Irodalom a test és a lélek határvidékéről
2024 irodalmi Nobel-díjasa a dél-koreai Han Kang lett. A feldolgozatlan társadalmi traumákat és az egyéni élet tragédiáját is nagyon érzékeny, lírai nyelven körüljáró írónőtől már három regény, a Növényevő, a Nemes teremtmények és a Görög leckék is olvasható magyarul, így adta magát, hogy külön epizódban foglalkozzunk életművével.
Vendégünk Jin Kyoung ae műfordító, az ELTE Távol-keleti Intézetének oktatója, aki József Attiláról írta a disszertációját, és József Attila versei mellett Szabó Magda Abigéljét is lefordította már koreaira. Pár példa a beszélgetés során említett rajzokra itt és itt látható, míg a szintén említett Arirang című dal itt és itt hallgatható meg, angol fordításban a szövege pedig itt olvasható.
A tartalomból:
- 00.00 Az év első része, és rögtön egy könyvajánló: Stephanie Bishop - Az évforduló. És amolyan újévi fogadalmunk, hogy nekimegyünk Az eltűnt idő nyomában elolvasásának, most, hogy már az összes kötet olvasható egyetlen fordítótól.
- 3.50 Mai témánk a legutóbbi irodalmi Nobel-díjas Han Kang, vendégünk Jin Kyoung ae műfordító, az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára. És persze a kérdés: miért kezd el valaki Dél-Koreában magyar nyelvvel és irodalommal foglalkozni?
- 7.00 Hasonlóságok és különbségek a koreai és a magyar irodalom között
- 8.30 Milyen Han Kang prózája, mennyire egyedi amit csinál?
- 10.38 Fordítási nehézségek, és a viták, melyeket a Növényevő angol megjelenése kiváltott.
- 18.50 Han Kang megítélése hazájában és a feketelista, amire állítólag felkerült
- 23.00 Történelmi traumákkal történő szembesítés, és a lírai hang, amit alkalmaz. Őt nem lehet gyorsan olvasni, mert akkor nem érezzük meg, miről ír.
- 28.00 A test Hannál, test és lélek kapcsolata
- 32.15 Női alakok Hannál és a feminizmus kérdése. Az említett regény: Cso Namdzsu - Született 1982-ben
- 42.10 Mivel kötettel érdemes kezdeni? És három további könyv Jin Kyoung ae ajánlásában.
Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.
A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek:
- #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból
- #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
- #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával?
- #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban
- #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban
- #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve?
- #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni?
- #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből?
- #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni
- #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk
- #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást
- #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni
- #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon
- #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon?
- #15 Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni
- #16 A legfontosabb, hogy a tanár ne utáltassa meg az irodalmat a diákokkal
- #17 Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak
- #18 Nádasdy Ádám: Nekem muszáj folyton fickándoznom
- #19 Jó volna, ha nem lenne szabad kétszer ugyanazon a néven könyvet írni
- #20 Máté Gábor: Ki kell állni a kultúra hatása ellen, hogy a józanságunkat megőrizzük
- #21 Első regények az írás őrülete és az exceltáblák felől
- #22 Knausgård azt akarja elmondani, hogy mit gondol az ember az életről, halálról és a világról
- #23 Az útikönyvek erényei és 444 jó hely Magyarországon
- #24 Mire való az iskola?
- #25 Ezeket a könyveket szerettük idén
- #26 „Nemcsak transzgenerációs adósságokat kapunk, hanem hiteleket is”