A popzene évek óta leginkább diétás menüt kínál: színtelen, szagtalan, biztonságos háttérzaj, cukormázzal leöntve. Rosalía most ezt a koplalást törte meg Lux című lemezével, amely egyszerre monumentális, merész és szakrális, mégis pop a javából.
Hol laktak és hogyan viszonyultak a nyugatosok a városhoz, amely mindannyiuk számára idegen volt? És miért dolgoztak inkább kávéházakban a hivatalos szerkesztőség helyett?
A Hasszánnal Gázában című film rendezője 2001-ben járta be a mára már romos várost. Akkoriban a második intifáda zajlott, az utcán mégis nevetve futkároztak a gyerekek, pörgött a piac és ha ment a kosármeccs, az izraeli hadsereg sem csapott össze olyan nagyon a palesztin csapatokkal.
Mit jelent az, hogy exmagyar? Miben hasonlít a nyelvváltás és a nemváltás? Miért gyászol a kivándorló, ha egyáltalán nem akar visszamenni? Dunajcsik Mátyással a korszakzáró verseskötetéről beszélgettünk.
Vince Gilligan új sorozatában Albuquerque és a főszereplő Rhea Seehorn maradtak az előző projektjeiből, minden más merőben új. A Pluribusból az első két epizód alapján bármi lehet, és pont emiatt a kiszámíthatatlanság miatt emelkedik ki az átlagból.
A kínai ételnek, és a kínai étel a kínaiak életében betöltött szerepének legnagyobb nyugati szakértője a brit Fuchsia Dunlop, akinek könyvét magyarul a 444 adta ki. A kínai konyha kultúrtörténete című könyv előszava most cikként is olvasható.
A Coexistence, My Ass! című dokumentumfilm főszereplője egy izraeliek és palesztinok által békében lakott faluból származó emberi jogi aktivista, aki végül a standupban találta meg azt a formátumot, amivel fel tudja dolgozni a palesztinokat ért szörnyűségeket.
