Újra meg kell találni a színház helyét a táplálékláncban – mondja Benkó Bence, az Apertúra alapítója, aki fontos szakmai díjat kapott különleges Sirály-rendezéséért. Ha nem változik a helyzet, a tehetséges kollégái csomagolnak és elmennek, csak nem Moszkvába, mint Csehov idejében, hanem Berlinbe.
A Nobel-díj odaítélése óta kiderült, hogy több millió olvasója és többezer közeli barátja van a mi Lacinknak. De mihez kezdjenek azok, akik most akarják megismerni, és kapálózva próbálnak kikecmeregni a szégyen mocsarából?
A Nobel-díjas francia írónő élete személyes történéseit mindig a társadalmi mozgások felől írja meg. A magyarul most megjelent A szégyenben például azt, ahogy 12 évesen végignézte, ahogy apja majdnem megöli az anyját. A Nem rossz könyvek podcastban Orzóy Ágnessel, Ernaux magyar köteteinek felelős szerkesztőjével beszélgettünk.
Lett egy oszlop a Blahán, amit lényegében csak azért hoztak létre, hogy legyen egy oszlop, ahol lehet találkozni. A Trash of Köztér alapítójával próbáltunk utánajárni, mi köze van az egésznek az űrodüsszeiához, a pi-hez és a politikusok átadásmániájához.
„1986 november huszonharmadikán népszavazás volt Romániában. A békét kellett támogatni” – ezzel az apropóval írt húsz éve novellát Dragomán György. Ma, a békepártinak mondott aláírásgyűjtés elindításának napján aktuálisabb, mint valaha.
Enyedi Ildikó új filmje és a cannes-i Arany Pálma idei nyertese mellett először itt lesz látható a Pogány Induló – Vajon mit mondana anya sorozat első két része.
Van-e bármi, amiért érdemes felkelni reggel? Többek között ez a kérdés is felmerül az Oscar-díjas Deák Kristóf új filmjében, az Egykutyában. Színházból szélesvászonra vitt mű is lehet jó, akkor is, ha összevissza koptatták a formátumot az utóbbi években.
