Egy ismeretlen, 1907-es Bartók-mű kézirata került elő

Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, de hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amit a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.

Amikor Magyarországra érkezett a kézirat, a zenei antikvárium elküldte azt a Bartók Archívum igazgatójának is, aki elindította a védési eljárást. Akkor döbbentek rá ugyanis, hogy ez nem zenei albumlap, hanem egy, a Bartók Béla és Geyer Stefi levelezésből hiányzó láncszem, egy kompozíció a Geyer Stefi által föladott dallamra – mondta el Bősze Ádám, a zenei antikvárium alapítója, tulajdonosa.

A kompozíciót az antikvárium azóta nem tárta a szélesebb nyilvánosság elé, de Vikárius László, a budapesti Bartók Archívum vezetője szerint nem fér kétség az aláírás nélküli kézirat hitelességéhez, ami szerinte a magyar kultúrörökség pótolhatatlan része.

Az alkalmi darabot Bartók Béla 1907. október 1-jén írta szerelme, Geyer Stefi hegedűművész egy levélben küldött kérdésére. Geyer szeptember 29-én egy dallamot küldött a zeneszerzőnek azzal a kérdéssel, hogy: „Ezt hogyan harmonizálná meg?”, ami tulajdonképpen annyit tesz, hogyan öltöztetné fel további hangokkal az önmagában álló melódiát. Bartók röviden annyit írt a kézirat elejére, hogy „Így ni!”, majd következett a mű, aminek a tempómegjelölése Adagio molto, azaz nagyon lassan.

Az első sor alatt ott a folytatás: con molto espressione, amoroso, tehát mély kifejezéssel, szerelmesen. Kétségtelen, hogy a fiatal komponista nem csupán egy választ, hanem egy zenei szerelmes levelet küldött Geyer Stefinek.

Ezt bizonyítja az a négy, Bartók által külön megjelölt szakasz, amiben az ún. Geyer Stefi-motívum tűnik föl, ahogyan a művésznőnek dedikált korai hegedűversenyben; ez egy vezérdallam, amely szerelmi üzenetet is hordoz.

Bősze Ádám elmondta: amikor a Bartók Archívum – ami a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) filiáléja – látóterébe került a kézirat, jelezte vételi szándékát, de ez végül piros lámpát kapott, így a kézirat jelenleg sorsára, vevőre vár.

A tervek között szerepel, hogy a művet a nagyközönségnek is bemutassák egy zongoraművész közreműködésével. (MTI)