Az év gyerekkönyvei: Bocs, hogy élek
Egy újabb díjhalmozó következik szombati mesematinénkban, bár a célközönséget biztos idegesítené, hogy lemesézik ezt a kamaszkönyvet. Korbuly Ági lett az év illusztrátora a Szép Magyar Könyv versenyen a Könyvhéten, de felkerült az Év Gyerekkönyve Díj shorlistjére is a Balássy Fannival közös könyvük, a Bocs, hogy élek.
Humor, őszinte pillanatok, fájdalmas azonosulás az élet bonyolultságával - ezt írta a kiadója a hozzánk eljutott részletek elé. „A kötet keresetlen őszinteséggel szól a milenál generáció félreértettségről, ellentmondásosságáról, szerelmi csalódásokról, a női lét nehézségeiről, veszteségről, halálról, háborúról, valamint hétköznapi apróságokról. A kötetben olvasható szövegekben a tehetetlen düh és a túléléshez szükséges kötelező humor tökéletes egyensúlyt teremt. Műfajilag leginkább nyomtatott monodrámának felfogható kötetben Korbuly Ági fekete-fehér-piros, lendületes, pozitív értelemben kaotikus rajzai tökéletesen illusztrálják és egészítik ki Balássy Fanni szövegeit.”
Íme, egy részlet rajzokkal:
ISMÉT LEPEREG HÁROMSZÁZÖTVEN NAP a szemem előtt. Az anyám meggyújtja az egyre gyarapodó gyertyákat a tortámon, örülni kell, sikerült túlélni egy újabb évet, pedig úgy tűnt, az egész világ ellenem dolgozott, és biztat a család, hogy fújjam, fújjam, és akkor beüt a pánikroham, légszomjam támad, és kapkodom a levegőt, és apám, aki gyakorlatias ember, a szám elé tartja a táncoló lángokat, hogy ne menjen kárba az egész. Mosolyogj, kiáltja anyám fényképezőgéppel a kezében, a fulladástól grimaszba rándul az arcom, nem sikerülnek valami fényesen a képek, inkább nem küldünk belőle mamának, ne aggódjon.
Ezek a legszebb éveim, hajtogatják, de én csak arra tudok gondolni, hogy ennyi idősen Mozart már körbeturnézta Európát, Bobby Fischer a fél világnak mattot adott, Rimbaud meg már túl volt az életművén, és rég kalóznak állt. Egyik szamárlétráról a másikra kapaszkodom, előbb a közoktatás, aztán a felső, aztán széttárt karokkal, ártatlan arccal közlik, hogy létünk élethosszig tartó tanulás, úgyhogy cseszhetem a diplomámat, és ideje elsajátítanom a kávéfőző szakszerű használatát, de nem dőlök a kardomba, csak mászok, fokról fokra, lépésről lépésre előre, a Forbes még nem keresett ugyan, hogy engem választott volna az év legsikeresebb harminc év alattijának, de sebaj, van még pár évem, amíg átadhatom magam a szorongásnak meg az szja-mentességnek.
Bocs, de nem erről volt szó. Úgy volt, hogy ha felnőtt leszek, vacsora helyett bármikor ehetek csokit, és nyolc után sincs takarodó, és annyit nézem a tévét, amennyit akarom, és senki sem szid össze, ha nem pakolom el a cuccaimat a szobában, és akkor megyek át játszani a barátaimhoz, amikor akarok, és anyám nem szól rám, ha megint a kedvenc kinyúlt pulóveremet veszem fel, és bármilyen filmre beülhetek a moziban, és bármilyen könyvet kivehetek a könyvtárból, és buli az élet, és végre elég magas vagyok a hullámvasúthoz. Ez persze be is jön, mert az első adandó alkalommal, kérdés nélkül vágnak be a hullámvasútba, leszíjaznak minden irányból, aztán megrántják az indítókart, és a vagon csak siklik a sínen, fel, le, körbe, fel, le, körbe, és kimegy a lábamból az erő, remegek, kiabálok, könyörgök, hogy hadd szálljak ki, az előttem ülőt tarkón hányom, de a szerelvény nem áll meg, robog tovább fel, le, körbe, fel, le, körbe, falfehér vagyok, már erőm sincs vitatkozni, és akkor a hullámvasút egyszeriben szellemvasúttá változik, és a rejtekükből elém ugranak a legijesztőbb rémségek – adóbevallás, költséghányad, sárga csekk, munkaközösségi értekezlet, teljesárú belépőjegy, tartós macskajaj, hátfájás, kezdődő aputest, deréktáji zsírpárnák, satöbbi –, és elvesztem az eszméletemet, ájultan lefejelem a karosszériát, de a jármű csak zakatol tovább fel, le, körbe, fel, le, körbe, fel, hogy aztán aléltan, egy lassabb szakaszon kiszakadjon belőlem: bocs, de nem erről volt szó.
A mesének vége. A könyvet a Tilos az Á adta ki és Grancsa Gergely szerkesztette.
Korábbi szombati mesék:
- Pifkó Célia A holdfény őrei
- Szabó Borbála: Kalandok a Ló csoportban
- Schmal Róza: Nagy folyók haragja
- Kovács Tamás György-Szinvai Dániel: A villamos
- Réz András: Lukrécia papucsai