joblog-volvo-tagline
interjú

Főleg kis hippifesztiválokra járok, ahol mindenki a természet tiszteletére táncol és nincs a földön szemét

Döbrösi Laurát leginkább az Aranyéletből vagy a Pesti Magyar Színházból ismeri a közönség, de a filmek és színdarabok mellett környezetvédő aktivistaként is igyekszik felhívni a figyelmet a fenntarthatóságra, valamint részt vesz a Zengető nevű ökofesztivál szervezésében is. Vele beszélgettünk arról, hogy a színházak foglalkoznak-e már a klímaváltozás témájával, vagy mennyire lehet környezetbarát egy fesztivál. 

A színészet mellett környezetvédő aktivistaként is gyakran megszólalsz, legközelebb például a WWF klímaszorongásról szóló rendezvényén. Ebben a témában mik voltak azok könyvek és filmek, amik a legnagyobb hatással voltak rád? 

Jane Goodall igazi hősnőm, az ő és társszerzőkkel együtt írt könyvei meghatározták a tisztelet- és szeretetteljes hozzáállásomat a többi élőlényhez. A remény magjai; Amíg élek, remélek; Az utolsó pillanat - ezeket olvastam el. Az erdők és növények iránti rajongást három könyv erősítette meg bennem. Peter Wohllebentől A fák titkos élete az egyik. A másik két könyv inkább ismeretterjesztő, az egyik Julian Barnard nagy könyve a Bach-virágterápiáról. Magát a virágterápiát nem használom, de ahogy a növények tulajdonságait és gyógyító erejét leírja a szerző, nagyon részletesen, azt gyönyörűnek találtam, jó érzés volt olvasni. A másik David Wolfe könyve, amelyben összegyűjti a világ top Superfoodjait, ezt egyszer egy karácsonyra kaptam.

Lenyűgözött, hogy mennyi tápanyag tud elférni egyetlen icipici bogyóban és hogy milyen harmonikusan működnek bizonyos növények az emberi testtel. Azóta még hálásabb vagyok a természetnek, hogy ilyen jól kitart minket. 

Döbrösi Laura

Jelenleg a Mi Bolygónk megy itthon végtelenítve, a könyv is megvan. Lassan az angolt is Sir Attenborough-akcentussal fogom beszélni. Imádom, de a Kék Bolygót is nagyon szerettem. Erdők témában két francia dokumentumfilmet is ajánlok. A Volt egyszer egy erdő (Once upon a forest) izgalmas és erősen vizuális élmény, az Erdők ideje pedig sokkoló jelenés napjaink európai fakitermeléséről, amely témáról aligha tudtam valamit a film előtt. 

A legeslegelső hatás azonban a Michael Jackson Earth Song című számához készült videoklip volt, még kisgyerekkoromban. Alig tudtam beszélni, de amikor az elefántos klip jött a tévében, mindig rohantam nézni és hangosan bőgtem közben. Azóta sok minden változott, de a szám üzenete még mindig aktuális, és én is minden alkalommal elsírom magam, csakúgy, mint kiskoromban.

A színházak mennyire reflektálnak a klímaváltozásra? Vannak már olyan darabok, amikben ez a téma is előkerül?

Sajnos nem jellemző, de október 5-én pont érkezik hazánkba egy dán produkció, amely interaktív, előadásokkal tarkított séta keretei között, a vendégeket is bevonva a hangyák társadalmát modellezi egy 2 órás performansz keretei között. Izgalmasnak hangzik, remélem, el tudok menni! 

Konkrétan erről a témáról szóló darabot még nem láttam, inkább a hangulatokban jelenik meg. Egyre több Mad Maxre emlékeztető látványtervet látok, gázmaszkok és szkafanderek jelennek meg a színpadokon. Egyszer csináltunk egy élő szerepjátékot Sebő Ferenccel az energiáért folyó és energiaforrások közötti harcról Tudjukki - A turánium királya címmel, de sajnos már nem megy, pedig imádtuk.  

Szlogenek szintjén egyre több fesztivál hangoztatja magáról, hogy figyel a fenntarthatóságra és tesz azért, hogy minél kisebb terhelést jelentsen a környezetre. Szerinted mennyire valósul meg ez a gyakorlatban? 

Idén az Ozora Fesztivál után az összes szemetet szétválogatták szelektív gyűjtés szerint. Egy falunyi, ház méretű műanyaghegyeket kell elképzelni… Mindent szépen feldolgoznak, reciklálnak, szerintem a fél dekoráció abból lesz jövőre, de lehet, hogy eladják és pénzt keresnek rajta. 

A mi fesztiválunkon, a Zengetőn is elkezdtük ezt. Nem könnyű, de egész jót mentünk már idén. Csak mosódiót és házi szappant használtunk, és majdnem teljesen kizártuk a műanyagot. Repohár volt, mindenki maga után mosogathatott, vagy papírcuccban kapta a kaját. A karszalagot nem sikerült műszál nélkül rendelni, de jövőre ebből nem engedek, illetve a szemeteszsákokra sem találtunk jó alternatívát.

Azt hiszem, a Gyüttment Fesztivál a legelöljáróbb a kis ökológiai lábnyomos fesztiválok terén, mondjuk ott kicsit más a koncepció, náluk még hangosítás sincs, csak akusztikus zene szól. De sokat lehet tanulni tőlük a fenntartható szórakozásról. 

Én főleg kis hippifesztiválokra járok, ahol mindenki a természet tiszteletére táncol és már 10 éve sem volt a földön szemét. Látom a helyszíneket év közben is, és burjánzik a természet, nincs letaposva. Szerintem a szándékok őszinték, csak kivitelezni nehéz. Nincs hozzá kézikönyv, hogy hogyan kell, és a szervezőkön kívül a vendégeken is múlik, hogy mennyire sikerül a zöldítés. Hiába építek én kacsalábon forgó szelektív kukát, ha valaki kettőig nem lát a pálinkától, biztos a papírba fogja dobni a műanyag szemetét. 

Szerintem segít, ha beszélünk is róla. Nálunk idén a WWF, a Felelős Gasztrohős, a Hulladékmentes.hu és a Shamobags is tartott előadásokat fenntartható témákról és környezetvédelemről. Talán ha több ilyen előadás lenne fesztiválokon, akkor a kukákat is nagyobb odafigyeléssel használnák megfelelően az emberek. 

És hová szeretsz kimozdulni, ha a természetre vágysz?

Budán lakom, szerencsére innen közel van az erdő, ha gyors megnyugvás kell, hamar kint vagyok a fák között. Gyönyörűeket lehet kirándulni Magyarországon, az egyik kedvenc csodám itthon az apci tengerszem. Ha egy napos kirándulásra van időm, általában a Dunakanyar irányába indulok.

Romániát is szeretem, közel van és nagyon szép, híres túraútvonalai közül az összes nagy élmény. Tavasszal voltam a Pireneusokban, tiszta Gyűrűk Ura, minden kőből folyik a víz és tele van egész könnyű túraútvonalakkal. Ha arra jár valaki, ne hagyja ki! Nyáron a Balkánon kirándultam, lementünk Albániáig. Mindenkinek ajánlom ezt a térséget. Kevés a turista, kedvesek a helyiek, a természet nagyon erős és sok helyütt egész érintetlen, olcsó és emberléptékű az élet. Macedónia és az Ohridi-tó környéke volt a kedvencem. 

A sorozat korábbi részéiben Szabó Benedek , Sodró ElizaOltai KataSzauer JuditGrecsó Krisztián és Yorgos Goletsas mondták el, mit érdemes meghallgatni/megnézni.

Az interjú a Volvo Autó Hungária támogatásával készült.