3+1 remek könyv karácsonyra

Itt az év vége, ilyenkor bukkannak fel mindenfelé az év legjobb könyves megjelenéseit összesítő listák. Mi ilyesmire most nem vállalkoztunk, de összeszedtünk négy könyvet, ami bátran ajánlunk bárkinek, aki akár magának, akár ajándékként keres ötleteket az idei megjelenésekből, és melyeket a Libri 3+1 akciójában is be lehet szerezni.

Térey János - Boldogh-ház, Kétmalom utca

„A mi családunk múltja egy centivel sem rövidebb, mint, mondjuk, a Hohenzollern-házé. Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol” – írja Térey János, az elmúlt évtizedek tán legjelentősebb magyar írója befejezetlen családtörténetében, ami épp ezt a megrendítő vállalkozást mutatja be: hogy hogyan lehet alámerülni a saját, személyes családtörténetünkben, és mit tudsz kezdeni azzal, amit ott találsz. Térey tragikus hirtelenséggel halt meg tavaly, és a most kiadott kéziratból ugyan egyes fejezetek már megjelentek élete során folyóiratokban, de mű maga nem volt még készen.

A töredékessége ellenére nagyon nehezen felejthető könyv a Boldogh-ház, Kétmalom utca, ami egyrészt annak a környezetnek a története, ahol Térey felnőtt: részben helytörténeti kutatásokkal alátámasztott Debrecen-történet, részben annak lenyomata, hogy hogyan festett a hetvenes-nyolcvanas évek szocialista Magyarországa egy gyerek számára. De mellette Térey nagyon mélyre megy a saját családtörténetének megírásában is: apja alakjának sokszor már fullasztó, kíméletlen ábrázolása, a családi tragédiák húsba vágó leírása, a személyes útkeresések, kételyek és remények szikár bemutatása egy letaglózó könyvben áll össze, ami jó eséllyel nem csak Térey életművén belül, de a kortárs magyar irodalomtörténetben is megkerülhetetlen lesz.

Elena Ferrante - A felnőttek hazug élete

Az év egyik legjobban várt regénye volt a négykötetes Nápolyi regényekkel világhírűvé vált Elena Ferrante új könyve, A felnőttek hazug élete. Ferrante úgy lett a kortárs irodalom egyik legnagyobb sztárja, hogy nem is tudni, ki ő valójában (bár az elmúlt években komoly és sok vitát kiváltó nyomozások indultak a felderítésére), és idén megjelent regénye épp ugyanazokban a vonásokban erős, ami a Nápolyi regényekben is annyira működött. Ferrante rendkívül elevenen írja le, hogy mi játszódik le egy felnövés határán álló fiatal lányban, ahogy fokozatosan elkezdi felfedezni, hogy imádott szülei közel sem annyira tökéletesek, mint ahogy addig gondolta, hanem ugyanolyan esendőek, mint minden ember.

Míg a Nápolyi regények több évtizeden át követte végig két főszereplőjének életét, addig A felnőttek hazug életében egyetlen szereplő körül kering a történet, és az ő életéből is csak négy évnyit ismerünk meg. De így is sok a közös vonás a két mű között: Nápoly, mint rendkívül hangsúlyos helyszín, a társadalmi különbségek és a férfi-női szerepek jelentősége, a testiségre való ráeszmélés mind fontos szerepet tölt be az új regényben is, aminek sorozattá alakítására már bejelentkezett a Netflix. A giccses borító ne tántorítson el senkit (hogy ez mennyire tudatos lépés, arról sok szó esett a szintén giccses borítójú Nápolyi regények idején), Ferrante A felnőttek hazug életében olyan intenzíven és élethűen tudja bemutatni a felnőtté válás tapasztalatát, ahogy nagyon kevesen.

Richard Powers - Égig érő történet

A 2019-ben Pulitzer-díjjal kitüntetett regényt egyszer már ajánlottam a 444-en, de jó hír, hogy azóta megjelent magyarul is, Égig érő történet címmel. A természettudományos regényeivel ismertté vált Powers könyvében kilenc, rendkívül eltérő háttérből érkező főszereplő élete fonódik össze a fák miatt, és az Égig érő történet így lesz egyfelől sokszor szinte már Jonathan Franzen könyveit idéző hangulattal az emberi minidrámák és személyes szintű sorskérdések regénye, de közben egy szenvedélyes kiállás a fák csodálatossága mellett.

Az Égig érő történetről szóló kritikák nagyon széles spektrumon mozogtak, de abban mindenki egyetértett, hogy Powers hihetetlen szakszerűséggel és lelkesedéssel ír a fákról: anekdoták, természettudományos ismeretek, és sok sok személyes érv amellett, hogy miért kéne sokkal jobban odafigyelnünk az erdők védelmére. Könyve valószínűleg így válhatott a klímaváltozás korszakának egyik ünnepelt művévé. Fák és erdők rajongóinak és a sokrétegű regények kedvelőinek is remek választás.

Hilde és Ylva Østby - Titokzatos memória

Sok mindent nem tudunk még arról, hogy hogyan működik az ember, de talán nincs még egy annyira talányos terület, mint az emlékezet. Min múlik vajon, hogy megjegyzünk valamit, honnan törnek elő teljesen váratlanul régi emlékfoszlányok, hogyan mehet ki a fejünkből valami, amit pedig nagyon fontos lett volna megjegyezni? – olyan kérdések ezek, melyek régóta kísértenek minket, de egyelőre leginkább homályos válaszokig jutottunk.

A memóriakutatás több évszázados történetébe és rendkívül szerteágazó mai világába vezet be a norvég nővérek könyve, akiknek sikerült megugraniuk a pop-science könyvekre leselkedő egyik legnagyobb kihívást, azaz az ügyes vegyítését a tudományos háttérnek és a közérthető, szórakoztató szövegnek. Ehhez persze kellett az is, hogy míg Ylva Østby klinikai neuropszichológus, addig Hilda szerkesztőként és íróként dolgozik. Kettejük munkájából nőtt ki a Titokzatos memória, melyben a világot bejárva mutatnak be régi felismeréseket és tévhiteket, legendás emlékezőket és felejtőket, mesélnek a traumatörténetek jelentőségéről és mindig megmutatják azt is, hogy aktuálisan hol ér véget a tudományos megismerés lehetősége.