forradalom után Budapest minden bizonnyal rendkívül nyomasztó hely lehetett, és ezt a fajta nyomasztást jól adja vissza a kiállítás központi tere, melynek szélein különféle fotódokumentarista projektek láthatóak: az egyik oldalon a film, a könyv és a kiállítás létrejöttében is fontos szerepet betöltő Fortepan archívumában talált, korabeli fotói vannak kirakva a falra, míg közvetlenül a bejáratnál a forgatást fotósként végigkísérő Barakonyi Szabolcs és Szilágyi Lenke werkfotói vannak kiaggatva a filmben szereplő képkockák mellett.

A kiállítás egyik ötletgazdája Barakonyi volt, aki Böszörményi Gáborral, a Mozinet Kft. tulajdonosával közösen kereste meg a Kiscelli Múzeumot, hogy szeretnének egy tárlatot összehozni az Árva forgatása során előkerülő és közben készült rengeteg fényképre alapozva. De kerültek ide Ernst Haas és Saul Leiter fotói is, akik művészete inspirációt jelentettek a filmes/kiállításos képanyag összeállításához, és láthatóak azok a fotók is, melyek a filmben kaptak fontos szerepet. A központi teret körbeölelő deszkafalon itt-ott golyóütötte hatást keltő lukak vannak, melyeken, utalva a film történésére is, be lehet lesni, és az Árva egy-egy jelenetét lehet látni, de egy rendezői székből megnézhető a castingfelvétel részlete is, illetve látható egy végül kimaradt jelenet is.

Rendkívül szorosan kapcsolódik a kiállításhoz az Árva – Filmkönyv is, melynek művészeti vezetője Barakonyi volt, összesen 288 fotót válogatott össze, és a könyv kreatív koncepcióját megalkotó Salát Zalán Péterrel végig keverték a korabeli, archív felvételeket és a filmből kivágott képkockákat, mindezt forgatási jegyzetekkel, forgatókönyvrészletekkel és Földényi F. László töredékes kísérőszövegével vegyítve. Különösen szépek a kötetben Erdély Mátyás operatőr úgynevezett tesztképei, azaz azok a fotók, melyeket a forgatás előtt csak a fények beállítása miatt készített, esélyesen nem gondolva rá megőrzendő alkotásként.

Barakonyi és Salát már együtt dolgozott a 2021-ben megjelent, számos díjat elnyerő Fortepan Masters albumon is, és a különleges nyomdatechnikai megoldások és papírhasználat az Árva filmkönyvének esetében is megjelenik: vannak például ide-odahelyezhető matrciaképek a kötetben, váratlanul interaktívvá téve az olvasási-lapozási élményt.

A kötet bemutatóján Nemes László is arról beszélt, hogy a fotók meghatározóak voltak a film készítésében: „Amikor elkezdünk dolgozni, sok fotót nézegetünk – nemcsak fényképeket, hanem festményeket is, alapvetően rengeteg vizuális anyagot. Engem mindig ezek inspirálnak a legerősebben. Bizonyos képek megmaradnak bennem, és megmutatom az alkotótársamnak, jelen esetben Erdély Mátyásnak, majd azon gondolkodom, hogyan lehet ezeket a fotókat filmes nyelven integrálni, átalakítani.”

Ezekből a fotókból köszön vissza sok a kiállításon és a kötetben. Az Árva - A történelem torkában című kiállítás április közepéig látható a Kiscelli Múzeumban, a limitált példányszámban megjelent Árva fotókönyv pedig a múzeumban, az Írok boltjában és a Kultúrbarlang honlapján vásárolható meg.