Дeva: „Természetellenes, hogy mindent tudunk mindenkiről”

Kisebb kihagyás után nemrég új számmal tért vissza Дeva, azaz Takács Dorina. Az Odú az első szám a jelenleg is készülő albumáról, ami várhatóan jövő év elején jelenik meg. Új számát megelőző írói blokkjáról, az itt és most elérhetetlenségéről és a felnőtté válás küzdelmeiről kérdeztük.

Felnőttes dolgok, mint az adózás

Miután kijött az első albuma Csillag címmel, beindultak a koncertezések, de egy idő után egyszer csak elapadtak a kreatív energiái. „Nagyon sokan megismertek, nagyon sokan elkezdtek hallgatni, és ezzel én is elkezdtem koncentrálni az élő felállásra. Tök sok dolog bejött az életembe, ami előtte nem volt. Felnőttes dolgok, földi dolgok, mint például az adózás. Ezek szétszórták a fókuszt, és valahogy nem maradt energiám, arra, hogy most akkor én mindent magam mögött hagyjak, és csak otthon zenéljek.”

Eleinte magának írta a dalokat, és nem gondolt arra, hogy ezeket majd elő fogja adni. „Egyszerűen jól éreztem otthon magamat, és nem gondoltam többre. De utána nagyon sok szempont bejött, és ezeket nagyon nehéz volt beépíteni az addig nem létező rendszerembe.” A nyomás tavaly nyáron erősödött. „Zsibbadtnak éreztem magamat, közben meg éreztem, hogy kéne valami új [zene], de mégsem jött.”

Mostanra kezd kijönni belőle. „Nem érzem magamat már vízbe dobott gyereknek, aki azt se tudja, hogy kell úszni. Már élvezem az úszást, és ha élvezem az úszást, akkor már felnézek a napra, és akkor már tudok dalolni. Ebből megtanultam, hogy néha csak időt kell hagyni a dolgoknak, ahhoz hogy változzanak. A nehéz és rossz érzéseknek is. Nem szabad őket elhessegetni.”

A felnövéssel az is megváltozott, hogy bár korábban azt mondta, nem szeretne megélhetési zenész lenni, de most már el tudja fogadni ezt a szerepet.

„Most nagyon hálás vagyok, hogy ezt mondhatom a hivatásomnak, és már el is hiszem magamról, hogy zenész vagyok, és ebből élek.”

Sokáig a családja sem tudta elképzelni, hogy ez lehetséges lenne. „Folyamatosan kerestem más utakat, mert nem akartam, hogy beteljesüljön az a jóslat, hogy a művészetből nem fogok megélni. Amint elengedtem, hogy mik az elgondolások erről a hivatásról, egyszerűen csak elkezdtem benne jól érezni magamat.”

Természetellenes, hogy mindent tudunk az exünkről

A felnövéssel a zenei karrierrel járó pörgésből is visszavett. „Koncerteken kívül nem nagyon járok be a városba, meg sehova.” Inkább otthon van, próbálja kizárni a zsivajt. „Az ilyen nagy pörgés, bulizás kicsit már kiveszett belőlem. Télen kevés koncertre járok, de nyáron a szabad ég alatt azért jól esik egy-egy fesztiválos éjszaka.”

Az online pörgést is sikerült a minimumra csökkentenie – bár még mindig lenne hova csökkenteni. „Most már tök jó kapcsolatban vagyok az Instával, Facebookkal. Ha valami fontos dolog van, akkor posztolok, de például a személyes social médiázás, az már nálam kábé nincs is.” Takács Dorinaként eltűnt az internetről. „Néha régi barátokra gondolok, hogy mi lehet velük, de aztán rájövök, hogy ha nagyon akarom, akkor fel tudom őket hívni, vagy tudok nekik írni.”

„És amúgy is kicsit természetellenesnek tartom azt, hogy mindent tudunk az exünkről, mindent tudunk a barátokról, akikkel már nem tartjuk a kapcsolatot.”

„Az élet és halál körforgásától való eltávolodás”

Továbbra is megvan benne a korábban emlegetett romantikus vonzódás a régi paraszti közösségek felé, fontos számára az itt és mostban élés. Ez azonban nehezen elérhető. „Törekszem arra, hogy ott legyek, ahol vagyok, meg akkor, amikor, de ez nehéz. Annak ellenére, hogy például a social mediát majdnem teljesen lecsitítottam.” De még így sem könnyű. „Tegyük fel, hogy van egy koncert, és akkor is kell két-három nap, amikor már fejben eltávolodok tőle .”

„Az állatokkal ez szerintem nagyon könnyen megtapasztalható [az itt és mostban levés], erre nagyon jó társak, hogy megtanítsanak.” A városi emberek életéből az állatokkal való kapcsolódás kiveszett, ami egyben „az élet és halál körforgásától való eltávolodás” is. „Amikor látod, hogy ott hal meg előtted egy állat, vagy le kell vágni, mert annyira szenved, akkor egyszerűen másnap már teljesen máshogy kelsz fel”. Az állatok szenvedésén túl a zene is vissza tud helyezni az itt és mostba. Azonban szerinte

„az elektronikus zene nem történik annyira a mostban, mint az élő hangszeres zene. Sokkal kevesebbet kell fókuszálni, sokkal kevesebbet kell koncentrálni, és ezáltal nagyon sok minden elfér az agyadban.”

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jövőben elengedné az elektronikát. „Mégiscsak abban a világban élek, amiben élek, és egyszerűen nem köt le már mondjuk a hagyományos népzene. Viszont nem köt le az a zene se, ami teljesen elektronikus. Valahogy a kettő között, amiben látok élőt is, de közben van egy nagyon erős lüktetése. Kesze-kusza, de mégis rendezett struktúra, meg textúra, az kielégíti a fülemet.”

Miután több népdalgyűjtemény is kivégzett, most a Hungaricana népzenei-gyűjteményében mélyedt el kevésbé ismert gyöngyszemek után kutatva. Az archívumba régi népdal felvételeket, legfőképp az 50-es, 60-as évekből töltenek fel. Például a „Bözsi néni bemondja, hogy Varga Erzsébet vagyok, 56 éves, és ezt mindig az anyukámmal énekeltem, majd énekli a népdalt. Utána rá tudsz keresni az adott népdalra, hogy milyen dallamváltozatai vannak, és meghallgatod, ahogy a Csaba bácsi is elénekli. Most onnan szemezgetek.”

Az új album a tervek szerint jövő év első felében érkezik, „de még csúszhat”. Az első albummal is volt csúszás. „Mindig van valami. Egy hónap múlva már lesznek olyan részek, amiket teljesen máshogy csinálnék, és akkor újra kezdem azt a részt, majd megint. Ez ilyen végtelen.”

Kolorádón

Дevával készült interjúnk további részleteit a 444 Jó blog és a KERET közös Jeti az erdőben című kiadványaiban olvashatjátok majd a Kolorádó fesztiválon. A KERET színpadjára szerkesztőségestől, sajtósátrastul, Hangoverestől költözünk ki, és várjuk a ti történeteiteket is, amiket akár írásban is bedobhattok a fesztiválon kihelyezett dobozunkba, mi meg minden reggel kinyomtatjuk belőle a legérdekesebbeket a 444 fesztivál újságjába, legyen szó:

• az este legdurvább, legszebb, legbotrányosabb vagy legviccesebb történetéről;
• valamilyen apróhirdetésről, rátukmálásról, segítségkérésről; (pl: ha segítesz a sátorépítéssel kapsz két sört);
• vagy a világ legcsodásabb emberéről, hogy segíthessünk megtalálni életed kisbetűs nagy ő-jét.

A bágyadt napindításokat pedig minden délben a Hangover élő kiadásával vészelhetitek majd át velünk és az általunk hívott vendégekkel. Csütörtökön nyhill és efkilenc, pénteken Héra Barna a Carson Comaból, szombaton pedig az L.A. Suzis Szalai Anna playlistjét hallgatjuk majd meg közösen, miközben zenéről, másnapokról és fesztivál sztorikról beszélünk velük.