Tara Selter egy francia kisvárosban élt, férjével régi könyveket kutat fel és értékesít, az általa elmesélt részletek alapján békés és idilli élete volt. Egészen addig a november 18-áig, ami aztán nem akart elmúlni: egyik nap arra ébredt, hogy ismét az előző nap indult számára újra, hogy aztán benne is ragadjon ebben az időhurokban, újra és újra november 18-ára virradva.

Tara a főhőse napjaink egyik legnagyobb világirodalmi szenzációjának, a dán Solvej Balle A térfogatszámításról című regényfolyamának. A hét kötetesre tervezett sorozatból dánul eddig hat, angolul három, míg magyarul most télen gyors egymásutánban két kötet jelent meg, Bogdán Ágnes fordításában. Az angol fordítások nyomán idén a legkülönfélébb évzáró könyves listákon bukkant fel Balle neve, ami azért is lenyűgöző teljesítmény, mert eltérő intenzitással ugyan, de több mint 30 éven át dolgozott ezen a történeten, és az első kötetet 2020-ban végül saját mikrokiadója gondozásában jelentette meg.

Maga az alapötlet, hogy valaki újra és újra ugyanarra a napra ébred, persze nem újdonság, és minimum a Bill Murray-féle Idétlen időkig óta azt is gondolhatnánk, hogy nagyjából sejtjük, hogy hova lehet ezt a történetet kifuttatni. De szerencsénkre Balle már az első két kötetben megmutatja, hogy mennyivel több mélység és lehetőség rejlik még itt.