hosszúlépés

Mór bazár és roxforti lépcső, szecesszió és neonfények – boldog szülinapot, Budapest!

Város
november 17., 07:01

Ma pontosan 151 éve, hogy egyesítették Pestet, Budát és Óbudát; így 15+1 Soós Bertalan-fotóval ünnepeljük a várost, ahol lehetne még mit pucolni az aluljárókon, de olyan zamata sehol sincs az életnek, mint nálunk.

1. Az Eötvös Collegium lépcsőháza alulnézetből Roxfort is lehetne

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Az erősen frankofón fókuszú kollégiumban rengeteg magyar hallgató tanulta meg a nyelvet, azonban a Budapestre érkező francia hallgatók nem mindig voltak ilyen motiváltak. Szabó Dezső író, a kollégium egykori hallgatója szerint gyakran csak a legszükségesebbet sajátították el magyarul: „Kérek sört, korsót!”

2. Az Uránia lenyűgöző, mór bazárokra és velencei palazzókra egyszerre emlékeztető színházterme

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Mielőtt mozi lett, az Uránia épülete mulató volt Oroszi Caprice néven, majd úgynevezett tudományos színház, ahol vetített képes előadásokat tartottak a 20. század elejének felfedezéseiről, és még a híres Isadora Duncan is fellépett a színpadon, ráadásul mezítláb. Sőt, még az első magyar mozgóképet is az Uránia tetején forgatták, A táncz címen.

3. Egy izzasztó nyári délután a Nagyvásárcsarnok standjainál

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

A Nagyvásárcsarnok nem véletlenül emlékeztet a Budapest belvárosában mindenütt felbukkanó fiókcsarnokokra. A kiegyezés után rohamtempóban növekvő városban sürgősen rendezni kellett a piszkos és túlburjánzó szabadpiacok helyzetét. Azonban a csillogóan tiszta új vásárcsarnokok hiába épültek pontosan a régi piacok helyére, a századforduló lokálpatriótái sokáig nem tették túl magukat a változáson. Régen minden jobb volt.

4. Eredeti Zsolnay falikút Budapest egykori népszállójában

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Zsolnay nem csak egy teáscsésze! A legendás gyár termékei a legtöbb századfordulós fővárosi építkezésnél felbukkantak valamilyen formában. A Dózsa György úton magasodó épület ma átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, sőt még egy nőgyógyászati rendelő is helyet kapott itt; azonban az épület eredetileg nem hajléktalan embereknek, hanem a környékbeli gyárak munkásainak biztosított olcsó és tiszta szállást.

5. A kalandos sorsú Wallenberg-emlékmű a Szent István Parkban

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

A svéd diplomata emlékművét 1949-ben készültek felavatni, azonban a szobor a leleplezése előtti éjszakán rejtélyes körülmények között eltűnt az újlipótvárosi Szent István Parkból. Később egy debreceni gyógyszergyár előtt bukkant fel, sőt, a kígyóval birkózó figura a gyógyszeresdobozokra is rákerült. Az emlékmű végül annyira összeforrt a gyárral, hogy az 1990-es évek végén az eredeti másolatát állították fel a parkban.

6. A Hatvany-Deutsch-mauzóleum a Salgótarjáni úti zsidó temetőben

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Budapest zsidóságának egykori presztízstemetője a város egyik legvarázslatosabb helyszíne, ahol jórészt beomlott, növényekkel dúsan befutott kripták várják a sorsukat. A sokszor a legnevesebb budapesti építészek keze alól kikerült temetkezési épületek között is kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család impozáns mauzóleuma. A nagyobbacska balatoni nyaraló méreteivel büszkélkedő épületben nyugszanak a századfordulós Magyarország egyik leggazdagabb családjának tagjai.

7. A Csepel Művek neonfelirata

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Budapesten le lehet élni egy életet anélkül, hogy valaha elmennénk Csepelre, de nem igazán érdemes. Az egykori Weiss Manfréd Művek területe egyik legizgalmasabb, jobb sorsot érdemlő ipari emlékünk. Egykor a monarchia minden szegletéből áradtak ide a munkát kereső, jobb életben reménykedő emberek, akik megtöltötték a Weiss-gyár monumentális komplexumát. A később Csepel Művek néven működő gyár most is tele van élettel, sőt: a mai napig itt készül a legendás Csepel bicikli.

8. Az újpesti városháza

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Újpesten a millennium után építették fel Magyarország legnagyobb községházát, amelyen szinte kizárólag helyi vállalkozók dolgoztak, a kapuktól kezdve a világítótesteken át a bútorokig. Kivétel ez alól a díszterem impozáns, de használtan és jutányos áron érkező berendezése, amelynek nem tudtak ellenállni a szemfüles újpestiek.

9. Naplemente a Sonnenberg-házban

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

A város egyik legkalandosabb sorsú épülete, ahol a lakók összefogtak a ház felújításáért. Az új lakókat türelmesen megtanítják köszönni, és még a postaládák is szecessziós stílusban készültek el. A Sonnenberg-ház lépcsőháza mindig szép, de különösen varázslatos, ha éppen a nyári naplementét kapjuk el.

10. Szecessziós csoda Kőbányán

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Lechner a magyar szecesszió legismertebb alakja, azonban csak a legnagyobb rajongók ismerik a kőbányai Szent László plébániatemplomot. Pedig a lenyűgöző épület tervezésénél még arra is figyeltek, hogy a mázas téglákat recésre formázzák, nehogy a megcsillanó napfény elvakítsa a kőbányai polgárokat.

11. A Gutenberg-otthon mesebeli belső udvara

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

A Gutenberg a századforduló multifunkciós épülete volt: terveztek ide színházat, kávéházat, éttermet, irodákat, lakásokat, a pincében pedig egy tekepálya is helyet kapott. A megrendelő az épület és a tér nevét is magyarázza: a szecessziós Gutenberg-otthon a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyegyletének megbízásából épült meg Józsefvárosban.

12. A gellérthegyi műteremház földöntúli kékje

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

A 20. század elején épült műteremház az egyik első épület volt a hegyoldalban. Összesen húsz tágas-világos műtermet és lakást adtak át a budapesti művészeknek, ahol még mellékhelyiség – egyáltalán nem általános ez a századelőn – is szolgálta a művészek kényelmét. „A legdrágább műterem évi bére csupán 880 korona, míg a legolcsóbb 750 korona. Innen magyarázható meg, hogy művészeink nagy sietve béreltek maguknak lakást a gellérthegyi házban” – írta a korabeli sajtó.

13. Rejtőzködő idegenek a Kálvin téren

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

A 2014-ben átadott 4-es metró Kálvin téri állomása tele van kellemes meglepetéssel. A református templom és a névadó Kálvin szobra alatt a mélyben sárga-piros-kék pixelpontokból áll össze Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus-kottája. A figyelmes utazók még űrlényeket is felfedezhetnek a metróban.

14. Gellért és Margit, a budavári dinamit duó

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Ma már nem sok városlakót találunk a Lánchíd környékén, de a sikló Gellért és Margit névre hallgató kocsijai eredetileg a budavári hivatalnokok olcsó, mindennapos közlekedését szolgálták. Az egykor kifejezetten gyors feljutásra kitalált siklót mára lelassították a fotózó-videózó turisták kedvéért.

15. A Vasas-székház retró büféje

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

A Vasas Székház hatalmas józsefvárosi épületét annak idején fillérről fillére adták össze a szakszervezeti tagok. A mai napig eredeti funkciója szerint a hét összes napján, 24 órában működő épületnek van egy hatalmas art déco színházterme, de egy szürreálisan retró büféje is, ahol valóban megállt az idő.

15+1. Nagy hatású miniszobrok

photo_camera Fotó: Soós Bertalan

Visszafogott méretükhöz képest heves reakciókat váltanak ki Kolodko Mihály miniszobrai, amelyek az utóbbi években mindenhol felbukkantak Budapesten. Lehet szeretni, esetleg felhúzott orral komolytalannak nyilvánítani, mindenesetre biztos, hogy kevés köztéri műalkotás váltott ki akkora lelkesedést mostanában, mint ezek.

Fedezd fel a valóságban is Budapest legizgalmasabb helyszíneit hosszúlépés.járunk? városi sétákon! November 17-én éjfélig 15,1% szülinapi kedvezménnyel vásárolhatsz hosszúlépés.járunk? ajándékutalványokat és könyveket!

hosszúlépés

A hosszúlépés.járunk? arról szól, hogy megmutassuk Budapest legizgalmasabb helyeit és szóban-írásban elmeséljük, előttünk kik és hogyan éltek, dolgoztak, csavarogtak és kockáztattak itt. Városi sétákat szervezünk és könyveket írunk, mert hiszünk benne, hogyha megismered Budapestet, nem tudod nem szeretni. Posztok mindenről, amit menet közben találunk, Koniorczyk Boritól, a hosszúlépés társalapítójától.

hosszúlépés