Az év gyerekkönyvei: A sárkányok fővárosa

könyv
július 27., 06:52

„M. Kácsor Zoltán Zabaszaurusz-sorozata már, egészen hihetetlen, de a hatodik részénél tart, és idén ősszel, a 7. kötettel sajnálatos módon véget is ér. Az ember azt gondolná, hogy egy könyvsorozat a hatodik kötetre biztos kicsit elfárad. Szerencsére a Zabaszauruszokkal egyáltalán nem ez a helyzet! A sárkányok fővárosa ugyanolyan ötletes, kalandos és vicces, mint az első rész, az Utazás Dínómdánomba volt. Ráadásul Háromig Számolok kincstárnok, a második kötet sárkányszereplője komoly jellemfejlődésen megy keresztül, ami egy meseregény esetén igazi írói bravúr” - írja a könyv szerkesztője, Balázs Eszter Anna.

photo_camera A könyv borítója és írója

Az Év Gyerekkönyve Díj shortlisteseit bemutató mesematinénkban a 6-12 éves kategóriában jeleskedő sorozatból közlünk részletet.

Ebben a részben „Tűzfészket, a sárkányok fővárosát hatalmas veszély fenyegeti. A vaskalapos Háromig Számolok csak úgy mentheti meg az otthonát, ha elfogadja, hogy az élet nem mindig fekete-fehér. Fel kell ismerje, hogy néha nem létezik tökéletes megoldás, és bárki hibázhat… De vajon egy rókaképű sárkány, egy különc tűzdzsinn és egy önmagával örökösen vitatkozó háromfejű fenevad segítségével szembeszállhat az ismeretlen ellenséggel is? És vajon ki mer a sárkányokkal ujjat húzni?”

Horváth Ildi rajzai tele vannak humorral és apró, böngészni való részletekkel, ezek közül is mutatunk itt néhányat.

Futótűz

Miután Háromig Számolok kihúzta a dugót, kígyózó csóvával és visító süvítéssel áradt ki a tűz a fiolából.

– Síííííííííí! – üvöltötte az üveg, majd néhány másodperccel később témát váltott, és azt harsogta, hogy: – Síííííáááááóóóóó!

Aztán már csak pár pillanatra volt szükség, és máris a kincstárnok előtt lebegett egy körülbelül sárkánymancs méretű, a talpától a tetejéig lángoló alak. A sípoló hang azonban még ekkor sem maradt abba, sőt mintha erősödött is volna egy kicsit.

– Sííííímááááán lóóóóógva hagytál hatszáznegyvenkilenc és fél évig! – visította Futótűz, amint karba font kézzel és lángoló tekintettel a sárkány előtt termett. – Követelem, hogy most azonnal magyarázd meg a kihágást!

(…) Háromig Számolok máris esetlen kisdiáknak érezte magát mellette.

– Miféle kihágást? – törölte meg a homlokát. – Hol van az leírva, hogy ki kell téged engednem…?

– Hát ide! – toppantott a lábával a levegőben a dzsinn. Tarisznyájából egy lávakő lapokból álló könyvet kotort elő, amit hevesen lapozni kezdett. – Azt hiszem, a megállapodásunk valahol az elején található…

– Jól van, elhiszem! – adta meg magát Háromig Számolok. – Elismerem, hogy egy kis ideig megfeledkeztem rólad, de…

– Kis ideig?! – fortyogott a dzsinnlány. – Hatszáznegyvenkilenc és fél év az neked kis idő?

– I-igen, jobban mondva, nem! – dadogott a kincstárnok. – De hidd el, hogy az utóbbi évszázadokban egy perc nyugalmam sem volt! Kismillió dolgot kellett elintéznem…

– Úgy érted, hogy kismillió aranyat kellett megszámolnod?

– Azt is, meg még egy rakás más dolgot! És hát lássuk be, hogy a számoláshoz nincs szükségem segítségre.

– Azt elhiszem – vetett lesújtó pillantást a sárkányra a dzsinnlány. – Mást sem tudsz, mint számolni…

– De most – emelte magasba a mutatókarmát Háromig Számolok –, most esküszöm, hogy mindent bepótolunk, mert nagy feladat vár ránk!

– Nagy feladat? – Futótűz bizalmatlanul méregette a kincstárnokot, kicsit mintha mégis megenyhült volna. Ez abból látszott, hogy az addig derékig érő, vörösen izzó haja egyszerre már csak a vállát nyaldosta.

Aztán összecsukta a lávakő könyvét, és sokat sejtetően elmosolyodott. – Minél nagyobb a feladat, annál nagyobb a jutalom. Halljuk hát, de jobb, ha tudod, hogy dupla gázsit számítok fel!

Háromig Számolok olyan grimaszt vágott, mintha a fogát húznák, de végül nagy levegőt vett, és egy szuszra elhadarta:

– Haladéktalanul el kell száguldanod Pacsuli, a sárkánykancellár otthonába, és bejelentened az érkezésemet.

Csillogó szemmel húzta ki magát. Tetszett neki, hogy végre ő volt fölényben, és utasítást adhatott a dzsinnek. Ám csak addig feszített olyan büszkén, amíg ismét meg nem hallotta Futótűz jellegzetes sipítását.

– Egy síííííma bejelentést nevezel te nagy feladatnak? És a lány haja ismét rohamosan nőni kezdett.

– De ez nem akármilyen találkozó lesz! – próbálta lehűteni Háromig Számolok a tűzdzsinn kedélyét. – Most ugyanis ücsörgök napja van, nekem mégis életbe vágóan fontos lenne találkoznom a kancellárral!

– Hm, ücsörgök napja, és életbe vágóan fontos… – Futótűz hunyorogva a kincstárnoknak szegezte a kérdést: – Mit követtél el?

– Hogy én? – A kéksárkány a füle tövétől az álla csücskéig elvörösödött.

Itt a mese vége. A kiadó a Lampion Könyvek.

Korábbi mesematinék: